A tigrisszúnyogok miatt korlátozza a véradást a vérellátó, de a rossz betegség miatt aggódik

Egy olvasónk jelezte, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a tigrisszúnyog terjesztette nyugat-nílusi lázra hivatkozva nem enged vért adni azoknak, akik a 12. kerületi Rege utca környékén élnek. Ez az indoklás azonban vitatható: bár a tigrisszúnyog-invázió tényleg reális probléma már országosan is, ebben a fajban itthon még egyszer sem mutatták ki a nyugat-nílusi lázat okozó vírust, nem is emiatt, hanem a dengue, a chikungunya és a zika miatt lehet veszélyes a következő években, évtizedekben.

Az OVSZ már tavaly is alkalmazott hasonló korlátozást, akkor azt írták, hogy automatikus területi kizárás nincs, csak a szúnyogcsípés és az adott területen való tartózkodás együttes fennállása esetén nem adható vér. Ezt kérdésünkre ezúttal is megerősítették: önmagában a lakóhely nem kizáró ok, de ha a véradó határozottan emlékszik nagy testű, csíkos szúnyog csípésére, akkor arra kérik, hogy egy hónapig ne jelentkezzen véradásra. Jelenleg nincs területi alapon meghatározott kizáró tényező sem Budapesten, sem máshol Magyarországon.

„Közismert, hogy a vérszívó ízeltlábúak, köztük a kullancsok és a szúnyogok számos betegséget terjesztenek. A felmelegedéssel és a kiterjedt turizmussal együtt olyan, szúnyogok által terjesztett betegségek jelennek meg, amelyekkel eddig nem kellett számolnunk. Ezek közé tartozik például a nyugat-nílusi vírus (WNV) okozta láz. A vírust a tigrisszúnyog, de más, nem inváziós szúnyogfaj is terjesztheti. Ez a vírus vérkészítményekkel is átvihető a véradóból a betegekbe, ezért az Országos
Vérellátó Szolgálat sok év óta alkalmaz a fertőzés átvitelének kockázatát csökkentő lépéseket” – írta a Telexnek az OVSZ.

Hozzátették, hogy a védekezési stratégiájuk két részből áll: egy hónapig nem adhat vért, akit földrajzi területtől függetlenül csíkos, nagyméretű szúnyog csípett
meg (például ázsiai tigrisszúnyog, egyiptomi szúnyog, japán bozótszúnyog, koreai szúnyog). A WNV jelenlétének kizárása érdekében megvizsgálják azoknak a véradóknak a vérmintáját, akik WNV szempontjából kockázatos területen élnek, vagy ott huzamosabb ideig tartózkodtak. A kockázatos területeket nem a szúnyogok jelenléte, hanem az észlelt megbetegedések alapján, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelzései alapján határozzák meg.

„Minden egyes levett vért – a nemzetközi előírásoknak és a hatályos jogszabályoknak
megfelelően – laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá, a vérrel átvihető HIV, HBV, HCV és szifilisz kórokozók kimutatása érdekében” – írták. A vérminták felhasználhatóságának feltétele, hogy a jogszabályban rögzített egyéb kórokozók vizsgálati eredményéhez hasaonlóan a WNV-vizsgálat is negatív eredményt adjon.

Érthető, de tudományosan nem indokolt

„Az OVSZ megfontolásának hátterében nyilván az emberi egészség védelme áll, én leginkább tudományos kutatói oldalról szemlélve tudom ezt véleményezni. Annak, hogy kifejezetten a nyugat-nílusi láz miatt ne engedjenek olyan helyről érkezőnek vért adni, ahol sok a tigrisszúnyog, nincs sok értelme, több tényező miatt sem” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója.

„Az egyik az, hogy a tigrisszúnyogok hazai populációjában még nem mutatták ki a nyugat-nílusi vírust. De ha kimutatnák, az sem lenne döntő bizonyíték erre. A nyugat-nílusi láz emberi szezonja valóban az augusztus–szeptember, de a fő terjesztője az úgynevezett dalos szúnyog. Ez azért tud jó vektor lenni, mert madarakat és embereket is csíp. A tigrisszúnyognál van egy viselkedésbeli kizárás: azért nem tudja jól terjeszteni a nyugat-nílusi vírust, mert emberről nem tudja továbbadni. Az emberi szervezetben nem szaporodik el annyira a vírus, hogy a szúnyog fel tudja venni. És ez a faj nem csíp madarakat, amikor ember van a környéken, száz százalékban azt csípi, erre vonatkozóan már van bővel hazai és nemzetközi adat. Abszolút imád minket. De semmilyen adat nem támogatja azt, hogy hazánkban a tigrisszúnyog terjesztené a vírust, ez egy félelemből fakad, aminek nincs alapja. Más inváziós fajoknál feltételezhető ez a képesség, de azok elterjedése és viselkedése kissé eltérő.”

