Tanács Zoltán: Az űrkutatást itthon jól csinálta néhány tehetséges szakember, aztán az utolsó években ezt is elrabolta a NER

Több tízmilliárdos csomagot szán a kormány a vízmegtartásra és az aszálykár enyhítésére irányuló kutatásokra, de ötvenmilliárd forintot szánnak majd infrastruktúra-fejlesztésre is az egyetemeknek és a kutatóintézeteknek – derült ki egy háttérbeszélgetésen, aminek során Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár ismertették a magyar innovációs stratégia részleteit. Azt mondták, hogy a stratégia dinamikus, a tapasztalatok gyűjtésével változhat, a HUN-REN-től elcsatolt humán- és társadalomtudományi intézetekkel komoly terveik vannak, Krausz Ferencre számítanak a magyar tudományos életben, és az űrkutatást is fontosnak tartják, de nem úgy, ahogy az előző kormány művelte.

Az innovációs stratégiát egyébként még augusztus 27-én mutatta be Horváth Péter a parlament Oktatási Bizottságának, erről itt írtunk bővebben. Ehhez képest a konkrét két támogatási csomag egyébként új információ, ahogy az is, hogy mi várhat a HUN-REN-re – eddig ugyanis annyit lehetett tudni, hogy a kutatóintézeteket az MTA alá csatolják, és hogy készül egy új törvény, azt viszont nem, hogy a kormány tervei szerint pontosan milyen változásokra számíthatnak a kutatóhálózatban.

Horváth Péter most azt mondta: az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal jelenleg is tárgyal a Tudományos és Technológiai Minisztérium a témában. Két nagy kérdés van jelenleg: az egyik az, hogy az államháztartás alá kerüljön-e vissza a teljes hálózat, vagy maradjon ilyen sajátos jogállású jogi személy, vagyis nem közvetlen állami költségvetési szerv, hanem önálló döntési és gazdálkodási hatáskörrel működő szervezet. A kutatók azt javasolták, hogy maradjon a jelenlegi rendszer, de legyen transzparensebb. A másik kérdés a kutatóközpontok jogállása: az optimális megoldás ugyanis a magyar jog számára ismeretlen struktúra, és jelen helyzetben azt kell eldönteni, hogy egyszerűbb lenne-e megtartani a jelenlegi struktúrát a gyorsabb törvényhozás érdekében, vagy teljesen új, Magyarországon eddig ismeretlen működési modellt bevezetni. Utóbbinak sok előnye van, és a hosszú távú terv mindenképpen az, hogy a kutatóközpontok önálló jogi személyek legyenek.

Horváth Péter azt mondta: nem történt meg még a vezetőség és az irányító testület átvizsgálása, mert

a törvény annyira bebetonozta a két szervezeti egységet, hogy még a miniszterelnök sem tudja eltávolítani a kutatóhálózat vezetőjét.

„A cél az volt, hogy Magyarországon legyen egy kiválósági, jól finanszírozott, hosszú távon kiszámítható, politikaváltás esetén érinthetetlen kutatóközpont” – mondta az államtitkár. „Ezt sikerült megcsinálni. Csak annyira lett politika által sérthetetlen, hogy nem tudunk hozzányúlni, mert a törvényből azt is kivették, hogy a miniszterelnök leválthassa az elnököt. Ez egy nagyon-nagyon erős törvény, ami védi magát a modellt. Ezért átvilágítást akkor fogunk tudni csinálni, ha az elnök lemondott, és az új HUN-REN törvényt elfogadták.”

A kutatóhálózatnak hányattatott sorsa volt az elmúlt években. Az akadémiai kutatóhálózat vegzálása 2019-ben kezdődött, az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó szervezeteket az állam elcsatolta, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) fogta össze. Az MTA és a kutatók többsége tiltakozott ez ellen, aggályok merültek fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban. 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket – akaratuk ellenére – leválasztották a HUN-REN-ről, és az ELTE-hez csatolták.

Horváth Péter most azt is mondta, hogy a humántudományok vannak most nagyon fókuszban – nagyrészt azért, mert az előző rendszerben elcsatolták őket a HUN-REN-től, és szerinte egyébként is itthon a humántudományokat elhanyagolják. Emiatt szeretnék a kiválósági és innovációs rendszerbe a lehető legjobban integrálni őket.

„A nehézség az, hogy hogyan lehet teljesítményt mérni egy kísérleti orvos és egy történész között” – mondta az államtitkár. „Az elmúlt két év tapasztalataiból tanulva egészen át kell gondolnunk azt a rendszert, ami a teljesítményeket mérni fogja.” Azt mondta, hogy lesznek általános indikátorok az egész kutatóintézetben, de lesznek olyan indikátorok is, amik például csak a humán- vagy társadalomtudományokra vonatkoznak majd.

