Krausz Ferenc alapítványa: Nem leszünk ATM

„Az Élvonal Alapítvány működését a vonatkozó jogszabály határozza meg. Ez egészen világos, egyértelmű elemeket rögzít: minőség, mérhető, hangsúlyozom: mérhető teljesítmény és átlátható működés. Ezen kívül rögzít még egy nagyon fontos garanciát: ha a forrásokat nem a vállalt célokra használjuk fel, vagy nem érjük el a vállalt és mérhető célokat, vissza kell fizetni azokat” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke a pénteki sajtótájékoztatón, amit azért szerveztek, hogy elmondják a saját álláspontjukat a Nemzeti Tudósképző Akadémiával (NTA) zajló konfliktusukban.

A konfliktusról a Telex írt először, lapunknak Hegyi Péter, az NTA programigazgatója nyilatkozott arról: az Élvonal Alapítvánnyal hónapokig tárgyaltak arról, hogy az alapítvány átvegye az NTA finanszírozását, míg végül 2026 márciusának végén a Nobel-díjas tudós a „belpolitikai helyzetre való tekintettel” kihátrált az együttműködésből, mire az NTA el is állt a készülő szerződéstől. Az Élvonal Alapítvány közben a minisztériumtól már megkapta az idei első forrásokat.

„Az Élvonal nem hogy nem veszélyezteti, hanem a magyar történelemben első alkalommal hosszú távon hivatott garantálni a tehetséggondozás támogatását. Szemben az eddigi évről évre történő finanszírozással” – mondta Krausz Ferenc.

Az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnökén kívül Madaras Markó főigazgató és Kiss Gábor István kommunikációs igazgató is jelen volt a sajtótájékoztatón, előbbi részletesen ismertette, véleményük szerint hogyan alakult ki a jelenlegi helyzet a Nemzeti Tudósképző Akadémiával. Az idővonal megegyezik azzal, amit korábbi cikkünkben Hegyi Péter is felvázolt, Madaras Márkó pedig hangsúlyozta: az Élvonal Alapítvány fő problémája az volt, hogy az NTA nem mindig szolgáltatta nekik a kért adatokat, sokszor többszöri kérés után sem. Az akadémiától többek között részletes költségadatokat és háttéranyagot, valamint részletesebben kidolgozott szakmai programot kértek, később hiánypótlásra szólították fel őket, ami nem történt meg. Ezen kívül az Élvonal Alapítvány szerint a költségvetésben aránytalanságot és átláthatatlanságot is találtak.

Az Élvonal szerint már a megbeszélések kezdetén jelezték az NTA-nak, hogy a program egyetemi részét nem kívánják finanszírozni, és az arra fordított összegeket túlzónak is érezték. „Az Élvonal Alapítvány értelmezése szerint az NTA által bemutatott adatok alapján 2026-ban hozzávetőlegesen 208 millió forint került felhasználásra szakmai rendezvényekre, például a szegedi Pick Aréna bérlésére, amelyből az NTA 120 millió forintot az Élvonal Alapítvány által biztosított támogatásból tervezhetett” – mondta Madaras Márkó. Az NTA idén a Pick Arénában szervezte meg a Nobel-díjasok találkozóját, ahol Krausz Ferenc is előadott. „A megismert költségvetésből ha a szakmai rendezvényeket levonjuk, akkor levezethető, hogy a középiskolai program egy diákra jutó támogatása körülbelül 70 ezer forint, míg az egyetemi program esetében ez 4,356 millió forint, ami jelentős, hatvankétszeres aránytalanságot jelent. Továbbá az Élvonal Alapítványhoz eljutott információk szerint egy egyetemi hallgató ösztöndíja 75 ezer forint, így az egyetemi program kapcsán az egy hallgatóra jutó fennmaradó összeg, hozzávetőlegesen 3,5 millió forint felhasználása az Élvonal Alapítvány számára nem volt átlátható.”

