Kitűzte Áder János a rendszerváltás utáni kilencedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök az első lehetséges időpontot választotta:
2022. április 3-án lesz a parlamenti választás.
„32 évvel ezelőtt, az első szabad választások eredményeként Magyarország független, demokratikus ország lett. Köszönet mindazoknak, akik a nemzet újjáépítésében részt vettek. Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését” – áll a köztársasági elnök kedd délután közzétett nyilatkozatában.
Áder János arról is döntött, hogy ugyanezen a napon, április 3-án lesz a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazása is. Ennek jogi lehetőségét az Országgyűlés novemberben teremtette meg, amikor megszavazták azt a javaslatot, hogy egy napon is lehessen tartani parlamenti választást és népszavazást. Korábban ilyen még nem volt.
Noha ezt követően a választás lebonyolításáért felelős igazságügyi miniszternek van lehetősége arra, hogy a választási eljárás határidőit és határnapjait rendeletben meghatározza, a törvény alapján a legfontosabb határidők, az április 3-i időpontot figyelembe véve a következőképpen alakulnak majd:
- azonnal elindul a Magyarország határain kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok értesítése és regisztrációra való felhívása,
- megkezdődik a külképviseleti névjegyzékbe vétel, valamint (a szavazást megelőző 66. naptól) az úgynevezett átjelentkezési és mozgóurna-igénylési időszak is. Átjelentkezni a szavazást megelőző kilencedik napig, mozgóurnát, illetve más segítséget viszont még két nappal a voksolás előtt is lehet majd.
Eközben azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), amire azonnal lehetőség van. A választáson az a párt állíthat jelölteket és listát, amely a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepel, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok indulhatnak.
- A nyilvántartásba vételről az NVB a törvény szerint legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon dönt, tehát már a jövő héten lesznek, lehetnek hivatalos jelölők.
- Február 12-én, a szavazást megelőző 50. napon a választást lebonyolító szerv átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóíveket.
- Ekkor kezdik majd el a pártok és a jelöltek a gyűjtést, amire két hetük lesz, tehát az, hogy ki szerepel majd a szavazólapokon, február 26-27. körül kiderül, hiszen az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 37., az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon kell bejelenteni.
- Február 12-én indul el a hivatalos kampányidőszak is, az ezt követő 50 napban a pártoknak és jelölteknek az általánosnál is nagyobb szabadsága lesz kampánytevékenységekre, amihez a hivatalos jelöltek és jelölőszervezetek állami forrásokat is kapnak.
- Még a kampányidőszakot megelőzően, február 5-től kezdik el kiküldeni a választási értesítőket, hiszen azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 67. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Amennyiben valaki nem kap értesítőt legkésőbb március 8-ig (a választást megelőző huszonötödik napig), ezt a Helyi Választási Irodának kell jeleznie. A lakcíme szerinti választási szervet ezen a linken keresheti ki.
Az Országgyűlés november 30-án szavazta meg a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, a következő négy kérdés szerepel majd a szavazólapon:
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
Orbán Viktor szerint a népszavazásra azért van szükség, mert „Brüsszel az oktatási törvény és a gyermekvédelmi szabályok módosítását követeli. Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult.”
A népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot megtámadták az Alkotmánybíróságon, a névtelenséget kérő indítványozó szerint az Országgyűlés a döntés során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket és a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket. Az Alkotmánybíróság soron kívüli vizsgálatában megalapozatlannak minősítette a beadványt, és helybenhagyta a népszavazást kiíró országgyűlési határozatot. A kérdések értelmét külön cikkben próbáltuk megfejteni, ezt itt olvashatja el.
„A Nemzeti Választási Iroda felkészült a közelgő, népszavazásokkal egybekötött országgyűlési választásokra” – adtak ki közleményt Áder bejelentése után. Azt írják, az NVI a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásáról gondoskodik és rövidesen élesíti a Választási Tájékoztatási Rendszert, valamint az ehhez tartozó választási tájékoztató honlapot. A választások lezárásáig ez az új felület fogadja majd azt, aki felkeresi a valasztas.hu honlapot.
