Megszereztük a 25 évre szóló, ezermilliárd forintos megállapodást, amit a választás előtt írt alá Krausz Ferenc és Hankó Balázs

Nagy felháborodást keltett, amikor május közepén kiderült: a kormány két hónappal a választás előtt egy magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt egy közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványba (kekva).

A Telex által megszerzett dokumentumból azonban kiderül: valójában ennél is sokkal több pénzről van szó.

A Magyar Hang által nyilvánosságra hozott 6 éves szerződést ugyanis egy keretmegállapodás alapján kötötték, ami összességében jóval hosszabb időre, legalább 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását, ami ezzel már ezermilliárdos összeget jelent. A keretmegállapodás februári aláírásának tényéről az akkori kormány is kommunikált, és ennek nyomán a hírekbe is bekerült, de a részleteiről mindeddig semmit nem lehetett tudni.

Ezermilliárdos kiszervezés

A Telex közérdekűadat-igényléssel fordult a szerződést a kormányváltás után jogutódként megöröklő Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, ahonnan megkapta a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és az Élvonal teljes keretmegállapodását, ami minimum 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását. Ez a megállapodás fekteti le az együttműködés alapjait, és ennek keretében kell három–hat évente szerződéseket kötni a konkrét támogatási összegekről. Ha a támogatás évekre vetített összege a teljes időszak alatt annyi maradna, mint amennyiről a 6 éves szerződés szól, akkor a 25 éves keretmegállapodás teljes értéke meghaladhatná az 1087 milliárdot.

Persze a matek nem ennyire egyszerű, a szerződés szerint ugyanis a magyar állam vállalja, hogy a keretmegállapodás hatálya alatt megkötött szerződésekben a finanszírozás elérhető maximális mértékét két szerződéses periódus között nem csökkenti 3 százaléknál nagyobb mértékben; illetve hogy évente növeli a támogatás összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével, de maximum 8,5 százalékkal. Ha ezek alapján, illetve a már megkötött 6 éves szerződés számaiból kiindulva próbáljuk megbecsülni, hogy a teljes 25 évre vetítve mennyi pénzről is lehet szó, akkor kerekítve minimum 1005 milliárd, maximum 1600 milliárd forintot kapunk. (A számolás persze jelentősen leegyszerűsített, és mindkét szélső értéknél irreális inflációs értékkel számol, de a nagyságrendeket jól érzékelteti.)

A keretmegállapodásban azonban nemcsak ez a 25 év szerepel, hanem az is, hogy a felek „megállapodnak abban, hogy jelen Keretmegállapodás lejártát megelőző két évvel korábban a következő 25 évre szóló Keretmegállapodást megkötik azzal, hogy az új Keretmegállapodás a jelen Keretmegállapodás megszűnésének napján lép hatályba”. Tehát a KIM legalább egy további 25 éves keretmegállapodást biztosan tervezett az első 25 év lejárta után, így akár 50 évre biztosította volna az alapítvány finanszírozását. Ráadásul azáltal is felülről nyitott a finanszírozási rendszer, hogy a keretmegállapodás értelmében az alapítvány további közfeladatokat vállalhat önként, amelyek ellátását az állam, ha elismeri, külön szerződés alapján megfinanszírozza.

Hiányoznak a garanciák

A Fidesszel jó viszonyt ápoló Krausz Ferenc alapítványa 2025 novemberében jött létre közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványként, a keretmegállapodást és az első hatéves szerződést pedig idén februárban írták alá. A fizikus alapítványának célja, hogy világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre Magyarországon, amely „a jelen és a jövő világhírű magyar kutatóit szolgálja”. A célok közt szerepel a tudományos tehetséggondozás támogatása is, illetve hogy Magyarországra vonzzák a világ élvonalához tartozó kutatókat. Ezen kívül elő kívánják segíteni a kutatási eredmények piaci hasznosítását.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Telexnek azt mondta: nem világos, miért kell magánjogi szerződésben, az államon kívülre szervezni ezeket a közfeladatokat, és az sem, hogy mi igazolja, hogy ebben a formában hatékony, az állami megoldásnál hatékonyabb a közfeladat ellátása. Az sem tiszta, hogy ki mérte fel ezen közfeladatok finanszírozási igényét.

