Viccnek indult, mégis mennybe ment a vicces sárga kutyás kriptovaluta

Ugyan még csak március van, az idei évben már most annyi történelmi jelentőségű eseményen vagyunk túl, hogy azt számon tartani is nehéz. A teljesség igénye nélkül Trump-párti tüntetők ostromolták meg a washingtoni Capitoliumot, berobbant a Wall Streetet teljesen felforgató GameStop-sztori, és kiengedték a börtönből Bobby Shmurdát is – cserébe viszont feloszlott a Daft Punk, ami újra bebizonyította a Fullmetal Alchemist tételmondatát, miszerint az emberiség sosem kaphat meg valamit anélkül, hogy áldozna érte valami mást.

Így aztán nem meglepő, ha valaki január óta csak kapkodja a fejét, és néhány dologról esetleg le is marad, vagy legalábbis fogalma sincs arról, hogy mi a francról van szó. Ilyen lehet például

a dogecoin valószerűtlen felemelkedése, amiről ugyan némi késéssel mi is megemlékeztünk, ez azonban aligha tette érthetőbbé a vicces sárga kutyás kriptovalutát a legtöbb olvasó számára.

A dogecoin nagyjából egy hónapja ért a csúcsra, de hiába csengett le az őrület, még most is jóval többet ér, mint korábban bármikor. Így még mindig nem késő végigvenni, hogy pontosan honnan indult a dogecoin, és hogy lett egy bitcoint kifigurázó viccből globális meme, egyre több helyen elfogadott fizetőeszköz, sőt, átmenetileg őrületesen gyümölcsöző befektetés.

A sárga kutya beszáll a kriptóba

A történet kriptoléptékkel nézve az ősidőkben, 2013-ban vette kezdetét, amikor a négy évvel korábban létrehozott bitcoin már jó sok mindenen túl volt. Ekkorra már rég kámforrá vált a becslések szerint egymillió bitcoint kibányászó rejtélyes Nakamoto Szatosi, aki létrehozta a hálózatot, és Laszlo Hanyecz híres, tízezer bitcoinos – jelenlegi árfolyamon 148 231 238 400 forintos – pizzavásárlása is lezajlott. A régi Indexen megjósoltuk, hogy az egész hatalmas bukás lesz (spoiler: nem lett), valamint a darkwebes fekete piacokon is felfedezték maguknak a lekövethetetlen valutát.

A bitcoin árfolyama is éppen ebben az évben lőtt ki először, az év eleji tizenpár dollárról decemberre már kilencszáz fölé kúszott, és bár a kriptopénz ekkoriban még ezzel együtt is bőven gyerekcipőben járt, azért az már látszott, hogy nem fogja a süllyesztőben végezni. Ugyanebben az évben lett iszonyatosan népszerű a doge meme, vagyis a Kabosu nevű japán shiba-inu, miután az interneten felfedezték a korábbi képeit, és színes, Comic Sansszal írt botcsinálta angol szövegekkel kezdtek el bolondozni rajta.

A szárnyait bontogató kriptovaluták és a bohókás sárga kutya pedig ebben a környezetben valahogy egymásra tudtak találni. Egészen pontosan úgy, hogy az Adobe szoftverfejlesztője, Jackson Palmer megelégelte, hogy egyre több gagyi kriptovaluta próbált meg egy szeletet kivágni magának a bitcoin tortájából, és viccből azt tweetelte, hogy

elkezd befektetni a dogecoinba, mert tutira ez lesz a következő nagy dobás.

Dogecoin persze ekkor még nem létezett, de miután Palmert egyre több haverja kezdte el zaklatni, hogy csinálja meg, egy este meló után leült egy sörrel, és megvette a dogecoin.com honlapot, ahova gyorsan fel is töltött egy érmére fotosoppolt dogét. Palmer szoftveres oldalról semmit nem tett hozzá az egészhez, az a vonal az IBM-nél dolgozó Billy Markustól jött, aki felfedezte magának a honlapot, és rögtön támadt is egy ötlete. Markus korábban már kísérletezett egy másik coinnal – ami az Animal Crossing nevű játékon alapult, és nem volt túl sikeres –, a már meglévő kliensben pedig sikerült Comic Sansra állítania a betűtípust, ami tökéletesen illett a dogecoinhoz.