Azt is hozzátették, hogy az NTA által az Élvonal felé kommunikált középiskolai diákok létszáma az elmúlt nyolc hónapban nem volt konzisztens: 2025-ben azt az információt kapták, hogy megközelítőleg 3000 diák van, a Telexnek Hegyi Péter azt mondta, hogy 5500 főt rögzítettek. „További információink szerint a diákok jelentős része egyetlen tehetséggondozási programban sem vett részt” – tette hozzá Madaras Márkó. Erre vonatkozóan az alapítvány további információkat kért az NTA-tól, hogy mit jelent pontosan az, ha valaki aktív diák náluk, hány diák vesz részt ténylegesen laborgyakorlaton, és az évente újonnan bevont diákok közül hányan jelennek meg gyakorlati foglalkozásokon. „Azt gondolom, hogy a kért adatoknak a célja annak a megalapozott és transzparens megítélése, hogy a program tényleges szakmai teljesítménye és annak forrásfelhasználása milyen arányban áll egymással. Ugye mindez különösen indokolt tekintettel arra, hogy közpénzek felhasználásáról van szó. Így minden finanszírozónak kiemelt felelőssége a körültekintő, ellenőrizhető és elszámolható működés biztosítása.”

Ehhez képest a Telex kérdésére Krausz Ferenc azt mondta: nem hozhatja nyilvánosságra a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött szerződést, sem azt, hogy mekkora közpénztámogatással rendelkezik az Élvonal Alapítvány. „Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel, de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük” – mondta a kutató, hozzátéve, hogy nincs rejtegetnivalójuk.

Az Élvonal Alapítvány végig azt hangsúlyozta, hogy nekik nagyon fontos a mérhető teljesítmény, és olyan partnerekkel akarnak dolgozni, akik ezt tudják is hozni. „Az nem működik, hogy ha valaki, akivel partneri kapcsolatot akarunk létesíteni, kifogásolja, hogy szakmai kérdéseket tegyünk fel. Az Élvonal pedig nem lesz ATM” – mondta Kiss Gábor István.

Krausz Ferenc reagált arra is, hogy a Hegyi Péternek küldött levelében a „belpolitikai helyzetre” hivatkozott akkor, amikor azt írta: semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap biztosítékot arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. „Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy továbbvigyük, amire az előző kormánytól az érvényes hatályos szerződések keretében támogatást kaptunk, az új kormány támogatására is szükség lesz. Örömmel várom azt a pillanatot, amikor kapok egy meghívást a kormány erre hivatott képviselőjétől, hogy erről egyeztessünk” – mondta Krausz Ferenc.

Ugyanebben a levélben az is szerepel, hogy az Élvonal Alapítvány megkapta ugyan a beígért első finanszírozási összeget, de az az „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosít elegendő fedezetet (vagy még arra sem egészen). Az idénre még esedékes további folyósítás az év második felére van ütemezve, amely már elkerülhetetlenül az új kormány hatáskörébe esik.” A Telex többször rákérdezett, de nem kapott egyértelmű választ arra, hogy ez a konkrét pénzösszeg építkezésre vagy tehetséggondozásra érkezett, csak azt, hogy „közfeladat-finanszírozási szerződésben van rögzítve”, hogy mire kapták.

Hangsúlyozták, hogy nincs a zsebek között átjárás, a Telex cikkének erre vonatkozó részét, miszerint a minisztériumtól kapott támogatási összeget egy az egyben az építkezéshez csoportosította át, a tehetséggondozást a háttérbe szorítva, fake newsnak nevezték. Nem adtak viszont egyértelmű választ arra, hogyan lehetne másképp érteni a levelet, amiben a beruházásra sem elég pénzről és az emiatti további kötelezettségvállalások felfüggesztéséről írtak.

„Ha ezt a megkezdett és folyamatban lévő, és ebben a stádiumában aligha megszakítható beruházást folytatni kívánjuk, ha az új kormány is ezt kívánja, akkor talán releváns az a megállapítás, hogy az az összeg, ami rendelkezésünkre áll az első utaláskor, a beruházás idei folytatására sem elegendő. Szó sem volt arról, hogy a tehetséggondozásra szánt összegeknek akárcsak egy töredéke is átcsoportosításra kerüljön” – mondta Krausz Ferenc.

„Nekünk szabadsági fokaink vannak, hogy azokat az összegeket, ami a tehetséggondozás rubrikához tartozik, hogyan használjuk fel. És itt vezérel minket a költséghatékonyság” – tette hozzá.

