Mitől lettek olyan eszementen drágák a videókártyák?

2021. március 29. – 20:59

Mitől lettek olyan eszementen drágák a videókártyák?
Az Nvidia videókártyája kiállítva a CES-en Las Vegasban 2019-ben – Fotó: Justin Sullivan / Getty Images / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait ezen a ponton talán senkinek nem kell már bemutatni, viszonylag kevés olyan ágazat van, amely ne lenne valamennyire érintett benne. A szórakoztatóipar a nagy átlagnál sokkal jobban viseli a helyzetet, különösen a videójátékos piac, ami még növekedni is tudott – dacára annak, hogy az esporteseményeket és a különféle expókat is csak online lehetett megrendezni az elmúlt évben.

A játékfejlesztőknek is gyakran okozott fejtörést, hogy otthonról kellett dolgozniuk – ez állítólag a Cyberpunk 2077 elfuserált rajtjában is szerepet játszott –, de annak ellenére, hogy számos játék megjelenését kellett eltolni, eladások terén egészen remekül teljesít az iparág. Tavaly március óta egy rakás új játék jelent meg, az utóbbi hónapokban pedig egyre több stúdió kezdte el kiaknázni az újgenerációs videókártyákban rejlő lehetőségeket. Ezt ugyanakkor viszonylag kevés ember tudta kiélvezni,

hiába jelent meg ugyanis egy hadseregnyi új videókártya az AMD-től és az Nvidiától is, ezeket még az eredeti áruknál jóval drágábban is szinte lehetetlen megvenni.

A háttérben elsősorban a jelentősen megnövekedett érdeklődés áll, de az autóipart is sújtó csiphiány, a kriptovaluták szárnyalása és rengeteg nyerészkedő is felsejlik a háttérben. Biztató jelek vannak, de egyáltalán nem biztos, hogy még idén helyreáll a rend. Az sem segít a helyzeten, hogy a tavaly megjelent újgenerációs konzolokra nagyjából pont annyi esély van lecsapni, mint egy új videókártyára.

Miért lett hiánycikk a videókártya?

Ez egy soktényezős probléma, és bár elsőre a legtöbben valószínűleg a kriptobányászokat vagy a nyerészkedőket teszik felelőssé a helyzetért, akik tízesével vásárolják a videókártyát, az Nvidia állítja, hogy leginkább a megnövekedett kereslet a ludas. Jeff Fisher, a gyártó helyettes ügyvezető igazgatója a januári digitális CES-en kért bocsánatot amiatt, hogy senki nem tudja megvenni az új, szupererős kártyáikat, de nem sokkal később azt is közölték, hogy az új kártyáikból kétszer annyit vásároltak, mint az előző generációs párjaikból ugyanennyi idő alatt. Ami persze nem meglepő, hiszen sokan pont arra a minőségbeli ugrásra vártak, amit a 3000-es széria hozott a 2000-es után.

Az mindenesetre egyértelműnek tűnik, hogy az Nvidiát nem rengette meg ez a helyzet. A február végén közzétett negyedéves jelentésük szerint hiába nem lehet megvenni a kártyáikat, rekordméretű, 5 milliárd dolláros bevételük volt az utolsó negyedévben, és 2022 első negyedévében is hasonló pénzre számítanak csak a gémingpiacból, amit ránézésre egyáltalán nem tudnak kiszolgálni. Ebből a jelentésből derült ki az is, hogy bár a legtöbben a kriptobányászokat tartják felelősnek a készlethiányért:

az 5 milliárd dollárból mindössze 300 millió jött ebből a szegmensből, ami arra enged következtetni, hogy elsősorban nem ez áll a kialakult helyzet mögött.

Az Nvidia egyébként aktívan próbál fellépni az ellen, hogy a bányászok felvásárolják a gémereknek szánt videókártyákat. A CES-en bejelentett, megfizethető árkategóriába szánt RTX 3060 például képes felismerni, ha ethereumot bányásznak vele, és automatikusan lecsökkenti a saját számítási kapacitását, és a gyártó nemrég egy új, kifejezetten kriptovaluta bányászására tervezett kártyát is a piacra dobott. Az ugyanakkor nem biztos, hogy ezek sikeresek is lesznek:

  • az Nvidia nemrég véletlenül saját maga oldotta fel a limitációt az RTX 3060-on egy frissítéssel, és a jelek szerint egyébként sem megoldhatatlan ez a feladat,
  • a dedikált bányászkártyák pedig nem biztos, hogy megoldást jelentenek a problémára, a gémereknek szánt modellekkel ellentétben ezeket ugyanis a bányászok később nem tudják eladni a játékosoknak.

