A belpolitikai helyzetre hivatkozva hátrált ki a Nobel-díjas Krausz Ferenc alapítványa egy sikeres tehetséggondozó program mögül

A természettudományos kutatói pálya iránt érdeklődő középiskolás és egyetemista diákokat támogató Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) 2025. december 31-én lejárt. A minisztérium már jóval a lejárat előtt olyan koncepciót keresett az általuk nagy becsben tartott mentorprogramnak, ami biztosítja a hosszú távú finanszírozási támogatást, így esett a választás Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus éppen megalakuló Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványára. Az NTA programigazgatója, Hegyi Péter meg is kezdte a tárgyalásokat Krausszal és a csapatával – aztán majdnem egy évvel az egyeztetések után, 2026 márciusának végén a Nobel-díjas tudós a „belpolitikai helyzetre való tekintettel” kihátrált a finanszírozásból. Annak ellenére, hogy a minisztériumtól már megkapta az ehhez szükséges forrásokat.

A Nemzeti Tudósképző Akadémia 2012-ben indult, amikor Szegedre kilenc Nobel-díjas kutatót hívtak el egy eseményre a szervezők. „Abszolút alulról szerveződött a projekt, minden percét élveztem a rendezvénynek. Ekkor még semmi pénzünk nem volt – mondta Hegyi Péter. – 2013-ban hoztuk létre az alapítványt, három támogatóval: Botka László szegedi polgármester a város költségvetéséből egy komoly összeggel szállt bele a programba, és ott volt még a Szegedi Tudományegyetem európai uniós forrással, és a Richter Gedeon. 2015-ben elértük azt, hogy Magyarország kormánya is felfigyelt a programra, és megszavazott nekünk évi 250 millió forintos rendszeres támogatást, amit azóta is folyamatosan fenntartott.”

Az NTA azóta egy 400 fős alapítvánnyá nőtte ki magát, ami középiskolásokat és egyetemistákat támogat, és a magyar kutatási élet presztízsintézményeivel dolgozik együtt orvosbiológiai és természettudományi területeken. Jelenleg 5500 aktív gimnazistája van 375 középiskolából, és több mint 400 tanár segíti a munkáját. Az egyetemi programhoz nyolc kutatóintézet, öt felsőoktatási intézmény és 210 egyetemi mentor csatlakozott. Utóbbiak most 180 egyetemista hallgatót mentorálnak, akiknek heti 10 órában kell dolgozniuk, és kapnak ösztöndíjat is. Az NTA rendszeresen szervez eseményeket is, amikre Nobel-díjas tudósokat hívnak meg, hogy inspirálják a fiatalokat.

„Nagyon jó kapcsolatrendszerünk volt a minisztériummal, komolyan vették a programot, értékelték, kiemelték. Ez nagyon pozitív érzés, amellett persze, hogy az elmúlt tíz évben közel 6 milliárd forintot kapott a program. Ezen kívül 17 megyei jogú város önkormányzata is támogatott minket, minden politikai oldalról – mondta Hegyi Péter. – Cserébe mi elvittük a Nobel-díjasokat Gyulára, Kaposvárra, Veszprémbe. Felszántottuk a fél országot. Nagyon fontosnak gondoltuk, hogy a gimnazisták a saját lakhelyükön találkozzanak ezekkel az emberekkel. Ott nőtt nagyot a program, amikor meghoztuk a döntést: vidéken helyben telepítünk laborokat, hogy egy-egy diáknak ne kelljen 30-40 kilométernél többet utaznia.”

2025 decemberében tehát lejárt az addig látványosan fejlődő és sikeres NTA állami támogatása, és a minisztérium úgy döntött: új, hosszabb távú finanszírozásra áll át Krausz Élvonal Alapítványán keresztül.

Az Élvonal 2025 novemberében jött létre kekvás alapítványként. Ezek úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok, olyanok, amilyenekké a hazai egyetemek nagy részét is átformálták, és amiért az EU kizárta őket az új uniós kötelezettségi vállalásokból. Mindezt azért, mert a határozat szerint a kekvák nem működnek elég átláthatóan, és az egyetemek esetében összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók.

Az Élvonal Alapítvány azt írja magáról, hogy célja a kutatás, a tehetséggondozás és a társadalmi hasznosítás lebonyolítása. Az élén egy öttagú kuratórium áll. Az intézmény pályázati rendszerben nyújt támogatást azoknak a kutatóknak és szervezeteknek, akiket, illetve amiket arra érdemesnek tart. A fő fókusza a természettudományok és a mérnöki tudományok, nemrég tették le az építendő épületkomplexumuk alapkövét, az eseményen Orbán Viktor is megjelent.

