A tigrisszúnyog megérkezett Magyarországra, és itt is akar maradni

„A Dengue az egyik, ha nem a leggyakoribb emberi megbetegedést okozó, szúnyogok által terjesztett kórokozó” – mondta Varga Zsaklin, a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója a PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriuma által szervezett évértékelő workshopon, ahol az ázsiai tigrisszúnyogok hazai elterjedésének legfrissebb kutatási eredményeiről beszélt. A betegséget az Aedes-szúnyogok (más néven sárgaláz-szúnyogok) és az ázsiai tigrisszúnyogok terjesztik, utóbbi jelent most Európában is egyre nagyobb problémát.

„Amikor egy Dengue-vírussal fertőzött embert a szúnyog megcsíp, az állat elkezdi megemészteni a vért, a vírus pedig a szervezetében 8-12 nap alatt replikálódni fog” – mondta a kutató. „Ha aztán a szúnyog megcsíp egy egészséges embert, a véráramából át tudja adni a vírust, az emberi testben pedig nagyjából 3-14 napon belül megjelennek a fertőzés tünetei.”

A Dengue-láz enyhe lefolyással hasonló tüneteket produkál, mint egy influenza: láz, végtagfájdalom, fejfájás, fáradékonyság.

„Nagyjából minden negyedik megfertőzött ember érzi magát betegnek, és alakul ki nála tünetegyüttes, és minden huszadiknál jelentkezik súlyosabb Dengue-láz, vagy másnéven csonttörő láz. Ennek erős csont- és ízületi fájdalom a tünete, kórházi ellátásra szorul a beteg, sok esetben a betegség halállal is végződhet.”

Nagyjából tíz évvel ezelőtt már látni lehetett, hogy melyek azok az európai területek, amelyek kedvezhetnek a sárgaláz-szúnyognak és az ázsiai tigrisszúnyognak. Míg előbbi kicsit válogatósabb, és inkább a mediterrán területeket kedveli, utóbbi egészen Észak-Európáig eljuthat, és nagyobb területen vetheti meg a lábait.

„A 2023. októberi adatok alapján látjuk, hogy a sárgaláz-szúnyog valamilyen okból kifolyólag nem használja ki a számára megfelelő területeket, amiket a tíz évvel ezelőtti tanulmányban neki megjósoltak. Hozzánk legközelebb leginkább a Földközi-tenger keleti partján, illetve Cipruson telepedett meg, de szerencsére Európára nem jellemző a faj. Ami nagyobb problémát okoz, az a tigrisszúnyog, ami felülmúlta az elvárásokat, és jóval gyorsabban tudott megtelepedni újabb és újabb területeken” – mondta Varga Zsaklin. Ha pedig a vektorfaj megjelenik egy területen, magával hozza a kórokozóit is.

Az utóbbi pár évben Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban volt igazán elterjedt az ázsiai tigrisszúnyog. Franciaországban sok a Dengue-eset a korábbi évekhez képest. „Tíz év alatt a tigrisszúnyog maximálisan kihasználta azt a területet, ami egy kicsit is alkalmas az ő életmódjához. Hogy ez milyen közegészségügyi következményeket hoz magával, azt a 2022-23-as év maximálisan reprezentálja.” 2023 novemberéig világszinten nagyjából 4,5 millió Dengue-esetet regisztráltak, ezek közül több mint négyezer járt halálozással. „Ami még nagyobb aggodalomra adhat okot, az az, hogy Európában egyre növekvő számban jelennek meg az úgynevezett autokton, vagyis helyi esetek, amelyek olyan megbetegedésekből származnak, amiket nem előzött meg utazás. Tehát helyi szinten történt a fertőzés, az adott országban.”

2022-23-ban jórészt Franciaországban és Olaszországban detektáltak ilyeneket Európán belül, de valószínűleg a többi országban is megnövekedtek az autokton számok.

Varga Zsaklin ezen a ponton visszaugrott a 2014-es kutatásokhoz, amelyek azt is latolgatták, mennyi esélye van annak, hogy a Dengue-láz megjelenik nagyobb arányban Európában. „Azt írták, hogy ez még egészen távolinak tűnhet, viszont a klímaváltozás miatt mindenképpen érdemes vele foglalkozni. Hangsúlyozom, hogy ez egy 2014-es tanulmány. Ahhoz képest, hogy 10 éves időtávlatban beszélünk, egész nagyokat léptünk sajnos ebben a témában előre.”

