Izlandi vulkánkitörés: minden napra egymillió köbméter friss láva
2023. július 21. – 05:10
Tovább folytatódik a július 10-én délután kezdődő vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten. A kezdeti intenzitása alig csökkent, aminek eredményeképpen másfél hét alatt közel 10 millió köbméter láva terült szét a felszínen. Ez azt jelenti, hogy átlagosan másodpercenként 10-13 köbméter magma jut a felszínre. Ez jóval meghaladja a 2021-es kitörés intenzitását, és hasonló a tavalyihoz.
A Föld egy másik pontján is épp zajlik lávaöntő kitörés, az Indiai-óceán területén fekvő Réunion sziget Piton de la Fournaise nevű tűzhányója oldalában. Ott a július 2-án kezdődő, nagyon hasonló lefolyású vulkáni működés még csak 8 millió köbméter lávát eredményezett. A kitörési intenzitás itt csak másodpercenkénti 2-3 köbméter láva, azaz az izlandi kitörés ennél egy nagyságrenddel erősebb.
Ezzel együtt ez még mindig egy kis vulkánkitörésnek mondható. 2014-ben az izlandi Holuhraun lávaöntő kitörés során például másodpercenként több mint 100 köbméter láva jutott a felszínre, és hat hónap alatt mintegy 1,5 köbkilométer láva terült szét. Ehhez képest 2021-ben hat hónap alatt mindössze 150 millió köbméter, azaz 0,15 köbkilométer láva töltötte fel a Fagradalsfjall körüli völgyeket.
A vulkáni működés követi a jellegzetes hasadékvulkáni kitörések lefolyását. A kezdeti hosszú hasadék lávafüggönyét felváltotta az egy pontban történő kitörés, ahol a fröcsögve felszínre törő magma egy úgynevezett lávafröccskúpot épített fel. Az építkezés pedig fáradhatatlan, egy hét alatt a sík felszínről már 25 méter magasra nőtt a kissé megnyúlt vulkán kúp, ez megfelel egy 8 emeletes épületnek. A láva innen déli irányba folyt és több kilométer távolságban naponta mintegy 300-400 métert haladt előre. A friss, több méter vastag lávafolyam már ráfolyt a tavalyi lávakőzetre, és ha ilyen utánpótlása lesz, akkor könnyen átcsordulhat a Meradalír-völgy oldalán, és a keletre futó völgyben már szabad útja lesz az óceán felé.
Szerda hajnalban azonban egy jelentős változás történt a kitörésben, egy erőteljesebb magmafelnyomulás a lávafröccskúp nyugati oldalát eltolta, és hirtelen nagy mennyiségű láva ömlött ki. Ez megváltoztatta az eddigi lávafolyás menetét. Egy vastag lávaplató jött létre, majd innen megint a lejtőiránynak megfelelően délre folyik a láva. A különbség annyi, hogy most nem egy fedett lávacsatornában halad, hanem a korábbi lávafolyam tetején, így hosszanti irányban kisebb a lávamező terjeszkedése.
Az izlandi szakemberek folyamatosan figyelik a láva mozgását, szimulációkat végeznek a terjedésre, és ahogy arra a korábbi kitörések során is volt példa, ha veszélyt látnak, akkor cselekednek. Ha a láva elindul tovább déli irányba, akkor vélhetően ismét földgátakkal igyekeznek majd megállítani vagy elterelni a lávafolyamot. Az óceánpart közelében fut ugyanis a 427. számú autóút, ami fontos közlekedési útvonal, továbbá itt futnak talajba mélyítve optikai kábelek is. A láva azért még messze van ettől, de néhány héten belül, ha nem csökken a kitörés intenzitása, akkor van esély arra, hogy a láva már ne csak turisztikai látványosság legyen, hanem komoly veszélyt is jelentsen.
2021-ben hat hónapon keresztül zajlott a vulkáni működés, egy hasonlóan hosszú kitörési esemény esetében fel kell készülni ilyen veszélyekre is. Az izlandi szakemberek, köztük az ELTE geológus szakán diplomát, majd PhD oklevelet szerző Bali Enikő, az Izlandi Egyetem docense, naprakészen végeznek elemzést a friss láva összetételéről. A viszonylag magas MgO-tartalom azt jelzi, hogy a magma közvetlenül a részlegesen olvadt földköpenyből jut a felszínre, a kémiai összetétele nagyon hasonló a 2021-es és 2022-es kitörést tápláló magmához.
A legnagyobb veszélyt azonban továbbra is a vulkáni gázok okozzák. Az első mérések szerint naponta több mint 10 ezer tonna kén-dioxid, illetve szén-dioxid kerül a levegőbe, és ez a széljárásnak megfelelően szmogot okoz a környéken. Ehhez járul hozzá még az aljnövényzet égéséből származó füst és korom. Emiatt a kitörési helyszínt több esetben le kellett zárni. Az érdeklődés pedig nagy, eddig már közel 10 ezren keresték fel a 9 kilométer gyalogútra lévő kitörési helyszínt, ahol a fröcsögő lávacafatok, a vöröslőn izzó lávafolyam kígyózása elképesztő látványt nyújt.
A vulkánkitörés naprakész információkkal, friss fotókkal, térképekkel, adatokkal és elemzésekkel követhető a Tűzhányó blog közösségi oldalán. Maga a kitörés élőben is nézhető az izlandi közszolgálati tévé webkamerás közvetítésén.
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport