Kovács Zoltán: Transzparenciában a magyar választási rendszer kiemelkedik Európában

„Kampány van, ez ilyen egyszerű” – válaszolta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a HírTV-ben, amikor a műsorvezető arról kérdezte, hogy szerinte miért erősödhettek fel a választás tisztaságát féltő hangok.

Kovács szerint az ellenzék csak azért félti a választás tisztaságát, hogy előkészítse a terepet arra, hogy veresége esetén választási csalást kiáltson, egyébként pedig ugyanaz történik, mint 2010 óta minden évben, azaz hogy a magyar baloldal feldobálja a minden tényszerű alapot nélkülöző kritikáit a nyugati sajtónak, az pedig egy az egyben lehozza ezeket, és ezzel épül tizenkét éve a kormányellenes nemzetközi narratíva az államtitkár szerint.

Pedig Kovács úgy gondolja, hogy a vádak nemcsak most, de mindig is alaptalanok voltak, szerinte ezt az is bizonyítja, hogy két különféle rendszerben is nyert már kétharmadot a Fidesz, hiszen 2010-ben még az előző, azóta „megreformált és sokkal arányosabbá tett” választási rendszerben győztek. A választási rendszer kritikusai egyébként általában épp azt róják fel a kormánynak, hogy az arányosítás nem sikerült, a pálya a sokkal nagyobb erőforrások fölött diszponáló kormánypártnak lejt.

Emellett azonban valóban vannak sokkal inkább akut kritikák is, amelyek egy esetleges választási csalás lehetőségét pedzegetik. Ellenzéki politikusok visszatérően utalnak arra, hogy vigyázni kell a választás tisztaságának a megőrzésére, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt például már az előválasztást lezáró győzelmi beszédében azt mondta, hogy szerinte a nyomravezetői díj a legjobb módszer, ami már Hódmezővásárhelyen is bevált, ezért azoknak az embereknek, akik csalásról hoznak hírt, egymillió forintos jutalmat ajánl fel. Emellett egy civil kezdeményezés is indult arra, hogy toborozzanak 22 ezer szavazatszámlálót, amire szerintük azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő olyan, ami 2018-ban történt, amikor sok szavazóbizottságban nem volt ellenzék által küldött tag.

Az ellenzék szerint a választás tisztaságára legújabban az a fiktív lakcímek létesítését lehetővé tevő törvény jelent veszélyt, amely szerintük legalizálja a voksturizmust, ezért meg is támadták az Alkotmánybíróságon. Azt, hogy ez a félelem mennyire lehet megalapozott, szakértői segítséggel ebben a cikkben jártuk körül.

„Sokat lehetne beszélni magának a magyar választási rendszernek a sajátosságairól. Egy dolgot nyilvánvalóan tudunk, hogy mind az arányosságát, az áttekinthetőségét, a transzparenciáját, azaz a megbízhatóságát és az ellenőrizhetőségét tekintve a magyar választási rendszer az kiemelkedik az európai mezőnyből, és nyilvánvalóan azért támadják, mert megpróbálják előkészíteni a terepet annak, hogy ne adj isten, a közvélemény-kutatásokból vagy éppen a szerencsétlenkedésből, ami zajlik a baloldalon, abból nem az a jövő rémlik fel vagy vázolódik fel, amit egyébként ők szeretnének”

– mondta a vádakkal szemben Kovács Zoltán.

„Nem lesz nehéz választás egyébként, hogyha a tartalmi és a célkitűzéseket tekintjük, hiszen a baloldalról csak a rombolás és mindennek az elutasítása jött az elmúlt 12 évben is, amihez a polgári kormány egyébként hozzálátott” – tette még hozzá az államtitkár. A beszélgetésből kiderül még, mi van Magyarországon: demokrácia, az emberi jogok védelme, sajtószabadság; illetve mi nincs: antiszemitizmus és jogsértések.