Hat nap és 12 ezer földrengés után megindult a vulkánkitörés Izlandon

2023. július 10. – 21:01

Hat nap és 12 ezer földrengés után megindult a vulkánkitörés Izlandon
Lávfolyam a Rejkjaviktól dél-nyugatra lévő Litli-Hrutur közelében 2023. július 10-én – Fotó: Jeremie Richard / AFP
Dr. Harangi Szabolcs
geológus-vulkanológus

Másolás

Vágólapra másolva

Helyi idő szerint hétfőn, 16:40-kor, hat napon keresztül zajló, több mint 12 ezer kisebb földrengés után a magma áttörte a felszínt és elkezdődött a vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten. A 2021-es kitörést 319 nappal követte a tavaly augusztusi vulkáni működés, majd ezt követően 323 napot kellett várni az újabb eseményre. 2021-ben 800 év nyugalom után hasadt fel a föld és ömlött láva erre a területre, ami valószínűleg egy hosszan, akár évtizedekig is eltartó, kisebb-nagyobb szünetekkel folyó vulkáni ciklus kezdete volt.

A jelenlegi vulkánkitörés előjelei nagyon hasonlóak voltak az előző két kitöréshez: erőteljes földrengések, egyre sekélyebb mélységben kipattanó földmozgások, gyors magmafeláramlás a földköpeny felső részéről, és ehhez kapcsolódó erőteljes felszín-felpúposodás, majd csökkenő földrengések. Végül, amikor már úgy tűnt, hogy nyugodtabbá válik a térség, akkor indult el a vulkánkitörés. A magma néhány nap alatt már egy kilométer mélységbe jutott, a negyedik nap végén pedig 500 méterre közelítette meg a felszínt. Itt egy kicsit megakadt, majd ma délután mintegy 200 méter hosszan felhasította a felszínt, és az előző két vulkánkitörés helyszínéhez közel, a Litli Hrútur hegy lábánál lávafüggöny csapott fel, a lávafolyam pedig szétterült a lapos felszínen.

Fotó: Kristinn Magnusson / AFP
Fotó: Kristinn Magnusson / AFP

A vulkáni kitörés egyelőre nem túl nagy intenzitást mutat, de nem kizárt, hogy a következőkben újabb helyen is felhasad a föld és akár nagyobb mennyiségű láva kerülhet a felszínre. A számítások szerint a korábbi kitöréseket meghaladó mennyiségű magma nyomult át a földkérgen, így lehet még utánpótlás. A terület nem lakott, így nincsenek egyelőre veszélyben emberek és anyagi javak. A terület viszonylag sík, így a láva lassan terjed szét. A jövőbeli kérdés az, hogy mennyi magmautánpótlást kap a kitörés és lesz-e újabb helyen felhasadás. Legrosszabb esetben a Keilir hegy közelében ömlik ki nagy mennyiségű láva, ez észak-északnyugati irányba is elfolyhat és elvághatja a Keflavik-Reykjavik autóutat. Erre most nagyon kicsi az esély, de ilyenkor mindent számba kell venni. A helyi vulkanológusok folyamatosan figyelik a vulkánkitörés kibontakozását és mindez naprakész információkkal követhető a Tűzhányó blog közösségi oldalán is.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!