„Lépten-nyomon bombákba ütköztünk a programokban, rengeteg bombát hagytak itt nekünk” – mondta Horváth Péter államtitkár Hankó Balázsnak Magyarország új tudományos és innovációs stratégiájának bemutatásakor az Országgyűlés oktatási bizottságának szerdai ülésén. A volt kulturális és innovációs miniszter azt sérelmezte, hogy bár szerinte sok olyan program van, amit érdemes megtartani a régi rendszerből is, az új kormány ezt nem teszi meg, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára szerint azonban az érintett szektorokban nagyjából mindenhez hozzá kellett nyúlniuk. Az új stratégiai javaslat többek között érinti a kutatásfinanszírozás átalakítását, az oktatás és a tehetséggondozás fejlesztését, a HUN-REN kutatási hálózatot, az innováció és a startupok támogatását, valamint a visszatérést a uniós Horizont kutatási programhoz és az Európai Kutatási Tanácshoz (ERC).
Az államtitkár azt mondta, Magyarország tudományos mutatói enyhén szólva is alacsonyak, az Európai Unióban a 20-22. helyen vagyunk szinte minden, tudományt és innovációt mérő statisztikában. A kormány célja az, hogy ezen javítsanak, nagyjából a 15. helyet látják reálisnak most. Alapvetően a nagy kihívások alapján fogják meghatározni a stratégiát, vagyis a környezet, az egészség és a technológia mentén haladnak.
Az államtitkár szerint az elmúlt három hónap munkájából kirajzolódott, hogy a legnagyobb probléma az oktatással van, ezen belül is a tehetséggondozással, a tudásátalakítással és az innovációs oktatással, ezekre fogják a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Ahhoz viszont, hogy a stratégia meg tudjon valósulni, a finanszírozást is meg kell teremteni.
Magyarország kutatás-fejlesztésre költött összege ezermilliárd forint felett van jelenleg, de ez még mindig kevés – mondta Horváth Péter. Jelenleg a GDP 1,38 százalékát költjük innovációra, az EU-s átlag viszont 2 felett van, a fejlett országokban pedig ez az arány 3-4 százalék. A ciklus végére el akarják érni a 2 százalékot, 8 éven belül pedig a 3-at.
Volt egy törés a finanszírozásban 2021 környékén, ez egyrészt a pandémiának tudható be Horváth szerint, másrészt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH) megvont támogatásoknak.
„Történelmi bűn volt, amikor az NKFIH-tól hatalmas összeget vontak el, és a mai napig nem adták vissza”
– mondta. Az államtitkár szerint „68 milliárd forint volt a legtöbb, amit egy év során kivontak a magyar kutatásból, ezt vissza kell állítani mindenképpen”.
Ezen felül a hosszabb távú finanszírozást is fontolgatják az NKFIH rendszerében: korábban kutatók gyakran panaszkodtak arra, hogy az egyéves pályázatok nem adnak lehetőséget a hosszabb és nagyobb, esetleg interdiszciplináris kutatások támogatására, a többéves pályázati ciklus ezt a problémát részben megoldaná.
Horváth Péter részletesen kifejtette, hogy a stratégia hogyan és mibe nyúlna bele a tudomány és a technológia területén. Az oktatásban például szerinte két erős beavatkozási pontra van szükség: az egyik az innováció, a másik a kiválósági programok. Előbbinél az innovációs oktatás hosszú távon már az alaptantervben, középiskolás szinten is megjelenik majd. Utóbbinál már a középiskolából az egyetemek és a kutatás felé akarják terelni a gyerekeket, a felsőoktatásban pedig a tehetséges diákokat segítenék. „Ezekben a különböző programokban már nem állunk rosszul, vannak jó példák, ezt mindenképpen tovább fogjuk vinni” – mondta az államtitkár.
Az MTA alá kerül a HUN-REN, jöhet az Alkalmazott Kutatási Hálózat
Horváth azt mondta, hogy a vizsgálatok során az egyetemi és az akadémiai kutatást találták a legstabilabbnak, annak ellenére, hogy például a HUN-REN kutatási hálózat helyzetének megoldása egy nagy, előttük álló probléma. Ez kétségkívül az egyik olyan pont, ami a hazai tudományos közösséget a legjobban érdekli – a kutatóhálózatnak ugyanis hányattatott sorsa volt az elmúlt években. Az akadémiai kutatóhálózat vegzálása 2019-ben kezdődött, az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó szervezeteket az állam elcsatolta, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) fogta össze. Az MTA és a kutatók többsége tiltakozott ez ellen, aggályok merültek fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban. 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket – akaratuk ellenére – leválasztották a HUN-REN-ről, és az ELTE-hez csatolták.
