A német választásokat is eltéríti az árvíz és a klímaváltozás

2021. július 22. – 14:42

frissítve

A német választásokat is eltéríti az árvíz és a klímaváltozás
Az árhullám által lerakott törmelék a németországi Altenahrban, 2021. július 19-én – Fotó: Boris Roessler / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, amit sokan az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítanak. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés valóban hozzájárul az ilyen esetekhez, de azt még nem lehet biztosan kimondani, hogy a nagy nyugat-európai viharok és árvizek mögött is ez állna direkt ok-okozati viszonyban. Ettől függetlenül a természeti katasztrófának nagy hatása lehet a német és európai politikára.

Egy nappal az után, hogy Magyarország egyik településén új, 40,2 fokos melegrekordot mértek, óriási vihar volt az ország több pontján. A Föld általában hidegnek vélt régióiban 50 fokot mértek, és többek között Kanadában és Szibériában is erdőtüzek tombolnak. Európában az idei volt a második legmelegebb június, aztán július közepén hirtelen annyi eső esett, hogy több folyó is kiöntött Nyugat-Európában – Németországban már több mint 180 áldozatról számoltak be.

A szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, így az elmúlt száz év legnagyobb németországi áradását többen is az ember okozta klímaváltozás következményének tekintik. A hatóságok azt állítják, hogy alapvetően fel voltak készülve árvizekre, de senki nem gondolta, hogy egy nap esik majd le annyi eső, mint máskor egy hónapban szokott. Annak ellenére, hogy egy európai árvíz-előrejelzési rendszer már napokkal a természeti katasztrófa előtt értesítette az illetékeseket, hogy mekkora baj lesz.

De mi köze a váratlanul sok csapadéknak az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéshez? Szakértők szerint a felmelegedett légkör több nedvességet bír el (+1 fokonként 7 százalékkal többet), így a jövőben még nagyobb és hevesebb esőzésekre kell számítani. Egy másik magyarázat lehet, hogy mivel kisebb a sarkkör és az Egyenlítő környéke között a hőmérsékleti különbség, az alacsony nyomású rendszerek tovább maradnak egy helyben, így lelassul a légmozgás. Ha nem így lenne, a rengeteg eső nagyobb területen oszlott volna el, kevesebb extra vizet engedve a folyókba.

Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke egyértelműen a globális felmelegedést okolta a múlt heti eseményekért, és a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjához (ECMWF) tartozó Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) igazgatója, Carlo Buontempo is efelé hajlik.

„Bár nincs sok értelme egy adott eseményt a klímaváltozás rovására írni, de statisztikai szempontból lehetséges összefüggéseket találni az egyes események gyakorisága/intenzitása és a klímaváltozás között. Pontosabban, a klímaváltozás miatt arra számítunk, hogy minden hidrometeorológiai jelenség egyre szélsőségesebb lesz. Amit Németországban láthattunk, az nagyjából igazodik ehhez a trendhez”

– mondta Buontempo.

Elárasztott terület a hollandiai Aaserberg közelében 2021. július 16-án – Fotó: Sem van der Wal / ANP / AFP

A szolgálat a Telex kérdésére azt írta, hogy egy külön erre irányuló vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy pontosabban ki lehessen vizsgálni ezt a kapcsolatot, és ezen a C3S el is kezd dolgozni, hogy a későbbi természeti jelenségek előrejelzésére is be tudják majd vetni.

Most már politikai ügy

Amikor az USA-ban valaki elkezd lövöldözni egy sporteseményen vagy egy iskolában, sokan szigorúbb fegyvertartási szabályozást követelnek, míg erre mások felhördülnek, hogy ne csináljanak politikai cirkuszt emberek halálából. Németországban a különböző természeti katasztrófák válnak könnyen politikai témává, főleg ilyen közel a választásokhoz. 2002-ben, egy választási évben szintén árvíz sújtotta az ország egy részét. Gerhard Schröder gumicsizmát húzott, és rengeteg fotó készült róla, ahogy az Elba által elárasztott utcákon sétál, emberekkel beszélget, miközben politikai ellenfele, Edmund Stoiber épp külföldön nyaralt. Sokak szerint az eset nagyban hozzájárult Schröder választási győzelméhez.

Angela Merkel kormánya a 2010-es évek elején azt tervezte, hogy 2033-ig kivonja az atomerőműveket a német áramellátásból. Amikor 2011-ben a fukusimai atomerőművet szétzúzta egy földrengés és egy szökőár, Merkel előre hozta a határidőt 2022-re, és a törvényhozókat arra sürgette, hogy fordítsanak több figyelmet a megújuló energiaforrásokra.

2011-ben a német áram 22,6 százaléka atomenergiából származott, 42 százalék szénerőművekből, 17 százalék pedig megújuló energiaforrásokból. 2020-ra az arány sokat változott: az áram legnagyobb része, 27 százalék már szélenergiából származott, emellett 24 százalék szénből, 12 százalék atomerőművekből, 12 százalék földgázból, 10 százalék napenergiából, 9,3 százalék biomasszából és 3,7 százalék vízenergiából.

