Sok kutató állás nélkül maradhat Krausz Ferenc és a kormány új finanszírozási modellje miatt

A kormány teljesen átalakítja a tudományfinanszírozás rendszerét. Abban több pénz lesz, de jóval kevesebben részesülhetnek belőle, sok kutató állás nélkül maradhat. Pont az olyan kutatások nem kaphatnak majd támogatást, mint amilyenekkel Karikó Katalin indult. Az új, egyelőre kevésbé átlátható finanszírozási rendszer a másik friss Nobel-díjashoz, Krausz Ferenchez kötődik – írta a Magyar Hang.

A hazai alapkutatásokat 1986 óta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokból (OTKA) pénzelték. Az idei pályázatok beadási határideje június közepe lett volna, de május 14-én a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) azt jelentette be, hogy felszámolja az OTKA-t, és egy új rendszer lép a helyébe. A programot Krausz Ferenc ötlete alapján hozták létre, és külsőségeiben az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázati rendszeréhez hasonlít.

Az NKFIH szerint a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) hatékonyabb és korszerűbb lesz az OTKA-nál, illetve negyven százalékkal nagyobb lesz a keretösszege, így idén összesen 19 milliárd forintra pályázhatnak a kutatók, és egy-egy projektre 100-200 milliót is lehet igényelni a korábbi plafonnak számító 48 millióval szemben.

Az NKKP a nemzetközi szinten is életképes kiváló kutatásokat részesíti előnyben, a korábbinál sokkal erőteljesebben támaszkodik a külföldi kutatók véleményére, és a végső támogatási javaslatot az ország néhány vezető tudósából álló, héttagú Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) állítja össze, amit maga Krausz Ferenc vezet.

A Magyar Hangnak név nélkül nyilatkozó kutatók azt állították, hogy az új rendszer döntéshozatala sokkal központosítottabbá, átláthatatlanabbá, potenciálisan önkényesebbé vált. A kutatókat az is zavarja, hogy semmiféle társadalmi vita, egyeztetés nem előzte meg az új rendszer bevezetését.

A gyakorlatban a támogatandó pályázatok körét szinte kizárólag a héttagú KKT fogja meghatározni. Három fő pályázati kategória lesz a rendszerben: egy a kezdő kutatóknak (starting), egy bárkinek, akinek PhD-fokozata van (advanced) és egy az ERC-nél már részsikereket elért elit kutatóknak (excellence kategória). A KKT hétfős paneleket kér fel tudományterületenként, hogy javaslatokat tegyenek számukra. A panelek elnökei és a tagjainak fele kötelezően külföldi szakember lesz. A Magyar Hang egyik forrása szerint viszont semmi garancia sincs arra, hogy ezek a külföldiek a tudományos elitből jönnek, az itthoni gyakorlat a tudományos folyóiratok terén eddig inkább azt mutatta, hogy a tudományos életben lesajnált országok közepes kutatói voltak a kéziratok bírálói.

A paneleknek csak javaslattevői szerepük lesz, mindenről a KKT dönt. A tanács határoz arról, hogy mely tudományterület mennyi pénzt kap, adott esetben előfordulhat, hogy egy terület messze kevesebb forráshoz jut, mint egy másik, ami valamiért szimpatikusabb a KKT tagjainak, és legfőképpen az elnökének, Krausz Ferencnek – tette hozzá a lap egyik forrása. Eközben a várhatóan támogatott pályázatok száma az OTKA-ban megszokott 350 felére fog csökkenni.

Amikor kutatók az NKFIH-hoz fordultak tájékoztatásért, rendre azt a választ kapták, hogy „Krausz Ferenc így gondolja”. Azzal a legtöbben egyetértenek, hogy közelíteni kell a magyar rendszert az uniós finanszírozási modellhez, de a nyilatkozó kutatók szerint a most kitalált program inkább az átláthatatlanságot erősíti, például a bírálati szempontrendszerét is csak felszínesen lehet ismerni.

Több kutató amiatt aggódik, hogy összességében sokkal kevesebb kutató juthat majd támogatáshoz, a tudományos középmezőny így elsorvad, a nagy zászlóshajóprojekteket fogják majd favorizálni a kisebb kutatások helyett. „Ezek szerint a másik friss Nobel-díjasunk, Karikó Katalin életpályájából semmilyen tanulságot nem vontak le” – mondta egy kutató. Karikónak azért kellett elhagynia az országot, mert jelentéktelennek tűnő kutatásai részben a pénztelenség miatt lehetetlenültek el.

Van, aki szerint rendszerhibát okoz az, ha csak a legjobbak felé fog áramlani a pénz, mert mindig egy széles középmezőny jelenti a kiválóság táptalaját.

Krausz Ferenc remek viszonyt ápol a kormánnyal, amely a következő években összesen 95 milliárd forinttal támogatja az általa vezetett Molekulárisujjlenyomat-kutató Központot. Nemrégiben a tudományos közösség nagy része által az egyetemi autonómia elleni támadásnak tartott alapítványi struktúráról is pozitívan nyilatkozott. A Magyar Hang kérdéseivel kereste Krauszt és az NKFIH-t is, de válasz nem érkezett eddig tőlük.

Frissítés 22:40: A Kulturális és Innovációs Minisztérium péntek esti közleménye szerint az új rendszer nagyobb keretösszeggel, nagyobb projektenként elnyerhető összeggel, és több támogatott kutatóval fog működni. A szöveg szerint a megújított pályázati rendszer jobban fogja támogatni a magyar kutatókat, mint a nemzetközi pályázatok, az értékelési rendszere pedig az ERC-nek megfelelően alakították ki. „A tudományos autonómia nemhogy csökken az új rendszerben, hanem éppen növekedik azáltal, hogy nincs joga a KKT által meghatározott sorrendtől a támogató NKFI Hivatalnak vagy a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak eltérnie, míg korábban ez a lehetőség adott volt.” A közlemény teljes szövegét itt lehet elolvasni.