A német hatóságok már napokkal korábban tudták, hogy jön az árvíz, mégsem tudtak felkészülni

A német hatóságok már napokkal korábban tudták, hogy hatalmas áradások jönnek, de nem nagyon sikerült figyelmeztetniük az embereket – írja a Sunday Times. Hannah Cloke, a Readingi Egyetem hidrológusprofesszora több tudóssal és szakértővel együtt a 2000-es évek elején kidolgozott egy szofisztikált árvíz-előrejelző rendszert, az Efast, ami pont az ilyen eseteket hivatott megelőzni.

Az algoritmus az EU Copernicus műholdjainak méréseit veti össze hidrológiai adatokkal és vízszintmérésekkel, így akár tíz nappal egy súlyos áradás előtt is tudják figyelmeztetni egy adott terület vezetését. 2014-ben a szerb, bosnyák és horvát hatóságok az Efas figyelmeztetései és térképei segítségével alakították ki az árvízvédelmüket, de a német és belga hatóságok nem tudtak elég embert figyelmeztetni.

Ahogy pénteken írtuk, száz éve nem látott esőzések miatti több folyó is megáradt Nyugat-Európában, az árvizek legsúlyosabban német, holland és belga területeket érintettek. Már több mint száz halálos áldozata lehet az áradásoknak, és rengetegen elveszítették az otthonukat.

A Rajna néhány mellékága rekordmagasságúra duzzadt, egész településeket változtattak sártengerré. Sokan az épületek tetején kerestek menedéket, de van, aki a saját házában fulladt meg.

„Nagyon megdöbbent, ami történt, ennél sokkal jobban kellett volna alakulniuk a dolgoknak”

– mondta Cloke.

A szakértő szerint az embereket figyelmeztetésekkel kellett volna bombázni, méghozzá olyanokkal, amiket meg is értenek.

„Semmi értelme nincs hatalmas számítógépes modelleknek, ha az emberek nem tudják, mi a teendő egy áradáskor.”

Sokan nem tudták, ezért figyelmen kívül hagyták az előrejelzéseket. Most sokan kérdőre vonják a kormányt, hogy miért nem evakuáltak több embert a különösen veszélyeztetett területekről, valamint, hogy miért nem küldtek érthetőbb figyelmeztetéseket.

Az Efas először július 10-én jelezte, hogy baj lesz, négy nappal az áradás előtt. Azonnal értesítették a német és belga kormányokat, hogy a Rajna és a Maas környékén árvízre lehet számítani. A következő napokban a rendszer előrejelzéseket gyártott, ami Cloke szerint tökéletesen megjósolta, hogy melyik területeket árasztja majd el a víz. A kisebb folyóvizek hirtelen megduzzadását még nem tudják nagyon pontosan előre jelezni, de a nagyobb városokat és falvakat fel tudták volna készíteni az evakuációra. Ehhez képest nem sok minden történt, csak néhány városban szólaltak meg a vészjelző szirénák.

A német katasztrófavédelemnek (BBK) van egy alkalmazása, amin keresztül meg is próbálták figyelmeztetni a lakosságot, de az applikációt csak a társadalom töredéke töltötte le.

Cloke szerint az lehetett az egyik probléma, hogy az emberek nem értették, mivel állnak szemben. Szerinte ha valaki tudja és érti, mire számíthat, akkor meglépi a megfelelő óvintézkedéseket.

„Ezek az árvizek óriásiak voltak. A legtöbb ember számára olyan lehetett, mint egy fantasy- vagy sci-fi-filmben”

– magyarázta.

A Times szerint az is problémát jelenthetett, hogy a a német katasztrófavédelmi riasztó-infrastruktúra nincs túl jó állapotban. Tavaly szeptemberben tartani akartak egy nemzeti vészjelzési napot, azaz be akarták kapcsolni az összes szirénát, és úgy akartak figyelmeztetéseket kiküldeni a lakosságnak, mintha valami óriási természeti katasztrófa csapna le épp. Ez nem jött össze, a legtöbb eszköz nem működött.

Ennek ellenére Wolfram Geier, a BBK kockázatkezelési vezetője nemrég azt mondta egy interjúban, hogy a német vészjelző rendszer elméletben már készen áll, de ami most történt (azaz hirtelen esett le nagyon sok eső), arra egyelőre még nem feltétlenül tudnak idejében reagálni. Geier szerint az sem segített, hogy az emberek nem figyeltek eléggé a saját épségükre, pedig tudták, hogy mire számíthatnak.

„Szerintem sokan egyértelműen alábecsülték a figyelmeztetést.”