Idén szeptemberben választások lesznek Németországban, így nyilván a múlt heti szélsőséges időjárás is előkerül a kampányban. A Zöld párt jelöltje, Annalena Barbock – talán Schröder példájából tanulva – megszakította a nyaralását, és hazarepült, hogy meglátogathassa Rajna-vidék-Pfalz tartományt és felhívja a figyelmet arra, hogy új védelmi intézkedésekre van szükség.

A zöldek ugyan erősen indították a kampányt, de a támogatottságuk visszaesett 20 százalékra. Fő ellenfelük, a konzervatívok, nagyjából 30 százalékon állnak a közvélemény-kutatások szerint. Ezen talán változtat majd, hogy a konzervatívok jelöltje, Armin Laschet, az egyik legsúlyosabban érintett tartomány miniszterelnöke a napokban azzal került be a hírekbe, hogy míg Frank-Walter Steinmeier német elnök az áldozatok hozzátartozóinak fejezte ki részvétét, ő a háttérben röhögcsélt. Az esetért nem sokkal később bocsánatot kért.

Ha a környezetvédelem a múlt heti események után valóban nagyobb hangsúlyt kap az idei választásokon, akkor az se javítja Laschet esélyeit, hogy csütörtökön egy interjúban két meglepő kommunikációs döntést is hozott.

„Elnézést, fiatal hölgy, csak azért, mert ma ilyen dolgok történtek, nem változtatunk a politikánkon”

vágott a szavába Susanne Wieselernek, a WDR műsorvezetőjének, amikor az újságíró arról kérdezte, hogy nem kéne-e gyorsabban elhagyni a szénenergiát.

Egyrészt sokan felháborodtak azon, hogy úgy hangzik, mintha egy tapasztalt újságíró kérdését úgy szakította volna félbe, hogy közben lefiatalhölgyezte. A Twitteren be is indult a vita a #JungeFrau körül, mert van, aki lenézőnek tartja, míg mások szerint csak egy egyszerű megszólítás volt, mert nem jutott eszébe az újságíró neve. Van, aki fiatalhölgyezik, más meg asszonyságozik. Van egy harmadik csoport is, akik szerint nem is ezt mondta, csak nyelvbotlás volt. Laschet is ezt állítja, és Wieseler is ebben bízik.

A kijelentés másik váratlan része az, hogy úgy gondolja, nincs szükség változásra környezetvédelmi politikai terveiben, csak azért, mert történt egy ilyen katasztrófa. Mindezt úgy, hogy sokan úgy látják: ha az emberiség nem tesz aktívabban a klímaváltozás ellen, akkor a hasonló esetek szinte mindennapossá válhatnak. Ez nem azt jelenti, hogy Laschet klímaváltozás-tagadó lenne: kormánya sok zöld törvényt hozott Észak-Rajna-Vesztfáliában, de kritikusai gyakran megemlítik a nyílt színi szénbányákat, amik a tartomány településeit fenyegetik.

Olaf Scholz, a Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje, Merkel pénzügyminisztere viszont pont úgy látja, hogy a kormánynak erősebben fel kell lépnie a környezet védelmében, és egyértelmű kapcsolatot látott a klímaváltozás és az árvíz között (bár megismételnénk, hogy ilyen rövid idő alatt tudományosan még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez a konkrét eset az ember okozta globális felmelegedés miatt történt, ezt szakértők most kezdték el vizsgálni).

„Határozott meggyőződésem: az a feladatunk, hogy megállítsuk az ember okozta klímaváltozást”

– mondta a ZDF-nek.

Angela Merkel látogatása 2021 július 18-án az egyik az áradások által leginkább sújtott területen a németországi Schuldban – Fotó: Christof Stache-Pool / Getty Images

Ezt szerinte úgy tudják elérni, ha azokat is sikerül meggyőzni, akik eddig ellenezték a természetbarátabb energiaforrások terjesztését. Amikor a szociáldemokraták 1998 és 2005 között a zöldekkel kormányoztak, ők hozták meg Németország első környezetvédelmi törvényeit.

Azonban még Németországban sem könnyű zöldnek lenni, hiszen az ország gazdaságának gerincét adó ipar (és főleg az autólobbi) nem könnyíti meg a szénszármazékok elhagyását. Angela Merkelnek is ezzel kellett szembesülnie: már 1995-ben is fontosnak tartotta a klímaváltozás elleni küzdelmet, de közben sok erős ipari szereplő támogatja a pártját. Sokak szerint ezért volt, hogy a kormányzása alatt nem hoztak elég környezetvédelmi intézkedést. Így látja például a német legfelsőbb bíróság is, amely áprilisban azt a döntést hozta, hogy a kormánynak meg kell erősítenie a 2050-ig terjedő klímacéljait.

Ezek alapján arra számíthatunk, hogy a múlt heti természeti katasztrófa nemcsak operatív szempontból befolyásolhatja majd a választókat (azaz felmerülhet a kérdés, hogy a kormány és a hivatalos szervek mindent megtettek-e, hogy megelőzzék a bajt), hanem az is fontos lehet majd az emberek számára, hogy ki milyen környezetvédelmi ígéreteket tesz a következő hetekben.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!