Fideszes háttéremberek ellenőrizték volna, hogyan költi el a Krausz Ferenc-féle Élvonal alapítvány a több százmilliárdos állami támogatást

Hat év alatt 261 milliárd forint közpénz, egy további 25 évre szóló keretszerződés, amely összességében akár ezermilliárdos nagyságrendű állami finanszírozást is jelenthetett volna – ilyen háttér mellett különösen fontos kérdés, kik ellenőrzik a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány működését. A kekva (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány) formátumban működő alapítványoknál általában a kuratórium tagjai körül szoktak viták lenni. Az Élvonal esetében itt abszolút nem érheti szó a ház elejét, a kuratóriumban világhírű, Nobel-díjas tudósok ülnek. Egy alapítványnak azonban nemcsak kuratóriuma van, hanem felügyelőbizottsága is. Ennek a szerepe nem pusztán jelképes: a testület feladata a szervezet gazdálkodásának és működésének ellenőrzése, betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és kötelessége jelezni, ha jogsértést vagy a szervezet érdekeit sértő működést tapasztal. Az Élvonal alapító okiratából pedig az derül ki, hogy ezt a feladatot egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők látták el – és nincs ez másképp a Krausz Ferenc vezette Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) nonprofit kft.-nél sem.

A kekva modell éppen azért verte ki a biztosítékot az Európai Uniónál, mert a ebben a konstrukcióban az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén sem lehet kirobbantani onnan. A Tisza kétharmados győzelme azonban mindent megváltoztatott, az új kormány meg is szünteti a kekvákat – de ha nem nyert volna ekkora fölénnyel a választáson, tehetetlen lenne a konstrukció ellen.

Az már korábban kiderült, hogy az Élvonal felügyelőbizottságának egyik tagja Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és a fideszes propagandalap Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, erről először a Magyar Hang írt, de maga Szalai is posztolt róla a Facebookon. A további felügyelőbizottsági tagok nevei eddig nem voltak nyilvánosak – az Élvonal friss, május végén kiadott, 2025-ös éves beszámolójában azonban felsorolták őket. Mivel itt csak a neveket láthattuk, a beszámoló a tagok biztos beazonosítására nem volt megfelelő – elmentünk hát a cégbíróságra, hogy megnézzük az alapítvány alapító okiratát. Itt már szerepeltek olyan adatok, amelyek segítségével meg lehet mondani, pontosan kiket takar a három név: Szalai Zoltán, Kovács Zoltán és Lovas András.

Szalai Zoltán MCC-s munkahelyéről érdemes tudni, hogy a szervezetet gyakran a Fidesz káderképzőjeként írják le, a kuratóriumát Orbán Balázs vezeti, Orbán Viktor politikai igazgatója, és a Fidesz 2026-os, hatalmas vereséggel végződő választási kampányának vezetője. Az MCC a Fidesz kormányzása alatt hatalmas részvényportfóliót kapott, a vagyona nagyjából 500 milliárd forint, csak a részvények osztalékaiból évente több tízmilliárd forint bevételhez jutott. Arról, hogy milyen kirívóan drága az MCC működése, ebben a Direkt36 cikkben olvashat bővebben. Szalai 17 éve vezeti az intézetet.

Az MCC-főigazgatónak van egy kávézója is, a Scruton, az ezt üzemeltető Apriori Cultura 2021-ben 600 millió forint támogatást kapott az államtól. 2021-ben Szalai kiszállt az Aprioriból, de a cég továbbra is kormányközeli érdekeltségben maradt. Ugyanebben az évben Szalai megalapította a Rubicon Intézetet, ami szintén kapott 660 milliót a Batthyány Lajos Alapítványtól és a Bethlen Gábor Alaptól.

Az alapító okirat szerint az Élvonal felügyelőbizottságának tagja Kovács Zoltán is, aki szintén az MCC-nél dolgozik, az intézet Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, illetve 2023-tól a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja. Emellett 2010-től a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának tagja, 2019 őszétől a kuratórium elnöke. Az alapítvány már 2010 előtt, ellenzékben is segítette Orbán Viktort, és akkor dolgozott ott az a Sikó Anna Mária is, aki a volt miniszterelnök angoltanáraként ismert, majd a Fidesz 2010-es választási győzelme után, diplomáciai múlt és tapasztalat nélkül nevezték ki először ausztráliai, később pedig jereváni nagykövetnek. De itt dolgozott Lantos Csaba is, akit az Orbán-kormány energiaügyi minisztereként ismernek a legtöbben.

A Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsoráin Orbán Viktor gyakran tartott beszédet, 2024-ben itt jelentette be például, hogy egy lengyel állampolgár politikai menedékjogot kaphat Magyarországon – később kiderült, hogy ez a bizonyos állampolgár a hazájában korrupcióval vádolt Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettes. A kormány jelenleg vizsgálja ennek és az ehhez hasonló menedékjogok kiadásának ügyeit.

Kovács Zoltán aktívan benne volt abban a nagy kísérletben is, amikor a Díjbeszedő, a Magyar Posta és az FHB Bank próbált összeállni egy nagy, félállami-félmagán pénzügyi csoporttá. Az erdélyi származású, nagycsaládos Kovácsról jókat mondanak piaci partnerei, a környezete szerint kellemes és intelligens szakember, régóta jobboldali elkötelezettségű, amit a korábban említett Széll Kálmán Alapítvány és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítványában vitt pozíciói, valamint a Pannonhalmi Főapátság gazdasági tanácsában betöltött szerepe is jeleznek.

Kovács Zoltán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítványának felügyelő bizottsági tagja is – ez az az egyetem, amit a magyar kormány évente 5 milliárd forinttal támogatott, és a Transtelex írt róla, hogy az alapítók ígéreteit megszegve számos szakot megduplázott a romániai magyar adófizetők pénzéből is finanszírozott állami felsőoktatás kárára. A Sapientia neve akkor is előkerült, amikor a Telexnek kitálalt egy kutató a HU-rizont 2025-ös kiírására érkező pályázatok értékeléséről, egészen pontosan arról, hogy a kormány utólag felülbírálta az értékelők konszenzusos rangsorát. A szakértők ebben a 60. helyre sorolták a Sapientia pályázatát, aztán mégis bekerült az adott területről támogatást nyert tízbe, és nyert 200 millió forintot.

Az Élvonal felügyelőbizottságának harmadik tagja Lovas András, aki annak a Sárhegyi & Társai ügyvédi irodának az irodavezető ügyvédje és partnere volt (vagy még mindig az), ami Krausz Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központját is képviseli, és egyébként a Fidesz által gyakran alkalmazott ügyvédi irodának számít. Alapítója, Sárhegyi Zoltán a Válasz Online cikke szerint a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja, és annak a Sárhegyi Istvánnak az apja, aki a 4iG-csoport kormányzati kapcsolatokért, űr- és védelmi iparért felelős alelnöke.

A Magyar Narancs szerint Lovas András a KDNP oldaláról is volt NVB-delegált, és 2011-ben a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár kabinetjében dolgozott. A lap szerint Sárhegyi Zoltán felesége, Bártfai Beatrix közreműködött Habony Árpáddal az egyik médiacégének alapításában, de Andy Vajna cégét is ő képviselte a TV2 megszerzéséhez szükséges Eximbank-hitel felvételekor. Tóbiás József, az MSZP volt elnöke Lovast 2016-ban egyenesen „az emberek elárulójának” nevezte, amiért ő és még néhány NVB-delegált megakadályozta a párt vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésének hitelesítését.

Lovas András neve akkor is előkerült, amikor a közmédia 2019-ben pert indított ellenzéki képviselők ellen, mert azok bementek a köztévé Kunigunda utcai székházába, hogy beszélhessenek a televízió vezetőivel, és beolvashassák ötpontos követelésüket. A Népszava akkor azt írta, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda nevében az első tárgyaláson Lovas András képviselte a közmédiát – ami már csak azért is furcsa, mert így egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda védte az MTVA-t közpénzből.

Az Élvonal Alapítvány felügyelőbizottságának tehát mindhárom tagja erősen Fidesz-kötődésű, de itt még nem áll meg a történet: a CMF felügyelőbizottságában is akad hasonló összeköttetés.