„Bódis László helyettes államtitkár azt mondta, hogy sokat gondolkoztak a minisztériumban, hogyan lehetne a programunkat úgy támogatni, hogy minél hosszabb távú legyen, gyorsabb, kevésbé komplikált adminisztrációja legyen, és ezért megfordult a fejükben, hogy valamilyen kekva típusú alapítványba tereljenek. Mi azt mondtuk, hogy ez politikai döntés, én meg szakember vagyok, ahonnan kapjuk a forrást, abba az irányba megyünk” – mondta Hegyi Péter.

Március 20-án Krausz Ferenc szuperlatívuszokban beszélt az NTA-ról Orbán Viktornak a Matthias Corvinus Collegium beszélgetésén, ahol azt mondta róla: világszenzáció, hungarikum, és a Nature Medicine-ben, orvostudományi területen az egyik első számú szaklapban publikálták ennek a metódusát. Azzal folytatta, hogy ugyanezt szeretnék megcsinálni a természettudományok és matematika területén is. Hazahoznák a kivándorolt kutatókat, ami után egyáltalán nem probléma, hogy ha a magyar diákok eljutnak egyetemi tanulmányaik végére, kimennek külföldre valamelyik nagy egyetemre, de utána visszatérnek.

„Én ennek nagyon örültem. Azért a kutatók nem mindig tudják jól megfogalmazni, mit is akarnak, és úgy éreztem, hogy végre a magyar tudományban van valaki, aki a miniszterelnök nyelvén is ért – mondta Hegyi Péter. – Óriási izgalommal vártam, hogy egy ilyen emberrel elkezdjünk együtt dolgozni.

Májusban a kormány megalakította az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozási Alapítványt, erről én is az újságokból értesültem – folytatta. – A helyettes államtitkár azt mondta, van egy jó híre, Krausz Ferenc keresni fog engem, és a finanszírozásunkat be fogják építeni az Élvonal Alapítványhoz. Kettős érzésem volt ezzel kapcsolatban: le a kalappal Bódis László és Hankó Balázs előtt, lehet, hogy a minisztériumon keresztül kicsit hosszabb volt az adminisztráció, de elismerték a programot, gördülékeny volt minden. Belemenni az ismeretlenbe mindig kérdéseket vet föl, de izgalommal is vártam, hiszen Nobel-díjassal én még így nem dolgoztam együtt. Amiatt viszont, amit Krausz Ferenc a médiában bemutatott, megvolt a bizalom a mi oldalunkról.”

Májusban az NTA szerint megtörtént az első megbeszélés Hegyi Péter és Krausz Ferenc között, utóbbi azt mondta, hogy az egyetemi program költségvetése túlzó, és főként gimnáziumokkal akar foglalkozni. „Feri nagyon tisztán kommunikálta, hogy koncepcionális különbség van közöttünk. Azt mondta, ezt még megbeszéljük, egyeztetjük. Júniusban kerestek a munkatársai, akik ekkor is jelezték, hogy Krausz Ferenc nem ért egyet teljesen az egyetemi résszel, de mi a függetlenségből nem akartunk engedni, ez a mi programunk.”

2025 végén aztán született egy megállapodás: három évre inflációkövetéssel hárommilliárd forintot kapott volna az NTA a működésére. Szerződést ekkor még nem írtak, az Élvonal arra hivatkozott, hogy februárban írnak alá a miniszterrel egy 25 éves együttműködést, ezután tudnak szerződni az NTA-val. „Fontos megjegyezni, hogy nálunk közel 400 ember kap havi rendszeres fizetést vagy ösztöndíjat, közöttük diákok, középiskolás tanárok. Nekünk működnünk kell tovább december 31. után is. Van némi likviditáskerete az alapítványnak, de ilyen jellegű nincs” – mondta Hegyi Péter. Végül elfogadták a februári határidőt, a KIM pedig addig újra segítette őket a finanszírozásban.

Február 20-án a KIM és az Élvonal Alapítvány megkötötte a 25 évre szóló keretmegállapodást 6 éves közfinanszírozási szerződéssel. A Nemzeti Innovációs Ügynökség weboldala szerint Hankó Balázs a szerződések aláírási ünnepségén arról beszélt, hogy egy olyan szerződést ír alá a kormány nevében, amiben a magyar innováció és a magyar tudomány jövőjének legfontosabb garanciái valósulnak meg, kiváló kutatási együttműködések köttetnek, 75 új tudásközpontot állítanak fel az országban.

