A videókártyák után a merevlemezek árát is az űrbe lőheti egy új kriptovaluta

A háttértárak eladása terén több mint 120 millió forintos forgalomról számolt be hétfőn a Telexnek eljuttatott közleményében az iPon. Ez ebben a szegmensben egészen meredek, ötvenszeres ugrást jelent, és a teljes átlagos napi forgalomnak is a háromszorosa.

A hirtelen érdeklődés elsőre furcsának tűnhet, hiszen a háttértáraikat általában csak a legvégső esetben cserélik az emberek, és technológiai áttörés sem történt ezen a területen. A vásárlási láz hátterében emiatt több mint valószínű, hogy

a Chia Network blokkláncának új kriptovalutája állhat, amely többek közt egy sokkal energiahatékonyabb, tárhelyre építő protokollal gyűrné le a bitcoint.

A tokennel való kereskedés múlt héfőn kezdődött meg, és bár már korábban is érkeztek figyelmeztetések, hogy a Chia felforgathatja a merevlemezek piacát, a mostani őrületre valószínűleg így is kevesen számítottak. A merevlemezek árai az elmúlt hét felvásárlási láza nyomán jelentősen megemelkedtek, a nagykereskedők sokszor nem is tudják kiszolgálni a hirtelen jött keresletet, így számolni kell azzal is, hogy a végfelhasználók után már a szerver- és felhőtárhelyek üzemeltetőinek is meggyűlik majd a bajuk a kriptovalutákkal.

Mi az a Chia Network?

A blokkláncok és a kriptovaluták világa a kívülállók számára mindig is nehezen értelmezhetőnek tűnt, az utóbbi hónapokban pedig annak ellenére, hogy szinte folyamatosan közbeszéd tárgyát képezték ezek a digitális pénznemek, valószínűleg csak még jobban összezavartak mindenkit. Az NFT-ktől kezdve a Dogecoin szárnyalásáig csupa olyan dolog történt, amire elég nehéz racionális választ adni, és az r/SatoshiStreetBets nevű subreddit vezetésével a következő időszakban olyan viccnek tűnő, ám valójában jól felépített tokenek is felemelkedhetnek, mint a SHIB, vagy a Safemoon.

A kriptovaluták szárnyalása alighanem sok befektetőt tett boldoggá az utóbbi időszakban, de sokan átkozhatják is őket, a videókártyák őrületes drágulása miatt szívó gémerektől egészen azokig, akik aggasztónak tartják, hogy az ether és a bitcoin bányászata hatalmas számítási kapacitást igényel, így tetemes energiát emészt fel. Erre a problémára többen is próbáltak már megoldást találni, elsősorban úgy, hogy a két legnagyobb kriptovaluta mögött álló, úgynevezett proof-of-work protokollra kerestek alternatívákat.

• A proof-of-work lényege nagyon röviden az, hogy a bányászoknak hatalmas számítási kapacitást igénylő, bonyolult kriptográfiai feladatokat kell megoldaniuk az új blokkok generálásához. Ehhez erős hardverre – leginkább nagy kapacitású tápegységre és erős videókártyákra – van szükség, ezek működtetése pedig rengeteg áramot igényel, így meglehetősen környezetszennyező is.
• A legismertebb alternatíva a proof-of-stake, melynek lényege, hogy a bányászok a saját kriptovalutáik egy részét helyezik letétbe a rendszerben, és minél több ilyenjük van, annál nagyobb eséllyel tudják dekódolni a következő blokkot.
• Ezeken felül más protokollok is léteznek, köztük a 2013-ban leírt proof-of-space, amely alapjaiban nagyon hasonlít a proof-of-workre – azaz a számítógépnek egy feladatot kell megoldania, hogy blokkot generáljon –, ám itt számítási kapacitás helyett az számít, hogy a felhasználó mekkora tárhelyet áldoz fel a feladat megoldására.

A burstcoin nevű kriptovaluta már évek óta használja is ezt a protokollt, a leginkább a BitTorrent miatt ismert Bram Cohen által alapított Chia Network kriptopénze, az XCH pedig most egy fokkal tovább is vitte a koncepciót. A Chia Network 2018-ban a proof-of-space és a proof-of-time-protokollra is nyújtott be tanulmányt, idén februárban üzleti kiadványt adtak ki, majd megjelent a proof-of-space-and-time koncepciójukról szóló részletes tanulmányuk is. Ennek lényege, hogy a felhasználó bizonyos ideig érintetlenül hagyta a blokklánc által lefoglalt tárhelyet. Ennek a protokollnak papíron mindkét népszerű társával szemben vannak előnyei – a proof-of-worknél lényegesen kevesebb energiát emészt fel, a proof-of-stake-hez képest pedig kevésbé befolyásolható az állami szereplők által.

