Európának fel kell készülnie a trópusi szúnyogok által okozott járványok meredek felfutására

Az már nem újdonság, hogy Európában is megjelentek azok a szúnyogfajok, amelyek nálunk olyan trópusinak elkönyvelt betegségeket terjesztenek, mint a malária vagy a dengue-láz, de kutatók szerint a következő évtizedben eddig nem fertőzött területeken is fel kell készülnie rájuk az egészségügynek. Mindennek a klímaváltozás az oka.

A szúnyogok a melegebb és párásabb klímát kedvelik, és a globális felmelegedés miatt egyre több ilyen élőhelyet találnak szerte a világban. Így juthat el a dengue-láz vagy a malária Észak-Európa, Ázsia, Amerika és Ausztrália eddig nem érintett részeire is.

Rachel Lowe professzor, aki a barcelonai Szuperszámítógép Központ globális egészségügyi ellenálló képességével foglalkozó csoportját vezeti, azt mondta az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társaságának barcelonai világkongresszusán, hogy a világnak fel kell készülnie a szúnyogok által terjesztett betegségek meredek felfutására.

„Az éghajlatváltozás miatti globális felmelegedés azt jelenti, hogy a maláriát és a dengue-lázat hordozó és terjesztő kórokozók több régióban találhatnak otthonra, és a járványok olyan területeken fordulnak elő, ahol az emberek immunológiailag kitettek, és a közegészségügyi rendszerek felkészületlenek” – idézte Lowe-ot a Guardian. A kutató egyre gyakoribban előforduló és egyre nehezebben kezelhető járványokra számít.

A betegségek terjedésének az egyre hosszabb meleg évszakok kedveznek. Az éjszakai fagy elpusztítja a szúnyogok petéit és lárváit, de az ilyen napokból több régióban egyre kevesebb van, így a dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő, szúnyogok által terjesztett vírusos betegsége lett, és Európában is jelen van. Nemrég a Pécsi Tudományegyetem is jelezte, hogy Magyarországon hosszabb lett a szúnyogszezon, több csípőszúnyogfaj temperált környezetet talál az átteleléshez, és egészen októberig jelen vannak.

A dengule-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) 2023-ig 13 európai országban honosodott meg: Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Máltán, Monacóban, San Marinóban, Gibraltárban, Liechtensteinben, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Görögországban és Portugáliában.

Az adatokból jól látszik, hogy a dengue-láz az utóbbi pár évtizedben terjedt el igazán. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) bejelentett megbetegedések száma két évtized alatt nagyjából a tízszeresére nőtt, ötszázezerről ötmillióra. A tigrisszúnyog egyébként már Magyarországon is jelen van, de egyelőre nincsenek adatok arról, hogy mennyi megbetegedést okoztak.

A szúnyogok szaporodásának az egymást ma már szinte rendszeresen követő aszályok és árvizek is kedveznek, és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó ember is segíti a terjedést, mert a betárolt vizek is kiváló szúnyogszaporodási helynek számítanak.

A járványoknak az emberek azzal is esélyt adhatnak, ha nem megfelelő szúnyoggyérítési módszereket választanak. Még itthon is sokszor alkalmazzák a kémiai gyérítést, amivel szemben a szúnyogok rezisztenciát tudnak kialakítani.

Lowe szerint ha a jelenlegi magas szén-dioxid-kibocsátás és népességnövekedés pályája folytatódik, a szúnyogok által terjesztett betegségekkel küzdő területeken élők száma megduplázódik, és az évszázad végére 4,7 milliárdra nő. Ő azt valószínűsíti, hogy több maláriás és dengue-lázas megbetegedést és halálesetet fogunk tapasztalni Európában is, és fel kell készülnünk járványok kitörésére. Szerinte a legfontosabb lépés egy jó előrejelző és figyelmeztető rendszer kiépítése, hogy a leginkább veszélyeztetett területeken korán közbe lehessen lépni.