A korszakalkotó változtatás után meg is kereste Palmert, egyrészt mert viccesnek gondolta a dolgot, másrészt mert meg akarta mutatni, hogy amúgy tényleg ért a kriptopénzhez. Palmernek tetszett a dolog, így pedig megszületett a dogecoin, ami alapvetően viccnek indult, de a meme őrületes népszerűsége miatt hamar felkapta az internet. A bizarr kriptopénz köré hamar összetartó közösség épült ki, így nemcsak meg tudta vetni a lábát, hanem tényleg újat mutatott a bitcoint másoló alternatív coinok tengerében.

Elindul a vonat

A dogecoin alapvetően ugyanazon az elven működik, mint a bitcoin, de néhány fontos különbséget azért mindenképpen ki kell emelni vele kapcsolatban. Palmer és Markus terve az volt, hogy egy olyan fizetőeszközt csináljanak, ami azonnali, szórakoztató, nem függ a banki adminisztrációs díjaktól és legfőképpen könnyebben hozzáférhető, mint az akkoriban leginkább illegális ügyletekkel azonosított, és a korábbiakhoz képest elég drága bitcoin.

Ennek a törekvésnek központi eleme, hogy a legtöbb alternatívához képest felfoghatatlanul nagy mennyiséget lehetett kibányászni belőle – az induláskor egészen pontosan 100 milliárddal számoltak, pár hónappal később viszont Palmer bejelentette, hogy az infláció jövőbeni stabil csökkentése érdekében eltörlik a plafont. Az első 100 milliárd dogecoin kibányászására 2015 közepéig kellett várni, azóta pedig minden évben újabb ötmilliárd egységgel bővítik a készletet.

Összehasonlításképp, a bitcoinból jelen állás szerint 21 milliónál soha nem lesz több, ami egyértelműen vonzóbbá teszi spekulatív befektetésként, mint valutaként.

Az, hogy a dogecoin sok más vetélytársához hasonlóan nem lett limitálva, annak idején elég sok olyan embert felháborított, aki arra apellált, hogy aprópénzért bevásárol, aztán később hülyére keresi magát – ha már a bitcoinról az akkori értelmezésük szerint lemaradtak –, mások viszont örültek a döntésnek, mert a dogecoinnak így legalább némi esélye volt arra, hogy életképes valuta legyen egy bizarr spekulatív befektetés helyett, ami azokat részesíti előnyben, akik időben beszálltak a buliba.

Ez a könnyű hozzáférhetőséggel és a meme-faktorral együtt már a kezdet kezdetén is rengeteget segített a dogecoin felfutásában, ahogy az is, hogy nem szállt el az árfolyam a dollárhoz képest. A kriptopénzeket annak idején előszeretettel ajándékozták egymásnak az emberek – nem kis részben azért, mert legális keretek között elég kevés dologra tudták felhasználni őket –, 2013 végére viszont a bitcoinnál egy átlagos adomány az egynek csupán törtrésze volt. Dogecoinból viszont azonos összeg esetében több ezret is simán el lehetett szórni, ami kétségtelenül sokkal könnyebben befogadható, mint a 0,01 bitcoin.

A körülmények összjátéka miatt a dogecoin az első hetekben viccből hamar olyasvalami lett, amivel a legkomolyabb gazdasági szaklapok is foglalkoztak, egyre nagyobb közösség épült köré, és egy csomó ember számára hirtelen elkezdett értékes lenni.

Emellett pedig az is kiderült, hogy már ekkor el tudott szakadni a bitcoin vonzáskörzetéből, a létrejötte után nem sokkal ugyanis a legtöbb alternatív coinnal ellentétben nemhogy nem követte a bitcoin akkori beszakadását, de átmenetileg még növekedni is tudott.

Az alkotói persze már akkor is elmondták, hogy a kriptovaluták előtt még nagyon hosszú út áll, de hozzátették, hogy ha csak annyit értek el a dogecoinnal, hogy felhívták a figyelmet erre a decentralizált valutára, már büszkék lehetnek magukra. Ekkoriban beszéltek arról is, hogy tök mindegy, mennyit ér a dogecoin, mert ez elsősorban nem erről szól – sokkal fontosabb, hogy jobban meg tudják érteni a kriptopénzek működését, és a saját mikroközösségén belül jobbá tudják tenni egy csomó ember életét.