Az innovációs stratégiában szerepel az is, hogy a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP), vagyis a régi OTKA-t a minisztérium megtartja, most is elmondták: a rendszert jónak tartják. Annak ellenére is, hogy amikor Krausz Ferenc vezetésével ezt a tudományfinanszírozási programot megalkották, a kutatók attól féltek, sokan közülük állás nélkül maradhatnak, és például pont az olyan kutatások nem kaphatnak majd támogatást, mint amilyenekkel Karikó Katalin indult. Az NKKP Kutatási Kiválósági Tanácsára is érkezett kritika bőven, sok kutató szerint túl központosított és átláthatatlanabb lett a pályázatok elbírálása. A kormány most megduplázza az erre szánt összeget, de Hegyi Péter azt mondta: tisztában vannak a kritikákkal, és törekszenek arra, hogy legyen sokkal nyitottabb a kiértékelési ciklus és a bírálók személye, közelítse meg a korábbi OTKA szintjét. Azt is mondta ugyanakkor, hogy az NKKP-val kapcsolatban botrányos vagy igazságtételt követelő problémát még nem találtak.

Ha már Krausz Ferenc: Tanács Zoltán ismét megerősítette, hogy a Nobel-díjas kutató nagy port kavart Élvonal Alapítványának alapvető céljaival egyetértenek, csak a kivitelezéssel nem. „De ez nem azt jelenti, hogy idejön egy professzor, és keres egymaga egymilliárd forintot évente, hanem arról szól, hogy idehoz valaki világhírű kutatást, aki maga mellé vesz négy-öt, vagy akár tucatnyi kutatót, és vele együtt dolgozik” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy az Élvonal tulajdonképpen el sem indult még, nagyon az elején tartott a kormányváltás idején, és csak egyetlen megállapodást kötött. A minisztérium jelenleg előkészíti azt, hogy milyen professzorokat és milyen témákat lehet érdemes Magyarországra bevonzani.

Az Alapítványról már mi is többször írtunk: először akkor, amikor kiderült, hogy a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia támogatásából, aztán meg azért, mert kiderült: hat évre 261,7 milliárd forint állami pénzt kapott, összesen pedig 25 évre ezermilliárdos keretszerződést kötött vele a kormány. Aztán az is kiderült, hogy az alapítvány felügyelőbizottságában egytől egyig fideszes kötődésű emberek ülnek.

Az Élvonal Alapítvány átvételével a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerül a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. (CMF) is, ami ultrarövid impulzusú lézertechnológia segítségével próbálja a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező változások alapján felmérni a vizsgált emberek egészségi állapotát. Ez a nonprofit korábban összesen 45 milliárd forintos támogatást kapott az államtól.

Horváth Péter most azt mondta: a CMF alapkutatás, és nagyon nehéz megítélni, hogy sikeres lehet-e vagy sem.

Az MTA-n keresztül magyar és nemzetközi kutatóktól kértek egy tudományos átvilágítást, hogy kiderüljön, mekkora tudományos értéke lehet a projektnek.

Az államtitkár azt mondta: maga a biobank, amit a kutatás során gyűjtenek, nagyon értékes, de szeretnének tudományos szakvéleményt arról, hogy valóban kivitelezhetők-e a CMF céljai. „Ha igen, akkor tovább fogjuk finanszírozni” – mondta. Az kérdés még, hogy önálló kutatóközpontként működne-e tovább, vagy a kutatóhálózatba integrálnák.

„Krausz Ferenc kiváló kutató, nagyon nehéz a világon olyan sikert, olyan tudományos teljesítményt találni, amit ő a publikációiban letett azt asztalra” – mondta az államtitkár. „Szívügyének tartja a fiatalok képzését, és jól átlátta, hogyan lehet kiválóságokat támogatni. Szeretnénk, ha részt venne a magyar tudomány alakulásában.” Később hozzátette: ha Krausz nyitott a megbeszélésekre, akkor ők is.

Azzal kapcsolatban, hogy a Krausz által elkezdett építkezés, a Frontiers Campus célja mi lesz, még sok a bizonytalanság: Horváth Péter szerint a mélyépítés már megkezdődött, de nem tudni, mi lesz belőle, a mélygarázstól a teljes kampuszig még minden elképzelhető. Erről a következő hónapban születhet döntés.

Tanács Zoltán azt mondta: zajlik a 4ig átvilágítása is, a vizsgálat kiterjed a tranzakciókra és a szerződéses kapcsolatokra is. Ahogy mi is írtuk: a kormány a 4iG Nyrt., valamint annak közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatok tekintetében rendelt el átvilágítást. Tanács a magyar műholdakba áshatja bele magát, ahol szintén van több százmilliárdos szerződése a 4iG-nek. A 4iG erős állami segítséggel épült fel, sok állami hitele és megrendelése van. Tulajdonos benne egy állam által létrehozott kekvás befektető, az Óbudai Egyetem alapítványa, egyes leányvállalatokban közvetlen állami tulajdon is van.

A miniszter most azt mondta, különösen jelentős tételt jelentenek az űripari megállapodások: ezek 2040-ig összesen mintegy 2,3 milliárd euró, vagyis 820–850 milliárd forint értékű elköteleződést jelentenek. Tanács szerint ezek között rendkívül előnytelen szerződések is vannak, amikről azt mondta: megítélése szerint nem a magyar állam érdekeit szolgálják.