A nyugat-nílusi láz egy zoonotikus, azaz állatról emberre terjedő betegség, a kórokozója a Flaviviridae családba tartozó nyugat-nílusi vírus. A neve onnan ered, hogy először Uganda Nyugat-Nílus nevű alrégiójában diagnosztizálták 1937-ben, majd 1950-ben, Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. Hazánkban egyébként endemikus, azaz évtizedek óta folyamatosan jelen van, nem a behurcolt fertőzések közé soroljuk.

A tigrisszúnyog, ami nevét a testén lévő fekete-fehér csíkokról kapta, húsz betegség, például a sárgaláz, a Rift Valley-láz, a nyugat-nílusi láz és a japán agyvelőgyulladás vírusának hatékony terjesztője – ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy olyan mennyiségben képes hordozni az adott vírust, hogy az betegséget is okozzon, ez nagyban függ az adott populációtól, az éghajlattól és számos egyéb tényezőtől is. A kutatók nem tudják, hogy ezek közül a betegségek közül hányat adhat át a szúnyog az embernek, viszont szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre két betegség, a dengue és a chikungunya átvitelében játszott szerepére.

„Az igaz, hogy a tigrisszúnyog letarolta az országot, sok város elesett. Ennek egyszerű oka van: az a klíma, ami most van Magyarországon, az aszályos, száraz körülmények nagyon kedvezőek neki. Ráadásul nagyon aktív, tényleg úgy terjed, mint a futótűz. Más a szaporodóhely-választása, mint az őshonos szúnyogoknak: a ház körüli legapróbb kis víztest, akár egy kupaknyi is, elég, hogy kikeljen” – mondta Kemenesi Gábor.

Más egzotikus vírusokat tényleg terjeszthet

„Érdemes megnézni Franciaország esetét, ez már a sokadik év, hogy ott helyi dengue-esetek jelennek meg. Előbb-utóbb, pláne, ha ilyen marad a klíma, a tigrisszúnyogok be fogják hozni az olyan vírusokat, mint a dengue, a zika vagy a chikungunya. A fertőzött turisták megérkeznek az országba, a szúnyogok pedig, akik itt már jól érzik magukat, továbbterjesztik. Ezeket a vírusokat ugyanis jó eséllyel már fel tudják venni az emberből. És ha elég sok tigrisszúnyog van egy adott környéken, helyi sporadikus járványokat tudnak kirobbantani, mint ahogyan az most Franciaországban is történik” – tette hozzá.

A tigrisszúnyogok által bizonyítottan terjesztett dengue, zika és chikungunya miatt egyelőre szintén nincs vészhelyzet itthon, de csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg ezek a betegségek itthon is. „Valójában nem is az a lényeg, hogy hol van jelen itthon a tigrisszúnyog, hanem az, hogy milyen szezonjai vannak. Ez a nyár tökéletes számukra, tömegével jelentek meg. Most azt várjuk, hogy nagyon enyhe lesz a tél, emiatt még sikeresebben terjeszkednek majd.

Most már Európa-szerte több helyen, így nálunk is sikerült az évben egész korán kimutatni az inváziós szúnyogfajokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy valószínűleg ehhez hasonló évek várnak ránk, akkor a szúnyogok még jobban el fognak terjedni. Én azt becsülném, hogy a szúnyogok között most az ő koruk jön el, teljesen átrendeződik a szúnyogpalettánk” – mondta a kutató. Ez nem azt jelenti, hogy a dalos szúnyogok teljesen el fognak tűnni, hanem azt, hogy a tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog jó helyet találtak maguknak, és valószínűleg ők fogják meghatározni a hazai szúnyogállományt.

A szúnyoggyérítés nem elég ellenük

Arról már korábban is írtunk, hogy az őshonos szúnyogok ellen sem ér sokat az itthon alkalmazott kémiai gyérítés, különösen igaz ez a tigrisszúnyogra, mivel elsősorban nem este, a gyérítés idején, hanem napközben aktív. Az inváziós fajnál összetett védekezéssel lehetne csak bármilyen javulást elérni a populációcsökkentésben.

„A legegyszerűbb védekezés most a repellens szerek, azaz a szúnyogriasztók használata, és az, ha mindenki rendet rak az udvarában, és nem hagyja, hogy akár kisebb vízgyülemek is összegyűljenek. Ez többtényezős megoldás kell, hogy legyen: a lakosság is odafigyel, az önkormányzat is intézkedik, és biológiai megoldásokkal is próbálja gyéríteni a szúnyogokat. Úgy viszont, hogy az udvarrendezésnek például nincs jogi háttere, mint például a parlagfűnél, addig nem lesz változás.

Egy innovatív módszer is hozzájárulhat a hatékony megelőzéshez, ehhez most egy erre specializált csapatot vezet Kurucz Kornélia a Virológiai Nemzeti Laboratóriumban. Számos országban, köztük Olaszországban, Svájcban, Görögországban és Horvátországban is bevált a steril hímszúnyogok szabadon engedése (Steril Insect Technique), amely hosszú távon csökkenti a tigrisszúnyog-populáció méretét. Megszabadulni nem lehet tőlük, de csökkenteni a populációt és ezáltal a fertőzés kockázatát igen” – mondta Kemenesi Gábor.