Horváth Péter szerint két fontos problémát kellett megoldaniuk a HUN-REN átalakításával kapcsolatban: az egyik a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontok elcsatolása, ami az államtitkár szerint „megmagyarázhatatlan, elfogadhatatlan és azonnali beavatkozást igényel”, és orvosolni kell a humán tudományok „teljes megszégyenítését”. A másik probléma a vezetési struktúra: megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között, amire megoldást kell találni. Nem is annyira nehéz kitalálni, hogy milyet, Tanács Zoltán ugyanis korábban már javasolta az elnöknek, hogy mondjon le.
Ezt most Horváth Péter is megerősítette a Telexnek: azt mondta, hogy a törvényalkotási ciklus végén, az ősz második felében a HUN-REN teljes vezetését le fogják váltani, nem számítanak a továbbiakban a munkájukra, és egy új struktúrájú elnöki és irányító testületet hoznak létre. A HUN-REN innovációs feladata viszont folytatódni fog, a tulajdonában álló innovációs cég, a Hunrentech Kft. változatlanul dolgozik tovább, ahogy eddig.
A megoldás, úgy tűnik, az lesz, hogy az MTA alá kerül megint a kutatóhálózat, és MTA Kutatóhálózat lesz a neve. A tervek szerint egy nagy szabadságot kapó, de nagyon magas minőségi kritériumokat is elváró rendszerként integrálódik, remélhetőleg heteken belül elkészül az erre vonatkozó törvény.
„Van azonban még egy nagy kérdés, aminek a sorsában egyelőre nem vagyunk biztosak: a Bay Zoltán Kutatóhálózat. Ez valószínűleg egy nagy alkalmazott kutatási hálózat részévé válik majd, de erről jelen pillanatban még nem született végleges döntés” – mondta a Telexnek az államtitkár.
Az innovációs stratégiában ezt is részletesebben ismertette: azt mondta,
egy Magyar Alkalmazott Kutatási Hálózatot akarnak létrehozni, aminek a Bay Zoltán Kutatóhálózat az előzménye.
Ez a stratégia készítői szerint mára „súlytalanná, csökevényessé” vált. Úgy látják, az egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az alkalmazott kutatásban is szükség van állami finanszírozásra, ezért egy 40–30–30 százalékos finanszírozási egyensúlyt alakítanának ki, amelyben az állami, az ipari és a pályázati források megfelelő arányban járulnak hozzá a működéshez.
A cél, hogy 2031-re egy 11 fókuszált intézetből álló, kétezer fős kutatási hálózat jöjjön létre. Az első két lépésként a 2012-ben felszámolt Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (Vituki) újjáépítését, illetve egy mesterségesintelligencia-kutatóintézet létrehozását említették. Emellett egy új programot is bejelentenek, amelynek keretében 100 új MI-kutató, illetve 100 MI-professzor Magyarországra hívását vagy itthoni munkájának elindítását tervezik.
Túl sok pénz egy ember kezében – eldőlt az Élvonal Alapítvány sorsa is
Az utóbbi időben egy másik intézkedéssorozat is nagy port kavart a tudományos életben: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszűnésével a Tudományos és Technológiai Minisztérium átvette a Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványt is. Az Alapítványról már mi is többször írtunk: először akkor, amikor kiderült, hogy a „belpolitikai helyzetre” hivatkozva kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia támogatásából, aztán meg azért, mert kiderült: hat évre 261,7 milliárd forint állami pénzt kapott, összesen pedig 25 évre ezermilliárdos keretszerződést kötött vele a kormány. Aztán az is kiderült, hogy az alapítvány felügyelőbizottságában egytől egyig fideszes kötődésű emberek ülnek.
Horváth Péter most a Telexnek azt mondta: az alapítvány megvalósulásával szakmai szempontok alapján nem ért egyet. „Nem értek egyet azzal, hogy a kutatóközösséget nem vonták be a döntésekbe, nem volt társadalmi vita, és az az összeg, amit az alapítvány kapott, és ami összemérhető a teljes magyar kutatóhálózat hároméves finanszírozásával, elfogadhatatlan” – mondta. Ugyanakkor az alapítvány célkitűzéseit maximálisan támogatják, mind a kiválóságok, mind a frontier kutatások esetében. „Ezek a motívumok meg is maradnak a mi stratégiánkban, de az alapítvány elképesztően túlzó volt, és sem szakmailag, sem közösségi szempontból nem vitatták meg.”