„Ezt követően megváltozott a dolog. Eddig a kommunikációban ugyan előkerültek különbözőségek, de végül megegyeztünk a három évben és a hárommilliárd forintos támogatásban. Március 16-án volt egy megbeszélésünk, amin Krausz Ferenc munkatársai azt mondták: nem fog működni a három év, és csak január 1-től szeretnének szerződni, hat hónapra állapodnánk meg, 500 millió forintban. Ezzel ott szembesítettek minket, felkészülni sem volt időnk, ott kellett rögtön reagálni – mondta Hegyi Péter. – Kértük, majd fel is ajánlották, hogy akkor legyen legalább nyolc hónap, nem hat. Nekem ez az egész nagyon furcsa volt, egy finanszírozónál azért konkrét számok és határidők szoktak megjelenni. De azt mondtuk, hogy rendben van, megjegyezve, hogy nekünk április 1-től már nincs pénzünk.”

Március 24-én, elmondása szerint behívták Hegyi Pétert az Élvonal felügyelőbizottsági ülésére. Itt megszületett a teljesen egyhangú határozat: 8 hónap, 666 millió forint, ezt javasolták az alapítvány kuratóriumának. Ekkor az alapítvány már kifelé is aktívabban kommunikálta, hogy támogatja az NTA-t – bár már 2025 novemberében is beszéltek ugyanerről nyilvánosan is.

Négy nappal később Krausz Ferenc írt egy levelet Hegyi Péternek, amiben kifejtette: az Élvonal Alapítvány megkapta ugyan a beígért első finanszírozási összeget, az „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosít elegendő fedezetet (vagy még arra sem egészen). Az idénre még esedékes további folyósítás az év második felére van ütemezve, amely már elkerülhetetlenül az új kormány hatáskörébe esik.” A levélben szerepel még, hogy „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap biztosítékot arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Ekkor Krausz még megjegyezte, hogy az NTA-nak egy vészköltségvetést megpróbálnak összerakni, ami a minimális működést biztosítani képes.

Krausz Ferenc nem pontosította, hogy milyen nagyberuházásra gondolt, de feltételezhető, hogy arról a Frontiers Campusról lehet szó, aminek alapkövét március végén tették le nagy csinnadrattával, és amiben az Élvonal Alapítvány működni fog. Feltételezhető tehát, hogy Krausz a minisztériumtól kapott támogatási összeget egy az egyben az építkezéshez csoportosította át, a tehetséggondozást a háttérbe szorítva. Annak ellenére, hogy ez az alapítvány fő feladata.

„Mi azonnal jeleztük: ez azt jelenti számunkra, hogy az április elejére tervezett kifizetéseket a diákok, középiskolai tanárok, mentorok, főállású alkalmazottak nem tudják megkapni – mondta Hegyi Péter. – El kell kezdenünk a felmondólevelek előkészítését, kiküldését. Jeleztem ezt Bódis László helyettes államtitkárnak, aki azonnal felhívott, azt mondta, ő ezt nem érti, beszél Krausz Ferenccel.” Április elsején még mindig napirenden volt az NTA finanszírozása az Élvonal kuratóriumi ülésén, de végül az ülés előtt pár órával közölték velük: lekerültek a napirendről.

„Az egész azért is érdekes, mert a Frontiers Campus alapkőletételénél Krausz Ferenc azzal kezdte a beszédét, hogy diákok neveit sorolta. Az első név rögtön a Nemzeti Tudósképző Alapítvány szombathelyi kiválósága volt, aki magyar egyetemre jár, és az ő ösztöndíja is veszélyben volt – mondta Hegyi Péter. – Minket emeltek ki elsőként, dicsértek, belül meg közben ez zajlott.”

Végül megint a minisztérium volt az, ami biztosította az NTA további működését, április 8-án 100 millió forinttal. „Ha ezt nem utalja át a minisztérium, a felmondóleveleket ki kellett volna küldeni. Kiemelném még a HUN-REN-nel kötött szerződésünket is, amit március 30-án írtunk alá, és április elején már meg is érkezett tőlük hozzánk 46 millió forint. Egyetemekkel is van szerződésünk. Krausz Ferencen kívül mindenki segített abban, hogy ne kerüljön egy ilyen nemzetközi hírű, általa is hungarikumnak nevezett szervezet megoldhatatlan helyzetbe.”

Végül az Élvonal Alapítvány április 13-án verte bele az utolsó szöget az együttműködés koporsójába: ekkor Krausz Ferenc egy megbeszélésen azt mondta, nem a Frontiers alapítvány feladata, hogy az NTA egyetemi tevékenységét finanszírozza. Korábban azt már jelezte ugyan az NTA-nak, hogy vannak koncepcionális ellentétek, ezt így április 13-án, majdnem egy évvel a tárgyalások megkezdése után mondta ki először. A megbeszélés jegyzőkönyve szerint arra hivatkozott, hogy bátorítani kívánják a tehetséges diákokat, hogy külföldi egyetemen tanuljanak, és nem akarják őket magyar egyetemekhez kötni. Hegyi Péter ekkor kijelentette: „fontos, hogy az NTA megőrizze szakmai és finanszírozási függetlenségét, amely az elmúlt évek sikeres működésének alapját képezte”. Ezen a ponton az alapítvány azt érezte, hogy a szakmai függetlenség mindenképpen sérülne, ha az Élvonal beleszólna a program koncepcionális területeibe is. Bódis László, aki ott volt a megbeszélésen, szintén jelezte, hogy ezeket a különbözőségeket az egyeztetések elején lett volna érdemes tisztázni.