A publikációban egyébként az 1960-1990-ig tartó adatsor felhasználásával próbálták megjósolni, hogy 2100-ig mi várható Dengue-láz terén Európában – ez alapján az látható, hogy 2100-ra már Magyarországon is elég szép számmal jelenik majd meg a betegség. „A 2000-es évek elejétől számítva egészen szépen emelkedtek európai szinten a Dengue-számok” – mondta Varga Zsaklin. „Nyilván a 2019-2020-as év visszaesést eredményezett a fertőzési mutatókban, hiszen a Covid-korlátozásoknak köszönhetően nem igazán utaztak az emberek, és nem is érintkeztek annyit egymással. Ezután viszont megint emelkedni kezdtek a számok. A Covid után mindenki elkezdett utazni, Európában megjelentek nagyobb számban a vektorok, a klíma melegedik, a világ felgyorsult, ezek mind-mind melegágyát jelentik annak, hogy ez a kórokozó jelen lehessen.”

Magyarországon a 2023-as adatok szerint már az ország egész területén jelen van a tigrisszúnyog.

2014-ben írták le az első példányát itthon, azóta fokozatosan egyre magasabb a populáció, a tojások – invazív faj lévén egy extra védőréteg segítségével – áttelelnek. „Mondhatjuk, hogy saját populációink vannak. Ez a faj a városokat szereti leginkább, az emberek közelségét, és a klimatikus viszonyok is egyre inkább elmosódnak. Ez a Dengue szempontjából azt jelenti, hogy az ember-szúnyog interakció egyre szorosabb és gyakoribb, így nagy esélye van annak, hogy nálunk is megvetheti a lábát a kórokozó.”

A tigrisszúnyog egyébként kifejezetten az emberekből szeret enni, jobban preferál minket, mint bármilyen más melegvérű emlőst. Segítene, ha megoszlana a csípési statisztika bármilyen más állat és közöttünk, de nem ez a helyzet. „Úgy szoktunk fogalmazni, hogy a legjobb védekezés a megismerés – az a megelőzés, ha megismerjük az ellenségünket” – mondta Varga Zsaklin. „Első körben nyilván fontos, hogy azonosítsuk a veszélyes fajt, és elkezdjük minél szélesebb körben monitorozni, megismerni az ökológiai, biológiai hátterét, visszakövetni, hogy honnan és miért érkezhettek. A megismerési folyamat nagyon fontos része az úgynevezett citizen science, vagyis a közösség, a lakosság bevonása a kutatásba.”

Sajnos úgy tűnik, hogy a tigrisszúnyogok nem túl érzékenyek a leggyakrabban használt kémiai gyérítőszerre, egész nagy ellenállást alakítottak már ki vele szemben. Az is rossz hír, hogy a tigrisszúnyogok nem az általános szúnyogszezonban bújnak elő, hanem augusztus-szeptember végi csúcsról beszélhetünk. „Gyakorlatilag sem szezonalitásában, sem a napi aktivitásában nem hasonlít a helyi fajokra. A tévhitekkel ellentétben nem napnyugtakor vagy éjszaka, hanem napközben a legaktívabb” – mondta Varga Zsaklin.

Szerencsére nem teljesen reménytelen a helyzet: a pécsi kutatócsoport elérte, hogy a városban biológiai gyérítést is alkalmazzanak.

„Ennek köszönhetően több mint 100 millió szúnyog kikelését tudtuk megelőzni egy környezetbarát megoldásnak köszönhetően” – mondta a kutató. „A módszer lényege az, hogy egy olyan granulátumot alkalmazunk, ami egyrészt a természetben is megtalálható baktériumot, másrészt a szúnyoglárvákra nézve toxikus fehérjét tartalmaz. Ezt elszórjuk különböző vizes élőhelyeken, úgynevezett hotszpotokon. A kezelést követően azt tapasztaltuk, hogy a lárvák elpusztulnak. Ráadásul az eljárás maximálisan környezetbarát.”

A másik módszer, ami működhet a tigrisszúnyogok ellen, az az úgynevezett steril szúnyog technológia. „Ez dióhéjban annyit jelent, hogy ionizáló sugárzással besugározzák a hím szúnyogokat, ennek köszönhetően a hím szúnyog örökítőanyagában lévő DNS tönkremegy. Az állat nem tudja megtermékenyíteni a nőstényt. Ezeket a hímeket különböző hotszpotokon elengedik, ahol a vad típusú, vagyis termékenyítésre képes hímekkel felveszik a versenyt. Ha a nőstények őket választják, a tojások nem fognak kikelni, hiszen nem életképesek.”

A hazai Dengue-lázas betegekről egyébként a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezet egy adatbázist, de ezek csak a behurcolt, nem az antokton betegségek. Egyelőre nincs kutatás arról, hogy milyen gyakran fordul elő az országban a betegség. „Ismerve az etikai engedélyeztetési folyamatot, nem biztos, hogy ebbe most bárki szívesen belekezdene” – mondta Kemenesi Gábor virológus. „Egyelőre célszerűbb a populáció vizsgálata, az előtérképezés.”