A lényegesen fenntarthatóbb modell ráadásul azért is sikeres lehet, mert a kezdő bányászoktól sem igényel jelentős indulóköltséget, akár a már meglévő tárhely szabad területei is bevethetők. Mint azt az iPon a közleményében kiemelte, akár egy hálózati adattároló (NAS) is alkalmas lehet a feladatra, vagy egy Raspberry Pi, amennyiben megfelelő háttértárhoz csatlakoztatják. Cohen a CNN-nek elmondta, úgy tervezték meg a szoftverjüket, hogy azt bárki használhassa, aki hozzáfér az internethez, és a villanyszámlát sem fogja az egekbe verni. Ha valakinek megmozgatta a fantázáját a dolog, az ide kattintva próbálhat rá a dologra, de a mostani helyzetben valószínűleg csak a már meglévő merevlemezeire támaszkodhat majd.

Mi történik most a Chia miatt?

Az XCH-val május 3-a óta lehet kereskedni, de a Chia már a hivatalos indulása előtt is több mint egy exabájtnyi tárhelyet foglalt el, ami nagyjából egymillió 1 terabájtos merevlemeznek (HDD) felel meg. A bányászat jelentős írási és olvasási műveleteket generál, ezért a végfelhasználói SSD-k kevésbé javasoltak erre a célra, vagyis ezúttal valamelyest hátradőlhetnek az átlagfelhasználók és az utóbbi időben folyamatosan szívó gémerek is. A klasszikus HDD-k, illetve a szerverekbe szánt SSD-k és HDD-k piacát viszont teljesen felforgatja a bányászláz,

a múlt hét pénteki roham nyomán mára a 8 terabájtos és nagyobb háttértárak elérhetetlenné váltak, és az iPon arról számolt be, hogy ezek a beszállítói kínálatából teljesen eltűntek.

Mint írták, a piac láthatóan nem volt felkészülve a rohamra, bár szakértők már április közepén előre jelezték a várható fejleményeket, a távolkeleti régióban pedig már az XCH hivatalos indulási dátumának februári bejelentése után megkezdődött a növekedés. A South China Morning Post április végi cikke szerint Kínában addig a pontig 59 százalékkal nőtt a 12 terabájtos HDD-k ára, a legjobb minőségű merevlemezek kínálatában pedig a 8 terabájtnál nagyobb kapacitású eszközöket már akkor nem lehetett kapni.

Itthon egy gyors keresés alapján még 12 terás merevlemezeket is lehet venni néhány helyen, de arra fel kell készülni, hogy általában kétszer annyiba kerülnek, mint fél éve. Az iPon közleménye alapján is ez a helyzet, mint írták, a HDD-árak nagykereskedelmi árai az elmúlt hét felvásárlási lázának köszönhetően emelkedésnek indultak, átlagosan 20-40 százalékkal kerül most többe egy merevlemez, mint május elején, de nem ritka a kétszeres ár sem. Ez persze jelenleg elméleti árat takar, mert a nagykereskedők nem tudják kiszolgálni a keresletet.

„A háttértárakat eddig elkerülte az általános alkatrészár-emelkedés, a Chia népszerűségének növekedésével viszont számolni kell azzal is, hogy a végfelhasználók után már a szerver- és felhőtárhelyek üzemeltetőinek is meggyűlik majd a bajuk a digitális kor vadnyugatával”

– írta Hagymási Balázs, az iPon kommunikációs vezetője.

Hagymási szerint a kriptolázra jellemző módon a bányászatra fogékony közösség nem akar lemaradni, ezért Kína után már Európában is több helyen, így Magyarországon is hiánycikké váltak a nagy méretű háttértárak. A Chia egyébként a CoinMarketCap adatai szerint jelenleg ezer dolláros árfolyam környékén mozog, de a kriptovalutákra jellemző erős kilengéseknek köszönhetően ez természetesen nincs kőbe vésve – a kereskedés kezdetén 2000 dollár felett is járó kriptopénz 600 dollár alatti áron is elérhető volt néhány nappal ezelőtt.