„Ez volt az első alkalom, hogy Krausz Ferenc kijelentette: nem kívánja az egyetemi programunkat finanszírozni, és nem célja, hogy ebben a programban magyar egyetemekre vagy a HUN-REN-be menjenek a diákok – mondta Hegyi Péter. – Pedig márciusban még szuperlatívuszokban beszélt a miniszterelnöknek a magyar egyetemekről és a HUN-REN-ről, és azt mondta, ezeket fel kell tölteni kutatókkal. Kifelé, a média felé ezt mondja, belül pedig azt, hogy külföldre menjenek a diákok.” Ezen a megbeszélésen egy jóval alacsonyabb, 160 millió forintos összeget ajánlott fel az Élvonal az NTA-nak.

„Rendkívül nehéz helyzetben éreztem magamat. Itt van egy briliáns, Nobel-díjas kutató, nekünk meg van egy alulról építkező, zéró politikai kötődésű, minden politikai szereplő által támogatott, minden gyereket befogadó programunk. Mit tegyek? Egy finanszírozótól nem azt várja az ember, hogy beleszóljon a szakmai függetlenségbe. Innentől egyértelmű volt, hogy Krausz Ferenc ezt a kapcsolatot nem független finanszírozóként tervezi, hanem gyakorlatilag utasítással, beolvasztva azt nem csak közgazdaságilag, szakmailag is.” Az NTA kuratóriuma ezek után egyhangúlag megszavazta, hogy ilyen körülmények között nem szeretnének együtt dolgozni az Élvonal Alapítvánnyal.

Krausz egyébként a 2019 júliusában alakult Molekuláris‐Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is. Ez a szervezet egy magyar–német kutatóintézet, infravörös lézeres molekuláris ujjlenyomat-technológiát fejleszt, ami nem ugyanaz, mint amiért Krausz Nobel-díjat kapott, de arra az eljárásra épül. A vérplazma összetételét vizsgálja, és ebből próbál következtetni különböző betegségekre. A módszer egyelőre nem bizonyított a klinikumban, ez viszont még nem jelenti, hogy nem is fog – csak azt, hogy most még biztosan nem tart abban a fázisban, amikor bármire lehetne használni a gyakorlatban.

A CMF nonprofit gazdasági társaság az Átlátszó és a kekvatörvény szerint a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) alá került be 2024. január 1-jétől, de a kekvatörvény 2025. őszi, ismételt módosítása értelmében a CMF és a kapcsolódó közfeladat is az Élvonal Alapítványhoz került át. Azaz Krausz Ferenc a Magyarországon őt befogadó NEOA-tól is távozott és átvitte cégét és a közfinanszírozott kutatási tevékenységét az Élvonal Alapítványhoz. Ezzel a jelentős állami finanszírozásban részesülő cégét, a Semmelweis Egyetemet vezető, magyar tagokból álló kuratórium hatásköréből áthelyezte a saját maga által vezetett, nemzetközi tagságú Élvonal Alapítvány kuratóriumi hatáskörébe.

Az Átlátszó cikke azt írja: a szabadalom nem a magyar oldalra, hanem a németekhez megy. A Nobel-díjas tudós magyarországi programjait az NKFI Alap finanszírozza, és a kormány stratégiai programjainak keretein belül részesül kiemelt támogatásban. A szervezet első körben 10 milliárd forint állami támogatást kapott 10 évre, de valószínűsíthetően a magyarországi finanszírozása ennek többszöröse is lehet.

Az Élvonal Alapítvány megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a működését a vonatkozó törvény határozza meg. „Közfeladata – egyebek mellett – a tehetségek beazonosítása és fejlesztése, a versenyekre való felkészítés és a mentorálás. E feladatok végrehajtása érdekében az Alapítvány egyeztetéseket kezdeményezett a tehetséggondozásban már jelen lévő szervezetekkel, többek között a Nemzeti Tudósképző Akadémiával. Az NTA az együttműködés előkészítésére irányuló egyeztetéseket egyoldalúan megszakította, így finanszírozási jogviszony értelemszerűen nem áll fenn a felek között” – írták, hozzátéve, hogy az alapítvány minden együttműködés esetében alapelvnek tekinti az átlátható működést, a kiemelkedő szakmai teljesítményt és a mérhető eredményeket. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem reagált a kérdéseinkre.