Emellett jelenleg is mintegy 200 milliárd forint értékben vannak érvényben informatikai jellegű szerződések a 4iG cégcsoporttal. Ezek teljes körű átvilágítása időigényes, de a kormány néhány héten belül már tisztább képet vár arról, hogy melyik megállapodásokkal érdemes továbbmenni, és melyikeket bontják fel. Azt mondta: a cél nem az, hogy egyes cégeket ellehetetlenítsenek vagy kiszorítsanak, hanem az, hogy az állam minden esetben megfelelő ár-érték arány mellett jusson hozzá a szükséges szolgáltatásokhoz.

Az űrkutatással kapcsolatban a Telex kérdésére a miniszter azt mondta: a témát mindenképpen komolyan kell venni, mert az űripar a világ egyik legellenállóbb és leggyorsabban fejlődő, jelentős megtérülési lehetőségeket kínáló iparága. A leglátványosabb momentuma a modern hazai űrkutatásnak mindenképp Kapu Tibor űrutazása volt – Tanács szerint azonban nehéz egyértelmű választ adni arra, hogy megérte-e. „Sok tízmillió dollárba került. A mindennapokhoz nehezen köthető, de összességében jót tett a program azzal, hogy visszatette az űr témáját a közbeszéd térképére. Felbecsülhetetlen annak a hatása, amikor Kapu Tibor bejárja az országot, és középiskolásokkal, gyerekekkel találkozik.” Hozzátette azt is, hogy a témával mindenképpen foglalkozniuk kell, de

nem az a feladatuk, hogy a közeljövőben űrhajóst küldjenek az űrbe.

Fontosnak tartja, mondta, hogy ne egyetlen nagyvállalat uralja az egész ágazatot, hanem a mintegy száz magyar kis- és középvállalkozást is segítsék, amelyek már jelen vannak az űriparban, és közülük többen nemzetközi szinten is sikeresek. Olyan beszállítói kör kialakítása a cél, amely képes bekapcsolódni a fejlődő európai űriparba. Ehhez megújítják az űrstratégiát, aminek frissítése a tervek szerint még az idén, év végéig elkészül. „Ez egy olyan területe volt egyébként a korábbi kormányzásnak, amit néhány tehetséges szakember jól csinált, de az utolsó években ezt is elrabolta a NER” – mondta.

Az űrstratégiáról egyébként a miniszter korábban azt mondta: akár saját űrügynökségünk is létrejöhet, és arról is volt szó, hogy Kapu Tiborra bízzák az űrprogramot.

Az innovációs stratégiában sarkalatos pont az is, hogy összeszerelő üzemek helyett a nagy cégek kutatás-fejlesztési divízióit próbálják majd Magyarországra csábítani. Tanács szerint ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy a mostani iparpolitikát teljesen elhagyják: a hazai kapacitásokra például számítanak az akkumulátor- és a járműipar területén. Az akkumulátoripar szerinte komoly kihívást jelent, de nem feladni kell, hanem a felmerülő problémákat olyan kérdésekké alakítani, amelyekre fejlesztésekkel lehet válaszolni. Azt mondta: a korábbi kormányzat néhány évvel túl korán és átgondolatlanul vágott bele a fejlesztésekbe, és egy nagyon környezetszennyező technológiát hozott ide úgy, hogy arra utasította a kormányhivatalokat: nézzenek el minden szabálytalanságot. „A környezetre, az emberekre egyáltalán nem volt tekintettel az a modell, ráadásul több száz milliárd forint állami támogatással érkeztek ide olyan tevékenységek, amik környezetszennyezők, és mellette a hozzáadott értékük nagyon-nagyon kevés” – mondta.

Az autóiparral ezzel szemben nincs hasonló problémája. Szerinte a Magyarországon működő autógyárak magas hozzáadott értékű tevékenységet végeznek, sok hazai beszállítóval dolgoznak együtt, és kutatóközpontokat is működtetnek. Ezt a modellt tartja olyan iránynak, amelyre Magyarországnak reális esélye és szüksége is van.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kormányzatnak az egyik legnagyobb kihívás az AI-modellek rendkívül gyors fejlődése. Tanács szerint a következő években várhatóan olyan rendszerek jelenhetnek meg, amelyek már PhD-szintű tudást is képesek lesznek kezelni, ezért a kormányon belül magas szinten szeretnének foglalkozni az AI jelentette összetett kihívásokkal. A cél az is, hogy a legnagyobb technológiai cégekkel, például a Google-lel és az Anthropiccal közvetlen tárgyalásokat folytassanak arról, hogyan tudják a legmodernebb technológiákat a magyar állam működésében alkalmazni.

Ehhez szerinte a kiberbiztonságot is új alapokra kell helyezni. Jelenleg túlságosan megosztott a terület, ezért egy egységesebb ügynökségi és szervezeti működés felé kell elmozdulni, amely nem feltétlenül központosít mindent, hanem a meglévő hazai és külföldi kapacitásokat kapcsolja össze, és gyorsabb reagálást tesz lehetővé. Ugyanakkor nem feltétlenül a legerősebb AI-modellek használata a legjobb megoldás a védekezésben: ezek drágák, és sok fals pozitív eredményt adhatnak.