Azt is elárulták, hogy az Élvonal jelenleg öt tehetséggondozó szervezettel tárgyal, de egyelőre csak eggyel, a szintén Krausz Ferenc alapította Matfin Alapítvánnyal van szerződésük. Ehhez csaknem 400 diák tartozik, és szeptemberben alakult. „A 400 diák kicsi számnak tűnhet az NTA számaihoz képest, de ha a mérhetőség kontextusába helyezzük, a 400 diák nemcsak valahol be van regisztrálva, hanem szeptembertől májusig minden szakkörön részt vesz. Ha a részvételi jelenléte nem haladja meg a szakkörök 70 százalékát, akkor nem számítjuk be, mintha nem vett volna részt a programban a mi mérhető teljesítményünk szerint.” A diákok országos versenyeken is részt vesznek, és felkészítik őket például a diákolimpiára is.

A Matfin Alapítványt 151 millió forintért támogatja egy tanévre az Élvonal, a tényleges támogatási összeg ennél egy kicsit magasabb, mert van némi működési költség is, aminek a jó része a szakmai programra megy. Az NTA 666 millió forintot kapott volna az Élvonal Alapítványtól a megközelítőleg 5500 diákra 8 hónapos időtartamra.

Azt is megjegyezték, hogy az NTA középiskolai programjának eredményeit nem vonják kétségbe, a Matfin indulásakor is sok NTA-s kollégától kaptak hasznos tanácsokat, amiket figyelembe vettek a középiskolai tehetséggondozó rendszerükben. „De semmiféle információt nem kaptunk eddig az NTA-tól arról, hogyan mérik az egyetemi tehetséggondozó programjuk sikerét. Hogy miféle visszacsatolás alapján ítélik meg, hogy az a 4,5 millió forint, amit egy egyetemi diákra fordítanak, vagy annak nagyon pici töredékét, az sikeres. Számunkra kérdés, hogy mi indokolja ezt a hatvanszoros aránytalanságot – mondta Krausz Ferenc. – Nagyon jelentős összeg, a rendelkezésre álló összegek majdnem fele olyan nagy eseményekre megy el, mint ami a Pick Arénában zajlott. Ott van a szegedi egyetem nagy előadója, ahol én magam is tarthattam már előadást, ahol nagyságrendileg ezer ember elfér, mellette van még két-három további nagy előadó, ahol streamelni lehet. Probléma nélkül, filléres összegekből megoldható az, amire az NTA tízmilliókat fordít azért, hogy az esemény ne a szegedi egyetem nagy előadójában kerüljön megrendezésre, hanem a Pick Arénában, mert az mégiscsak alkalmasabb egy tűzijáték megrendezésére.”

Krausz Ferenc a Molekuláris‐Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is, erről azt mondták: egyelőre nem kerül az Élvonal Alapítvány égisze alá, de amikor lejár a CMF hosszú távú finanszírozási szerződése, szeretnék, ha oda kerülne. Megjegyezték azt is, hogy az Átlátszó információval ellentétben a CMF-en a szabadalom nem feltétlenül a német oldalra kerül, ez a kutatók beletett munkájától függ, és az intézetek közötti megbeszélés tárgya. A CMF-nek van már többlettulajdonú és résztulajdonú szabadalma is.

Hegyi Péter a sajtótájékoztató után a Telex megkeresésére azt mondta: az átláthatóságra vonatkozó kritikákat nem pontosan érti, mert az egy év alatt az Élvonal Alapítványnak minden adatot átadtak, amit kértek, és ezt az bizonyítja, hogy március végén beterjesztették a felügyelőbizottság elé a beadott költségvetésüket, amit száz százalékban elfogadtak. Az egyetemi diákokra eső összegekkel kapcsolatban azt mondta, szerinte információhiányról van szó, eddig abból a közpénzből, amire két kormányzati szerződésük volt, 50-50 százalékban költöttek a középiskolai és az egyetemi programokra. „A mi programunkban több külső finanszírozó is van, öt egyetem és a HUN-REN is ide tartozik, a hálózat utánpótlást is biztosít a magyar egyetemeknek” – tette hozzá.

„Értelmezhetetlen számomra, hogy az Élvonal Alapítvány közpénzből működik, de a szerződése titkosítva van, és többszöri felhívásunkra sem hozta nyilvánosságra azt, hogy az adófizetők pénzéből mekkora az az összeg, amiből gazdálkodik” – mondta. „A mi állami szerződéseink fenn vannak a neten. 10 év alatt közel 15 elszámolásunk volt a minisztériummal, soha nem vetődött fel a közpénzek nem közcélra való felhasználása. Úgy gondolom, itt arról van szó, hogy megijedtek a belpolitikai helyzettől, ezt követően kapkodni kezdtek, és finanszírozóhoz nem méltó döntéseket hoztak” – tette hozzá.