Megtámadták a gyermekvédelminek nevezett népszavazást az Alkotmánybíróságon

A határidő lejárta előtt nem sokkal megtámadták az Alkotmánybíróságon a gyermekvédelminek nevezett népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot, írta az Index. A névtelenséget kérő indítványozó szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket és a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket.

Az Országgyűlés november 30-án szavazta meg a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, amelyen így a következő négy kérdést lehetne feltenni:

• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
• „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”

Az Alkotmánybíróságnak a mostani beadványról soron kívüli eljárásban, január közepéig kell döntenie. Ha a jogorvoslatnak helyt adnak, akkor az Országgyűlés határozatát megsemmisítik, és új határozat meghozatalára kérik a parlamentet a népszavazásról.

Az indítványozó nem foglalkozik a kérdések hitelesíthetőségének tartalmi kérdéseivel, csak az Alaptörvény garanciáinak érvényesülését akarja látni a népszavazási eljárásban. A határozatot megtámadó dokumentum szerint ha a népszavazási kezdeményezésen az igenek győznek, akkor sem lehet gyakorlatban alkalmazható törvényszöveget megalkotni annak eredményeképpen.

„A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is” – írta az indítványozó.