A német szociáldemokraták Olaf Scholzcal szállnak versenybe a kancellári székért

Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi online kongresszusán – írja az MTI.

A politikust az 545 kongresszusi küldött 96,2 százalékának támogatásával – 513 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett – bízták meg a feladattal. Olaf Scholz a szavazás előtti beszédében kiemelte, hogy kancellárként azért dolgozna, hogy Németország a világ legjobb szociális, jóléti államává váljon, az Európai Unió pedig megerősödjön és megszilárduljon.

Konkrét ígéretei közül kiemelte, hogy a jelenlegi, óránkénti bruttó 9,5 eurós (3400 forint) – minimálbért 12 euróra emelné. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter világszerte kötelező társaságiadó-minimumról szóló javaslata alapján megadóztatná a digitális gazdaság óriásvállalatait. Emellett 2045-ig elérné az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást.

Kifejtette, hogy a minimálbér emelése a kórházi ápolókat és a csomagkihordó futárokat is megillető tisztelet jele, amely mintegy tízmillió németországi munkavállaló helyzetét javítaná, az éghajlatváltozás elleni küzdelem pedig lehetőség a német gazdaság korszerűsítésére és megerősítésére. Az Európai Unióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „Európa a legfontosabb nemzeti ügy Németországban”.

A negyedik Merkel-kormányban a pénzügyminiszteri és az alkancellári tisztséget betöltő 62 éves Scholz, aki korábban Hamburg úgynevezett első polgármestereként – a tartományi rangú nagyváros kormányának szerepét betöltő szenátus vezetőjeként – és szövetségi munkaügyi miniszterként is tevékenykedett. Szerinte a tapasztalatai révén minden politikai vetélytársnál alkalmasabb Németország következő kormányának vezetésére.

Ő Németország egyik legnépszerűbb politikusa, és a szociáldemokraták vezetőségében már tavaly augusztusban megállapodtak arról, hogy ő lesz a kancellárjelölt az idei szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson. Ugyanakkor személyes népszerűsége eddig nem javította pártja helyzetét, az SPD országos választói támogatottsága már két éve a 14-18 százalék közötti sávban mozog. A legutóbbi, vasárnap ismertetett közvélemény-kutatás szerint az SPD 16 százalékon áll, elmaradva az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százaléktól, amely a legrosszabb szociáldemokrata választási eredmény volt a második világháború óta.

A német sajtóban megjelent elemzések alapján az SPD-nél arra számítanak, hogy a koalíciós társ CDU/CSU jobbközép pártszövetség gyengülése és az ellenzéki Zöldek erősödése véget ér, és mindkét fő vetélytárs támogatottsága beáll a 25 százalék körüli szintre. Ezt egy jó kampánnyal a szociáldemokraták is elérhetik, és így megszerezhetik a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a szeptember 26-i Bundestag-választáson, amelynek végeredménye várhatóan szoros lesz, szemben a távozó kancellár, Angela Merkel korszakától, amelyben a CDU/CSU pártszövetség rendszerint nagy előnnyel végzett az első helyen.

A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, üzenet a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.

Németországban évtizedek óta nem látott izgalmakat hoz a Merkel utódjáról döntő választás. Reálisan két párt jelöltje küzdhet meg a következő német kormány vezetéséért. Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöksége április közepén hosszú vergődés után végül Armin Laschet pártelnököt jelölte listavezetőnek. A Zöldek a női társelnöküket, Annalena Baerbockot választották meg kihívójának.

A szociáldemokraták még tavaly legelsőként jelölték – nem hivatalosan – kancellárnak Olaf Scholz pénzügyminisztert, ám egyelőre nem tűnik úgy, hogy az SPD képes lenne felvenni a versenyt a CDU-val és a Zöldekkel.