A jó, a rossz és a csúf

Ez utóbbi, vagyis a közösségi élmény tényleg az elejétől fogva központi eleme volt a dogecoin felfutásának, és több dologban is megnyilvánult a dogetipbot nevű reddites borravalórobottól a közösség által létrehozott online pénztárcáig. Előbbi egy, a dogecoin subredditen futó script volt, amit már az első héten több ezren használtak, és több mint húszmillió dogecoint ajándékoztak el vele, utóbbi pedig egy, a dogecoin tárolását jelentősen megkönnyítő szolgáltatás.

Az online pénztárcák persze akkoriban nem számítottak életbiztosításnak a kriptovalutáknál, 2013 karácsonyán pedig ezt is feltörték, és 21 millió dogecoint loptak el belőle. Ez már akkori árfolyamon is több ezer dollárt jelentett, de így sem lett volna meglepő, ha a közösség hagyja a francba az egészet. Ehelyett viszont összefogtak, és „Save Dogemas”, vagyis nagyjából „mentsük meg a kutyærácsonyt” felkiáltással pénzügyi alapot hoztak létre, és több millió dogecoint kalapoztak össze, hogy visszatérítsék a megkárosítottak pénzét. Ez az összetartó hozzáállás később is megmaradt, később

• 50 ezer dollárnyi dogecoint gyűjtöttek össze, hogy hozzájáruljanak a kenyai ivóvízproblémák megoldásához,
• segítettek elküldeni a jamaicai bobcsapatot a 2014-es téli olimpiára Szocsiba – bár a gyűjtés után kiderült, hogy a Jamaicai Olimpiai Bizottság mégis állja a költségeket, így végül fejlesztésre, és a korábbi tartozások törlesztésére ment a pénz,
• gyűjtöttek pénzt a 4 Paws For Ability nevű szervezetnek, amely különféle betegségekben szenvedő gyerekeknek biztosít segítőkutyákat,
• és még egy NASCAR-autót is sikerült szponzorálniuk, ami így az alabamai Talladega Superspeedwayen hatalmas dogecoin feliratokkal és sárga kutyás grafikákkal repesztett, pár évvel később pedig inspirálta ezt a meme-et.

Ebben a meglehetősen pozitív közösségben persze azért időnként feltűntek elég rázós arcok is, például a dogecoinos berkekben is sokat jótékonykodó Ryan Kennedy, aki többek közt a NASCAR-os gyűjtésben is részt vett. Ezt a tevékenységét aztán 2014-ben arra használta fel, hogy befektetőket rántson be a közösségből az Alex Green álnév alatt indított, Moolah nevű kriptokereskedő platformjába, ami a népszerűsége miatt sikerült is neki.

Erről aztán hamar kiderült, hogy teljesen használhatatlan, miután pedig Kennedy lelepleződött, rövid úton eltűnt a platform felhasználóinak pénzével – ez egyébként akkori árfolyamon 2 és 4 millió dollár közötti összeg volt. 2015-ben aztán úgy tűnt, hogy a férfit letartóztatták, de végül 2017-ben került ténylegesen pont az ügy végére – ekkor pénzmosással, valamint csalással is megvádolták, ami kétségtelenül nem jött neki jól annak fényében, hogy egyébként is éppen 11 éves börtönbüntetését töltötte több nő megerőszakolása miatt.

Az ügy átmenetileg sokak bizalmát megdöntötte az addig teljesen jó hangulatú közösségben, és az sem segített, hogy nem sokkal később kiderült, hogy a már emlegetett borravalórobot készítője, Josh Mohland elköltötte a felhasználók coinjait. Mohland ráadásul megpróbált magából mártírt csinálni, néhányan pedig még azután is megpróbáltak neki segíteni, hogy gyakorlatilag ellopta a pénzüket. Ez a sztori tökéletesen bebizonyította azt, hogy a kezdetek után a dogecoint is utolérte a kriptopénzek végzete, ám az akkori, elég borús prognózisok ellenére ettől sem omlott össze az egész.

Change da world

A dogecoin tehát továbbra is fennmaradt, ám a történek, illetve az árfolyamot felhajtó állítólagos pump and dump akciók – ahol kellően tőkeerős befektetők egy csoportja mesterségesen felhajtja az árfolyamot, hogy eladhassa az aprópénzért vásárolt vagyontárgyait – ahhoz pont elegendőek voltak, hogy Billy Markus, a dogecoin mögött álló infrastruktúra megalkotója csalódjon a közösségben, és otthagyja az egész projektet.

