45 milliárd forint közpénzt kapott Krausz Ferenc kutatóközpontja, most az állam veszi át a céget

A Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Alapítvány közfeladatait és az alapítvány alá tartozó, szintén Krauszhoz köthető Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft.-t (CMF) is átveszi az állam a közeljövőben, tájékoztatta a Telexet a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A minisztériumhoz kerülnek az eddig az Élvonalnak megszabott kutatási és tehetséggondozási feladatok, a CMF jogi státusza pedig az alapító esetleges eltérő döntéséig nem fog változni, továbbra is nonprofit cégként működik tovább. A jelentős mennyiségű állami támogatást kapó szervezetek vagyona visszaszáll az államra.

Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítvány (kekva) formában működő szervezet volt. A Fidesszel jó viszonyt ápoló Krausz Ferenc által vezetett szervezet 2025 novemberében jött létre, és célkitűzése szerint a feladata a kutatás, a tehetséggondozás és a társadalmi hasznosítás lebonyolítása volt. Fontos feladata volt, hogy a természettudományok legkiválóbb kutatóit hazahívja, nemzetközi kutatókat hozzon Magyarországra és felkarolja a fiatal tehetségeket. Ezzel gyakorlatilag egy, a már létező tudományos rendszerekkel párhuzamosan, átláthatatlan rendszerben működő tehetséggondozó szervezet jött létre – ami, mint kiderült, nagyon sok állami támogatást kapott, miközben a hazai tudományos szervezetek jellemzően krónikusan alulfinanszírozottak.

Még Lovász László egykori MTA-elnök, az alapítvány kuratóriumi tagja is azt írta a Telexnek: bár ekkora összegre szükség lehet a szervezet céljainak eléréséhez, „a megvalósítás jogosan vet fel kérdéseket”.

A kekva modell az Európai Uniónál is kiverte a biztosítékot, ebben a konstrukcióban ugyanis az állam törvénnyel, állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. A struktúra pedig lehetővé tette, hogy a Fidesz a kuratóriumokba és a felügyelőbizottságokba beültesse a saját embereit, akiket egy sima kormányváltás esetén nem is lehetett volna kirobbantani onnan.

Az Élvonal Alapítványról a Telex először akkor írt, amikor kiderült: Krausz Ferenc a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Ekkor a Nobel-díjas tudós azt mondta: semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap garanciát arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Ezt később egy sajtótájékoztatón is elismételte: amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.

Aztán kiderült, mi is van ebben az állami szerződésben: az alapítvánnyal a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt a kekvás szervezetbe. Aztán az is nyilvánosságra került, hogy a 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték. Ezt a Telex közérdekűadat-igényléssel kikérte a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és a szerződésből az látszott: összességében még hosszabb időre, legalább 25 évre biztosította a kormány az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már 1000 milliárdos összeget jelent.

A keretmegállapodásban az is szerepelt, hogy az állam még legalább egy további 25 éves keretmegállapodást biztosan tervezett az első 25 év lejárta után, így akár 50 évre gondoskodott volna az alapítvány finanszírozásáról. Ráadásul felülről nyitott volt a finanszírozási rendszer, vagyis a keretmegállapodás értelmében az alapítvány további közfeladatokat vállalhat önként, amelyek ellátását az állam, ha elismeri, külön szerződés alapján megfinanszíroz.

Az Élvonal alapító okiratából, aminek megismeréséért a cégbíróságig kellett mennünk, az látszott, hogy a felügyelőbizottságban egytől egyig erősen Fidesz-kötődésű szereplők ülnek:

• Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója és a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője;
• Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, az MNB monetáris tanácsának tagja és a Széll Kálmán Alapítvány elnöke – utóbbi Orbán Viktorhoz és a Fideszhez régóta kötődő szervezet; és
• Lovas András, ügyvéd, aki korábban a KDNP oldaláról delegált tag volt a Nemzeti Választási Bizottságban, és régebben kormányzati államtitkári kabinetben is dolgozott.