A CMF-re az Élvonal Alapítvány szempontjából azért fontos kitérni, mert Krausz Ferenc Tanács Zoltánnak írt levele szerint 2026 májusa óta a müncheni-budapesti együttműködésben dolgozó kutatóközpont is az alapítvány égisze alatt működik. A 2019 júliusában alakult központ infravörös lézeres molekuláris ujjlenyomat-technológiát fejleszt, ami nem ugyanaz, mint amiért Krausz Nobel-díjat kapott, de arra az eljárásra épül. A vérplazma összetételét vizsgálja, és ebből próbál következtetni különböző betegségekre. A módszer egyelőre nem bizonyított a klinikumban, ami persze nem jelenti, hogy nem is fog – csak azt, hogy most még nem tart abban a fázisban, hogy bármire lehetne használni a gyakorlatban.

A CMF nonprofit gazdasági társaság a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) alá került be 2024. január 1-jétől, de a kekvatörvény 2025. őszi, ismételt módosítása értelmében a CMF és a kapcsolódó közfeladat is az Élvonal Alapítványhoz került, amit már az Élvonal alapító okirata is jegyez. Ezzel Krausz az egyébként jelentős állami finanszírozásban részesülő cégét a Semmelweis Egyetemet vezető alapítvány magyar tagokból álló kuratóriumától áthelyezte a saját maga által vezetett Élvonal Alapítvány nemzetközi tagságú kuratóriumi hatáskörébe.

A CMF felügyelőbizottságának tagja jelenleg Bódis László volt innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója. Ez az a szervezet, ami a választás előtt több mint 10 milliárdért kötött oktatási szerződéseket a KIM nevében eljárva, olyan cégekkel, amelyek közvetetten a Palkovics László volt innovációs miniszter barátjaként és egykori üzlettársaként is ismert Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartoznak. De érintett az ügynökség a Nemzeti Kulturális Alap botrányában is: szintén a választások előtt odaítéltek neki 145,8 millió forintnyi állami támogatást.

Felügyelőbizottsági tag György László korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki Hankó Balázs mellett volt a felsőoktatás, a szakképzés, felnőttképzés, valamint az innovációs szakterületek vezetéséért felelő állambiztos. Ő alapította a Magyar Teljesítmény Digitális Polgári Kört, aminek társalapítói voltak az Index-tulajdonos Vaszily Miklós, Áder János testvére, Pölöskei Gáborné exállamtitkár, Szabó László volt washingtoni nagykövet, a Mediaworks elnöke, és a korábban már említett Szalai Zoltán Mandiner-főszerkesztő, MCC-főigazgató is.

A felügyelőbizottság harmadik tagja Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója, az MTA köztestületi tagja, aki korábban be is jelentette, hogy együttműködik az intézet a CMF-fel. Ez természetes összekapcsolódásnak tűnik, hiszen a Semmelweis alapítványa tartotta eddig fenn a CMF-et.

Akárhogy is alakul az Élvonal és a kormány közötti vita, egy dolog biztosnak látszik: az a szervezet, amely az előző kabinet alatt százmilliárdos nagyságrendű állami forrásokhoz jutott, felügyeleti szinten is szorosan kapcsolódott a Fidesz politikai és intézményi világához. Az alapítvány és a CMF dokumentumai alapján a rendszer nemcsak a finanszírozásban, hanem a vezetőinek személyi összetételben is magán viseli az Orbán-korszak nyomait.

Az alapítványtól megpróbáltuk megtudni, ki, és milyen szempontok alapján választotta ki a felügyelőbizottságok tagjait, ők milyen konkrét feladatokat végeztek, milyen döntéseket hoztak, és hogyan ellenőrizték az alapítvány működését. Részletes kérdéssorunkra a következő választ kaptuk:

„A felügyelőbizottsági tagokat az alapító nevezi ki a hatályos jogszabályok alapján, a szükséges szakmai, vezetői, pénzügyi és jogi kompetenciák figyelembevételével. Az Élvonal Alapítvány és a CMF működésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó dokumentumok a vonatkozó jogszabályok szerint nyilvánosak és megismerhetők.”