„Ami nekem súlyosan hiányzik a szerződésekből, az a közpénzt védő garanciák – írta a Telexnek. – Mi van akkor, ha nem teljesít ez az alapítvány? Mi védi az államot ebben az esetben? Egyáltalán, hogyan mérik a teljesülést? Azt látom persze, hogy el kell számolni a támogatással, és a közfeladatok teljesítéséről be kell számolni, de mi van abban a nem várt esetben, ha nem ad számot az alapítvány, vagy ha nem jól teljesít? Ki ellenőrzi az indikátorok és a mérföldkövek előrehaladását?” Megjegyezte, hogy ez a konstrukció ebben a formában billeg, és egyoldalúan kedvezni látszik az alapítványnak, mindemellett kockáztatja a közpénzeket is.

A KIM és az Élvonal keretmegállapodásában a finanszírozási időtartamon és összegeken kívül is vannak érdekes részletek: garanciát ad például az alapítványnak a jövőben az esetleges jogszabályi változásokkal szemben, és finanszírozási folytonosságot is biztosít akkor, ha van átmeneti időszak két szerződéskötés között. A Magyar Hang által korábban átnézett 6 éves szerződést és a hosszú távú keretmegállapodást is csak a felek kölcsönös egyetértésével lehet módosítani, és az állam ezt akkor kezdeményezheti, ha az alapítvány jelentősen eltér az általa vállaltaktól.

A szerződésben egyébként az is benne van, hogy az alapítványnak a 261,7 milliárdos céltámogatás mellett további 400 millió forintot is megítéltek 2026-ra működési támogatás címszóval. Összehasonlításképp: az egész HUN-REN Kutatási Hálózatnak a 6 évre megkötött finanszírozási szerződése értelmében 523 milliárd forint áll rendelkezésére. Az Élvonal-szerződés két finanszírozási formát említ: indikátoralapút és teljesítményalapút, a kutatócsoportok közül pedig a „fellow” csoportok évente maximum 600 millió forintot, az „investigator” csoportok pedig maximum 200 millió forintot kaphatnak. A Tudományos és Technológiai Minisztérium a Telexnek azt írta: a 2025-ös évre járó összeg 100 százalékát, míg a 2026-os évre járó feladat- és alapfinanszírozásnak eddig körülbelül 80 százalékát folyósította a költségvetés.

Bizonytalan az Élvonal jövője

Korábban akkor olvashattak a Telexen a Krausz Ferenc vezette alapítványról, amikor megírtuk, hogy az Élvonal a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Az akadémia 375 gimnázium 5500 tanulóját segíti és több mint 400 tanár dolgozik vele együtt. Cikkünk megjelenése után sajtótájékoztatót tartott az Élvonal Alapítvány, ezen Krausz kijelentette, hogy amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.

A Tudományos és Technológiai Minisztérium május közepén bejelentette, hogy felbontja az Élvonallal a korábbi szerződését, és visszautaltatott Krausz Ferenccel 22 milliárd forint támogatást is. Tanács Zoltán miniszter szerint az Élvonal-program nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése”. Krausz ezután jelezte, hogy nyitott a párbeszédre, és nyílt levélben az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte. Sajtóinformációk szerint tárgyalások folynak a kormány és az Élvonal között az alapítvány jövőjéről.

A kormány úgy határozott, hogy idén augusztus 31-ig állami kézbe kerül vissza a nem egyetemeket fenntartó kekvák vagyona. Az egyetemi alapítványok esetében többlépcsős ütemtervet javasolt a kormány a tanév kezdete miatt. A kormány javaslatcsomagja szerint a különböző átláthatósági szabályokat már most ki fogják terjeszteni az egyetemi kekvákra, de a működési forma átalakítását 2027. augusztus 31-ig rendelik el.