Nem értenek egyet azzal, hogy mindennek egy kézben, a mostani rendszerrel párhuzamosan kell futnia – mondta az államtitkár. A terv az, hogy az Élvonal feladatait integrálják az NKFIH alá, a feladatok nagy része megmarad, de a költséget erősen, realisztikus szintre csökkentik. „Az Élvonal a tervezett büdzsé egytizedét sem tudta másfél év alatt frontiers kutatásokra fordítani, túlzó összeg volt ez, racionalizálva kívánjuk folytatni.”
Az Élvonal Alapítvány átvételével a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerül a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. (CMF) is, ami ultrarövid impulzusú lézertechnológia segítségével próbálja a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező változások alapján felmérni a vizsgált emberek egészségi állapotát. Ez a nonprofit korábban összesen 45 milliárd forintos támogatást kapott az államtól. „A CMF Krausz Ferenc saját kutatásait finanszírozza. Tekinthetjük úgy, mint egy kutatóközpontot vagy egy nagy kutatócsoportot, amelynek a tudományos értékelését még el fogjuk végezni.”
Az államtitkár azt mondta, hogy pénzügyi átvilágítást már tartottak a CMF-nél, ott mindent rendben találtak.
A kormány szerint az előző rendszer egyik bűne volt, hogy Magyarország elszeparálódott az Európai Unió kutatási rendszerétől. A stratégia kidolgozói a DG RTD, a DG SANTE és az Európai Kutatási Tanács (ERC) vezetőivel is tárgyaltak, és állításuk szerint megegyeztek azokban a sarokpontokban, amik mentén Magyarország újra bekapcsolódhat az ERC-be és a Horizont-programokba – utóbbiba a tervek szerint október 31-től már a magyar egyetemek is újra teljes értékű résztvevőként szállhatnak be. A kormány technológiai attaséi irodát hoz majd létre, megerősíti az NKFIH nemzetközi irodáját, a Nemzeti Innovációs Ügynökségnél pedig szintén megerősített nemzetközi egységgel segíti a magyar kutatók visszaintegrálódását. A V4-ekkel is szorosabbra fűznék a kapcsolatot, többek között közös bírálásokkal és ERC-felkészítő programokkal, amikben az MTA is részt venne.
Bővül a finanszírozás, javítják a HUN-REN és az egyetemek infrastruktúráját
Horváth Péter azt mondta: már sikerült megegyezni arról, hogy az NKFIH-alapot megduplázzák, nagyjából 40 milliárd forintos lépésekben a következő három év során. A cél az, hogy 2029-re 225 milliárd forintra hozzák fel a finanszírozást, ami utána az innovációs járulékkal tovább fog növekedni.
Az államtitkár négy fő támogatási kategóriáról beszélt: a legalacsonyabb ezek közül a tehetséggondozás, amit 2029 végére 20 milliárd forinttal támogatnak majd. Jövőre már 10 milliárd forintot szán erre a kormány, ebből fogják finanszírozni az olyan programokat, mint amilyen például a Nemzeti Tudósképző Akadémia is, vagyis azokat, amik eddig eseti finanszírozást kaptak vagy a finanszírozási szerződésük végénél járnak.
A másik pillér a kiválósági kutatások támogatása lesz. Horváth Péter szerint a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP, leánykori nevén OTKA) már most is nagyon stabil rendszer, nemrég átesett egy reformon, de eddig csak 40 milliárd forintot tudtak rákölteni. Ezt véleménye szerint meg kell duplázni, és ez lesz az egyik kiemelt fókuszpontjuk is.
A harmadik csatorna az, hogy hogyan tudják a kutatók a kutatásaikat az ötlettől a megvalósításig vinni, erre fognak szolgálni a misszióvezérelt pályázatok, amik első köre már lezajlott. A cél az, hogy erre 60 milliárd forintos keretösszeg álljon rendelkezésre. A korai innovációt ugyanígy állami szinten akarják segíteni, és szeretnék, ha a magántőke is megjelenne a szektorban.
A kiválósági képzések is átalakulnak: a minisztérium tárgyalásokat folytatott „a szakma teljes palettájával”, ahogy Horváth Péter fogalmazott, és vertikális bővítésben állapodtak meg, vagyis az eddig elhanyagolt bölcsész- és társadalomtudományok irányába is szélesítik a lehetőségeket. A pénzügyi alapot ehhez a tehetséggondozáshoz már megteremtették, és a szervezetek már pályázhatnak arra, hogy tehetséggondozást végezzenek.