Markus 2015 környékén szállt ki a dogecoinból, ami azt is jelentette, hogy még akkor elajándékozta, vagy eladta az összes coinját. Ebből akkoriban tudott venni egy használt Honda Civicet, és szoftverfejlesztőként azért a mai napig nem kell a küszöböt rágnia, de az utóbbi évek őrületes szárnyalásából természetesen így kimaradt. Markus az oldalvonalról nézte végig, ahogy

• a TikTok miatt tavaly nyáron rövid időre kilőtt az árfolyam,
• a GameStop-őrület farvizén evezve az r/SatoshiStreeBets és az r/WallStreetBets subreddit őrületes vehemenciával tolták meg a dogecoint,
• majd a kriptovalutát már 2019-ben is a kedvencének nevező Elon Musk pár tweettel elintézte, hogy tényleg elszálljon az árfolyam.

A dogecoin picai kapitalizációja, vagyis nagyjából a tőzsdei értéke az év eleji történéseknek köszönhetően a csúcson 10 milliárd dollár fölé kúszott, az árfolyam pedig a 0,08 dollárt, vagyis a 8 centet is elérte. Ez egészen döbbenetes ahhoz képest, hogy a kriptopénz 0,004 dolláron, és 600 millió dolláros piaci kapitalizáción kezdte az évet, és bár azóta jócskán visszaesett a dogecoin árfolyama, még mindig 5 cent fölött mozog. Ez korábban jóformán elképzelhetetlennek tűnt, most viszont egyre többen hisznek őszintén abban, hogy a dogecoin képes lehet elérni az egydolláros álomhatárt.

Ha ez megtörténne, azzal persze a dogecoin piaci kapitalizációja olyan cégeket előzne meg, amelyek emberek millióit szolgálják ki – például a Boeinget, az IBM-et, a Starbucksot vagy az American Expresst –, ezt pedig nem biztos, hogy megérdemli. Ez utóbbit nem én mondom, hanem maga Markus, aki az őrület miatt február elején nyílt levelet írt az r/dogecoin subredditre, hogy segítsen az embereknek egy kicsit tisztábban látni a helyzetet. Mint írta, rengetegen követelték tőle az elmúlt időben a dogecoin működésének megváltoztatását, hogy meggazdagodhassanak, de itt is leszögezte, hogy ő ezen már biztosan nem fog tudni segíteni.

Azt is hozzátette, hogy pont emiatt nem is mondhatja meg senkinek, hogy hogyan értékelje a dogecoint, de annak megalkotójaként azért szeretné, ha ez a coin, és a köré szerveződött közösség továbbra is a jó ügyért harcolna. Ez alatt persze nem azt érti, hogy mindenki adományozza el a dogecoinját, hanem azt, hogy hozzanak vele pozitív változást a világba. A pump and dump akciók, a csalások, a kapzsiság, a követelőzés mind olyan dolgok, amik csak tovább rontják az egyébként sem túl rózsás helyzetet, miközben a dogecoin már bebizonyította, hogy akármilyen bugyuta és abszurd, képes örömet okozni, és a kedvesség, empátia, kreativitás és a közösségi élmények eszközévé válni.

Markus a levél kapcsán a Bloomberggel is beszélt, a lapnak pedig azt mondta, hogy az eddig történtek ellenére sem érti, hogy hogy maradt ennyi ideig életben a dogecoin. Szerinte talán az állhat a viccnek indult kriptovaluta menetelésének hátterében, hogy

jó mérőeszközként szolgál arra, hogy mennyire távolodtunk már el a valóságtól.

Egy másik magyarázat is létezik, eszerint az ún. Lindy-hatás állhat a háttérben, melynek lényege röviden összefoglalva annyi, hogy minél tovább kiállja az idő próbáját egy nem mulandó technológia, vagy ötlet, annál tovább maradhat fenn. A 2013-ban létrehozott dogecoin igazi matuzsálemnek számít ezen a piacon, és a kriptopénzek legrosszabb időszakait is átvészelte, így több mint valószínű, hogy a jövőben is képes lesz fennmaradni. Mindenesetre akármi is áll a háttérben, Markus örül annak, hogy a közösség ennyi jót tett már az elmúlt bő hét évben. Mint mondta, ha csak ezzel tudott hozzájárulni a világhoz, legalább valamelyest sikerült ellensúlyoznia azt a rengeteg károsanyagot, ami a légkörbe jutott a kriptovaluták bányászata miatt.