A megnövekedett kereslet mellett természetesen az is fontos, hogy a koronavírus-járvány miatt akadozik az ellátás, a gyártási és logisztikai láncok működése. Az alkatrészgyártók is képtelenek tartani az iramot – a csipek gyártását pedig nem is igazán lehet hirtelen felpörgetni, egy új gyár felépítése éveket is igénybe vehet, a gyártási folyamat pedig ugyancsak sokáig tart. Végül pedig a készleteket figyelő robotokkal nyerészkedőket is érdemes számba venni, az ő tevékenységük ugyanis szintén hozzájárul a készlethiányhoz és az árak felveréséhez.

Videókártyák egy kriptovaluta-bányában Franciaországban 2019-ben – Fotó: Andia / Universal Images Group / Getty Images

A The Verge friss gyűjtése szerint az eBayen jelenleg kétszeres-háromszoros áron mennek a legfrissebb videókártyák, és az újgenerációs konzolokkal ellentétben ezeket még így is viszik, mint a cukrot. Azt persze hozzá kell tenni, hogy a viszonteladóknál sem referenciaáron mennek a kártyák, az Egyesült Államokban már csak azért sem, mert a Donald Trump által kivetett különadók miatt a Kínából importált elektronikai cikkekre extra 25 százalékot kell fizetni. Ez a trend Magyarországon is megfigyelhető: a dollárból simán átváltva alig több, mint százezer forintos RTX 3060-at 330 ezer forint alatt nem nagyon lehet beszerezni. (Persze, itt azért befigyel az áfa, az árfolyamváltozások kivédésére beépített árrés meg még pár drágító tényező.)

Mivel próbálkoznak a gyártók és a viszonteladók?

Az Nvidia leginkább türelemre inti az embereket, korábbi tájékoztatásuk szerint akár áprilisig is eltarthat majd a hiány, de egy pár hete megjelent kimutatás szerint simán lehet, hogy még a harmadik negyedévben sem lehet majd normális áron megkapni a kártyáikat. Emellett a régebbi, más technológiával készülő videókártyák felélesztése is terítéken van náluk, egészen pontosan a 1050Ti és az RTX 2060 visszahozatalával próbálják enyhíteni a problémát.

A talán még náluk is rosszabb helyzetben lévő AMD korábban azt ígérte, hogy jóval több kártyát tesz majd elérhetővé, és ezeket ráadásul a saját honlapján, referenciaáron árulja majd. Ennek hatásait egyelőre nem igazán lehet érezni. Az utángyártott videókártyák esetében a gyártóknak van még némi extra mozgásterük. Az EVGA például tavaly óta lehetővé teszi a vásárlóknak, hogy beálljanak a virtuális sorba a honlapjukon, ahol aztán az általuk meghatározott áron vehetik meg a kártyát.

Ez papíron jó ötletnek tűnik, a valóságban azonban sokakkal megesik, hogy hónapokig várakoznak a semmire.

A viszonteladók hasonlóval kísérleteznek, ők az elővásárlást teszik lehetővé, ahol az ember előre fizet, hogy valamikor megkapja a saját videókártyáját. Ezzel ki lehet szűrni azt, hogy mindenki tombolva kössön le magának tíz kártyát minden modellből, így nagyobb az esélye annak, hogy belátható időn belül hozzá lehet jutni valamihez. De a készleteket pásztázó robotok itt is könnyen megszívathatják a játékosokat.

Mások, például az Egyesült Államok egyik legnagyobb bolthálózata, a Newegg, sorshúzással próbálkoznak: az emberek akkor vehetnek videókártyát, ha előtte kihúzzák a nevüket egy kalapból. Azon túl, hogy mennyire bizarr az, hogy nyereményjátékon kell részt venni ahhoz, hogy egyáltalán vehessen valamit a vásárló, ez a módszer akár működhet is, de a valóságban még ezek után is csak drágábban lehet megvenni a videókártyákat, mint amennyibe egyébként kerülniük kellene.

Mi a helyzet Magyarországon?

Röviden összefoglalva: semmi jó. Az talán senkit nem ér meglepetésként ezen a ponton, hogy az elektronikai cikkek Magyarországon stabilan drágák a kiugróan magas áfakulcs, a vállalkozásokat sújtó adóterhek, valamint az éppen elég gyenge, amúgy meg gyakran ingadozó forintárfolyam miatt. A mostani helyzetben, amikor a készletek is rendkívül szűkösek, kereslet viszont van a videókártyákra, nem meglepő módon őrületesen magasra kúsztak fel az árak. Ez pedig nemcsak a sehol sem kapható új, hanem a régebbi modellek esetében is igaz.