A finanszírozás terén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) nevű uniós program felszabadított forrásaira is építenének: a következő hetekben részletesen is bemutatják majd, hogyan költenék el a gazdasági és innovációs növekedést szolgáló pénzeket. A kormány szerint jelentős összegek maradtak és állnak rendelkezésre, a cél pedig ezek minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználása. Ennek részeként 210 milliárd forintos tudományos és innovációs csomagot jelentenek be.
Az alapkutatás területén a HU-rizont programot a nagy érdeklődés miatt folytatnák, de megemelt költségvetéssel és más keretek között: a programra nyolcszoros túljelentkezés érkezett. A misszióvezérelt programokra 50 millió forintot csoportosítanának, a Seal of Excellence programra pedig 10 milliárd forint jutna. Az innovációs pillér részeként egy 9 milliárd forintos oktatási csomagot is terveznek, aminek a célja, hogy a magyarországi problémákra minél gyorsabban tudományos megoldásokat találjanak.
A negyedik nagy terület a kutatási infrastruktúra fejlesztése: a HUN-REN és az egyetemek infrastruktúráját is jelentősen fejlesztenék, erre 50 milliárd forintot fordítanának. A korai stádiumú vállalkozásoknál a kockázati tőke bevonását is támogatnák, három kiemelt területen: az úgynevezett deep tech vagy mélytechnológia, a life sciences, azaz az élettudományok és az általános technológiai fejlesztések, vagyis a general tech területén.
A stratégia fontos eleme az innovációs szféra érdekképviseletének átalakítása is. A Nemzeti Innovációs Ügynökség jelenlegi feladata, hogy kapcsolatot tartson az innovációs szereplőkkel, a tervek szerint azonban Nemzeti Innovációs és Technológiai Ügynökséggé alakulna. Emellett több, egy-egy szektorral közvetlen kapcsolatot tartó ügynökséget is létrehoznának, például a mesterséges intelligencia, az űrkutatás és a biotechnológia területén. Ezek feladata az adott szektor szereplőinek támogatása és a kormányzati munka segítése lenne. A startupoknak is hasonló, külön erre a területre fókuszáló ügynökséget hoznának létre. Horváth Péter azt is mondta: az összeszerelő üzemek helyett a kutatás-fejlesztési szektort akarják elhozni Magyarországra.
Horváth szerint alapvetően három pillérre épül majd a kutatás és az innováció finanszírozásának bővítése. Az első az alapfinanszírozás növelése, amibe már eddig is 60 milliárd forintot vontak be. A második az Élvonal Alapítvány korábbi pénze, ez a jövő évtől kezdődően 55 milliárd forint plusz forrást jelenthet. A harmadik pedig az újabb állami források bevonása: a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is be kellett látnia, hogy egy ország akkor lehet sikeres, ha fejleszti a tudásbázisát, ezért további forrásokat szabadítanak fel a fejlesztésekre. Emellett az EU is segítséget nyújt: a jelenlegi GINOP és annak 2028-tól induló utódprogramja keretében is rendelkezésre állnak majd a szükséges pénzügyi keretek.
Az MTA-ról ugyan viszonylag kevés szó esett a stratégia ismertetésekor, de Horváth Péter azt mondta, hogy nem azért, mert ne lenne jó és aktív a kapcsolat, épp ellenkezőleg. Az akadémiát átalakítani nem akarják, olyan tudományos grémiumnak tekintik, ami segít a kormányzati döntésekben. „Valójában ott tömörül minden olyan tudós, aki a tudományos stratégiánk alapja. Szerintem soha nem volt a minisztériumnak annyira erős kapcsolata az akadémiával, mint most” – mondta az államtitkár.
Az innovációs stratégia jelenleg egy javaslat, de hamarosan már az implementációs fázisba érkezik. „Megmutattuk a miniszterelnöknek a javaslatainkat, beépítettük a visszajelzését, megmutattuk a társtárcáknak is. Innentől kezdve ez a javaslat úgy fog tovább élni, mint törvényhozási lépések és finanszírozási lépések” – mondta az államtitkár. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fog még változni: tovább fogják fejleszteni az MTA-val, és egy tudományos tanácsadó testülettel is meg fogják vitatni. „De alapvetően innentől kezdve egy implementációs fázisba lépünk, ahol elkezdjük a rövid távú lépéseket megvalósítani.”