Úgy tűnik, Krausz Ferenc korábbi óvatossága nem volt alaptalan: a Tudományos és Technológiai Minisztérium május közepén bejelentette, hogy felbontja az Élvonallal a korábbi szerződését, és visszautaltatott Krausszal 22 milliárd forint támogatást is. Tanács Zoltán miniszter szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatási konstrukció volt, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”. Krausz ezután jelezte, hogy nyitott a párbeszédre, és nyílt levélben az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte.

A Tisza-kormány aztán a kekvák megszüntetéséről döntött, és így július 31-ével megszüntette az Élvonal Alapítványt is. A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok átkerültek a miniszterekhez, az Élvonal esetében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez. Az alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra.

Fideszes körökben többen is kiálltak az Élvonal mellett, Gulyás Gergely például azt mondta: politikai bosszú volt a szerződés felbontása, ami szakmai érvekkel nem alátámasztható. Az állami támogatást korábban az alapítványnak odaítélő Hankó Balázs volt innovációs miniszter szerint a Tisza-kormány szabálytalanul járt el, és az alapítvány olyan csúcskutatásokat valósított volna meg, amelyekből aztán a magyar vállalatok és kutatók is profitáltak volna.

A Krausz Ferenc vezette Élvonal tehát megszűnik, és ez érinti a CMF-et is, a szintén Krausz vezette nonprofit kft.-t, ami ultrarövid impulzusú lézertechnológia segítségével próbálja a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező változások alapján a vizsgált emberek egészségi állapotát felmérni. A cég célja az, hogy az infravörös molekulárisujjlenyomat-vizsgálat a következő generációs molekuláris diagnosztika egyik alapkövévé váljon, és reményei szerint hozzájáruljon például a rák korai diagnosztizálásához.

A CMF korábbi tulajdonosa a Semmelweis Egyetem Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványa volt, ami szintén kekva formában működött. Az alapítvány 2026 januárjában határozott arról, hogy követve az Élvonalról szóló, 2025. évi LII. törvényben foglaltakat, a cégtulajdont átadja a Krausz Ferenc vezette alapítványnak. Ezt végül 2026. május 31-ére visszaható hatállyal 2026 júliusában jegyezték be a cégbíróságon.

Ahogy az Élvonalról, úgy a CMF-ről is kiderült, hogy a felügyelőbizottság tele van fideszes kötődésű emberekkel. A tagok között ott volt például Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és korábbi innovációs helyettes államtitkár, valamint György László korábbi államtitkár és kormánybiztos. Ez azért is különösen fontos, mert a CMF is jelentős összegeket kapott állami támogatásként. A nonprofit cég finanszírozását közfeladat-finanszírozási szerződés biztosította, amit 2024. június 28-án írtak alá. Ez alapján a CMF-nek

• 2024-re összesen 3 200 000 000 forint;
• 2025-re összesen 18 492 223 120 forint;
• 2026-ra összesen 26 950 000 000 forint állami finanszírozást ítéltek meg.

A cégnek tehát 2026 végéig összesen 48,64 milliárd forint finanszírozást irányoztak elő. A 2024-es és 2025-ös összegeket megkapta, és

a 2026-os évre előirányzott közel 27 milliárd forint több mint 80 százalékát is már az első negyedévben, még a választás előtt kiutalták.

A fennmaradó 1,737 milliárd forint kiutalása nem történt még meg, így a CMF 2024 óta 45,17 milliárd forint közpénzzel gazdálkodhatott.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium azt írta a Telexnek: a kekvák megszüntetése után a jogalkotó szándékának megfelelően a vagyon teljessége – ideértve a cégvagyont is – az államra száll. A kormány döntése alapján az Élvonal Alapítvány és a tulajdonában álló CMF közfeladatait el kell látni, és azokhoz a fennálló közfeladat-finanszírozási szerződések pénzügyi forrásait kell felhasználni. A cég forrásainak és eszközeinek jogi státusza nem változik, tették hozzá.

Azt még nem tudták megmondani, hogy később kihez kerül majd át a CMF tulajdonosijog-gyakorlása, azt írták, erre több forgatókönyv is van. Arra, hogy a kutatóközpont működéséhez szükséges finanszírozást milyen forrásból biztosítják a jövőben, azt válaszolták: ez alapvetően összkormányzati kompetencia, amiben kezdeményező szerepe a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak lesz.