Az Árukeresőn jelenleg az Nvidia által újra előszedett RTX 2060 a legnépszerűbb kártya, újonnan 270 ezer forint környékén vesztegetik, ami az új generációnál látott árakat elnézve annyira nem is tűnik katasztrofálisnak. Ez a kártya ugyanakkor január elején még 140 ezer forintba került,

éppen csak egy kicsivel többe, mint amikor megjelent 2019 elején.

A szintén népszerű, a 2060-nál valamivel gyengébb GTX 1660 Super jelenleg 230 ezer környékén mozog, ami még durvább árnövekedést jelent – ez tavaly december előtt sosem került 100 ezer forintnál többe. Amikor pedig megjelent, még 90 ezer alatt is hozzá lehetett jutni. A 2014-ben megjelent középkategóriás kártyáknál is gyengébb, korábban főleg az ára miatt vonzó GTX 1050 Ti sem úszta meg az árnövekedést, hiába lehetett korábban 50 ezerért is megkapni, jelenleg 80 ezer környékén mozog az ára. Apróhirdetésekben ennél egy fokkal jobbnak tűnik a helyzet, de az azért itt is jól látszik, hogy alaposan elszálltak az árak, legyen szó akár új(nak mondott), akár használt videókártyákról.

Videókártya egy számítógépben egy esporteseményen 2019-ben Las Vegasban – Fotó: Gabe Ginsberg / Getty Image

A helyzettel kapcsolatban megkérdeztük Hagymási Balázst, az iPon kommunikációs vezetőjét, aki elmondta, nem arról van szó, hogy raktárakban rejtegetnék a titkos készleteket – egyszerűen csak az egészséges mennyiség századrésze érkezik be hozzájuk. Mint írta, ez azért különösen aggasztó, mert az iPon ráadásul kiemelt Nvidia gyártói partner, így elsőbbséget élvez. Hagymási szerint videókártyás vonalon elsősorban a kritikus hiány okozza a felfoghatatlan drágulást, de vannak más tényezők is az egyenletben.

Az iPonnál sokszor látják például viszont az általuk forgalmazott kártyákat apróhirdetésekben megjelenni. A kommunikációs vezető szerint a hazai vásárlók jelentős része gyakorlatilag értéktőzsdeként tekint a videókártyák piacára, míg egy másik, szintén szignifikáns tábor kriptobányászatra használja ezeket. Az Asus egy hónappal ezelőtti sajtóközleményében a réz világpiaci árának növekedésével indokolta a jelentős eltérést az ajánlott árhoz képest, viszont ő a gyakorlatban úgy látja, hogy

a kriptovaluták sosem látott népszerűsége és az Nvidia 30-as szériájának botrányos ellátottsága legalább ennyire fontos tényező a fogyasztói árak tényleges alakulásában.

Notebookok esetében sem jobb a helyzet, tavaly óta azt tapasztalják, hogy töredékére zsugorodott az elérhető portfólió mérete. Magyarország a lokalizált billentyűzetek miatt egy kisebb hiány esetén is halmozottan hátrányos helyzetbe kerül, mert a magyar billentyűzet gyártása extra költség, így nem meglepő módon az alap angol kiosztás fog előnyt élvezni a gyártóknál. A globális drágulás pedig a folyamatosan begyűrűző szállítási válság eredménye, mint Hagymási írta, gyakorlatilag ott tartunk, hogy piaci áron konténeres szállításhoz nem lehet hozzájutni, licit zajlik egy-egy konténernyi szállítmányért.

Azt egyelőre az iPonnál sem látják, hogy mikor lehet vége a hiánynak, de mint Hagymási írta, bíznak benne, hogy megjártuk már a gödör legmélyét, és legfeljebb két hónapon belül racionalizálódik majd a helyzet. Azt, hogy ez forintban mit jelent, pontosan nem lehet megmondani, de a nemrég megjelent RTX 3060 esetében például alapesetben itthon is a gyártó által megadott, 329 nettó eurós ár lenne az irányadó. Ez áfával együtt 150 ezer környékére jön ki, ami a járvány közepén talán még mindig borsosnak tűnhet, de a mostani helyzetnél azért mégis sokkal jobb.