Lovász László szerint érthető, hogy a kormány felmondta az Élvonal Alapítvány szerződését
„Az Élvonal Alapítvány Kuratóriumának tagjaként és az MTA korábbi elnökeként ezúton megerősítem, hogy az Élvonal céljait hasznosnak tartom, feladataival egyetértek, messzemenőkig fontosnak tartom a tehetséggondozást és a kiváló, komoly iskolateremtő képességű tudósok Magyarországra vonzását. Mint korábban is elmondtam, e vitathatatlan célokat kormányzati szinten is támogatni kell, és remélem, hogy az új kormány is támogatni fogja ezeket. Valóban régóta napirenden van, hogy a kiemelt tudományágak hazai megerősítéséhez olyan külföldi szakembereket kell idehozni, akik új tudásközpontokat hozhatnak létre” – írta a Telex megkeresésére Lovász László, az MTA korábbi elnöke, a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítvány kuratóriumi tagja.
„Tisztában vagyok ugyanakkor azzal, hogy a 261 milliárdos összeg nagyon jelentős K+F kiadás. Ilyen ambiciózus feladatokhoz valóban szükséges lehet 6 évre elosztva ekkora forrás. A megvalósítás azonban jogosan vet fel kérdéseket.”
Lovász Lászlót azért kerestük meg, mert május 15-én a magyar kormány felbontotta a hatéves keretszerződését az Élvonal Alapítvánnyal, és felszólította Krausz Ferencet, a kuratórium elnökét, hogy a már kiutalt 22 milliárd forintot is szolgáltassa vissza az államnak. Ez azután történt, hogy a kormány részben felülvizsgálta a Krausz Ferenc vezette kekvás alapítvány több mint 260 milliárd forintos szerződését a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, amit még Hankó Balázs kötött a Nobel-díjas tudóssal.
Korábban akkor olvashattak a Telexen Krausz Ferenc alapítványáról amikor megírtuk, hogy az Élvonal a belpolitikai helyzetre hivatkozva kihátrált az évente nagyjából egymilliárd forintból működő Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Cikkünk megjelenése után sajtótájékoztatót tartott az Élvonal Alapítvány, amelyen Krausz kijelentette, hogy amíg nem látják biztosítottnak, hogy a Tisza-kormány maradéktalanul betartja az előző kormánnyal kötött finanszírozási szerződést, addig nem vállalnak jelentős kötelezettséget.
Lovász László most azt írta: meggyőződése, hogy a pénz korrekt elköltéséhez be kell vonni a magyar tudomány legfontosabb szervezeteit, kiemelten a Magyar Tudományos Akadémiát és az illetékes minisztert. „Nem elegendő az, hogy egy nagyszerű, Nobel-díjas tudóshoz rendelünk magyar léptékben szinte felfoghatatlan mértékű forrásokat. Magyarország joggal várja el, hogy a csúcskutatások ráfordításainak meghatározásában kellőképpen érvényesüljenek a nemzeti-közösségi szempontok” – írta a Telexnek.
„Mindezek nyomán világos, hogy a fentiekhez egy jól kidolgozott, demokratikus és a közösség által legitimnek tartott intézményi keretre van szükség, ami meritokratikus elvekre épül és sokféle tudásterületet egyesít úgy, hogy bevonja a tudósok mellett a társadalom (döntéshozók és civilek) képviselőit. Ez nálunk az éppen 200 éves MTA küldetése, amelyet Széchenyi és méltó utódai pont erre álmodtak meg” – tette hozzá.
Szerinte érthető, hogy a kormány az eddigi szerződést felmondja, de úgy gondolja, hogy a programot fontos lenne valamilyen formában folytatni, erre a pénzre nagy szüksége van a magyar tudománynak. „Remélem, hogy építenek arra a munkára, amit Krausz Ferenc ebbe az elmúlt évben beletett, és az alapítvány eredményeit is jó lenne használni.”
Üdvözölte továbbá a kormányzat tudománytámogatási szándékait és a magyar kutatás-fejlesztésre fordított források fokozatos, kiszámítható, érdemi növelésének terveit. „Egyben érzékelem azt a nyitottságot, amellyel a hivatalba lépett kormányzat már az elmúlt hetekben a magyar kutatók felé fordult egy sikeres és versenyképes tudományosság és ország felépítése érdekében” – írta.
Az Élvonal Alapítvány támogatásának megvonása után Krausz Ferenc nyílt levélben fordult Magyar Péterhez, amelyben a szervezetük „teljes körű és minden részletre kiterjedő átvilágítását” kérte az új magyar kormánytól.
