Nevadai kanyonhangulat a nógrádi Morgó-gödörben

2021. április 24. – 09:37

frissítve

Nevadai kanyonhangulat a nógrádi Morgó-gödörben
A Morgó-gödör mogorva arca – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Két rövid, de érdekes sziklaképződményekhez kapcsolódó túrát ajánlok ezen a hétvégén, egy fővárosit és egy vidékit. Véletlenül fedeztem fel terepfutás közben a napokban a Tábor-hegyi Kőtarajt, Óbuda sziklapáholyát: legalább olyan jó hely, mint amilyen kevesen ismerik. A másik úti cél, az amerikai Nevadát idéző kelet-nógrádi homokkő-kanyon, a Morgó-gödör viszont feltette a turistatérképre Nemti települést.

Mostanában a Margit-sziget helyett a Hármashatár-hegyre járok kocogni, így találtam rá terepfutás közben egy eldugott helyre, ami tökéletes hétvégi kiránduló célpont. Ez pedig a Tábor-hegyi Kőtaraj, amire ha rogyasztott lábbal felállsz, úgy érzed, mintha egy sztegoszaurusz hátán szörföznél Óbuda felett. Már csak ezért a sziklapáholyért érdemes lenne egy túraajánlót írni, de ha már itt vagyunk, tegyünk egy nagyobb kört, mert van miért.

A Kőtaraj nevéhez híven egy hosszanti, taréjszerű sziklakiszögellés, a Hármashatár-hegyi vonulat déli részén, 270 méter magasan, a Tábor-hegy oldalában. Hossza úgy négy-öt méter, kiemelkedése a földből közel egy méter lehet. Tarajának dolomittüskéit jelentősen megkoptatta az idő, de még így is elég látványos, ráadásul nagyon jó kilátás nyílik róla Óbuda központjára, a Dunára és az Árpád-hídra. A Máramaros útról kb 300 méternyit kell kaptatni az aránylag meredek hegyi emelkedőn a kék ▲ jelzésen, de ez a pár perc lihegés megéri. Ha nagyon sütne a nap, a szikla mellett pár hangulatos feketefenyő ad árnyékot.

Ha már ott vagy, és megjött az étvágy a túrázásra, akkor folytasd az utat a turistajelzésen, és a hegygerincen haladó műútra kiérve térj át a zöld + túrajelzésre. Ezen a jelzett úton indul az utóbbi évek egyik legjobb erdei fejlesztése, a Hármashatár-hegy vállán haladó panorámaösvény, a Guckler Károly tanösvény. Ha csak azt nézzük, hogy a végig szintben (mintegy 350 méter magasságban) haladó út legalább három kilátóponttal, érdekes sziklával, hatalmas réttel, és a hegy egyetlen vadkörtefájával dicsekedhet, az már elég, hogy végigsétálj rajta, de a kihelyezett információs táblák is érdekesek.

A Kőtaraj (fent) és a panorámaút egyik kilátója (lent) – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Kiderül például, hogy a tanösvény szintútján sok sportoló edz (fut) már évtizedek óta, leghíresebb közülük Balczó András öttusázó olimpiai bajnok. Mivel a hegy oldalában kialakított úton nincs sok emelkedő és lejtő, viszont elég látványos, ráadásul árnyas is, mostanában is elég sokan szoktak futni rajta, de messze nem annyian, mint a szigeti futókörön. Vagy hogy az ösvény melletti fejtésekből termelték ki régen a dolomitport, amit nagyanyáink VIM néven mosogatáshoz, edénysúroláshoz használtak. Nem szpojlerezem el az összes érdekes infót, ha végigsétálsz a Virágos-nyereg nagyrétjéig, meg vissza, elolvashatod.

Visszafelé a kiindulóponthoz jobb a Kőtarajhoz vezető útnál kicsit előbb elkezdeni ereszkedni, az azzal párhuzamos zöld Ω túrajelzésen, pláne, ha gyerekkel van az ember. Ez vezet ugyanis a Tábor-hegyi barlanghoz a hegy oldalában. A barlang előcsarnokának kupolaszerű tetején több lyuk is van, ezen jön be a fény. A csarnokot egy fémkorláttal választották le a mélyebb részektől.

A Tábor-hegyi barlang (fent) és kilátópont távhőkéménnyel a célkeresztben – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

A barlangtól már nincs messze a lakott terület és a Királylaki út, amin jobbra kanyarodva hamar ott vagy a Máramaros úti kiindulópontnál. Jó tudni, hogy az utca nincs nagyon eleresztve parkolóhellyel, lehet, hogy kicsit lejjebb kell majd a kocsival megállni. Talán jobb ötlet felbuszozni az óbudai Szentlélek térről a 137-es busszal, az is pont a Máramaros úton tesz le a végállomásán.

A túra a leírt útvonalon 9,3 kilométer hosszú, ami egy bő három órás sétát jelent, az elején és a végén egy meredekebb emelkedővel-lejtővel (összesen 200 méteres szintkülönbséggel). Ha nagyobb kihívásra is van erőd, akkor a Virágos-nyergi fordulónál ne az addigra már megismert tanösvényen gyere vissza, hanem az országos kéktúra jelzésen, ami felvisz a Hármashatár-hegy tetején a kilátóba és onnan le a gerincen. A kékről a zöld + túraúton pikpakk elérhető a barlanghoz vezető út, és a kiindulópont.

A túraútvonal részletes térképe ide kattintva érhető el >>

Morgó-gödör, avagy egy kis Nevada Nógrádban

A látványához képest roppant szerény nevű Morgó-gödör íves, szűk homokkő-járatának képét egy ismerősöm posztolta a Facebookra a napokban, egyből el is határoztam, hogy elmegyünk oda a hétvégén. Nem is csalódtam, a néha tíz méter magas, sárga homokkő falak közötti szűk, íves, természetes sikátorhoz hasonló nincs több Magyarországon.

A viszonylag rövid, 80-100 méter hosszú szurdok falán egy érdekes, emberi arcot formázó faragás is látható, ami szerencsés módon nem is üt el nagyon a szoros hangulatától, de remélhetően nem hozza meg a kedvet a népi farigcsálók táborának, hogy belekapirgálják monogramjukat a könnyen formázható homokkő falba. A kanyon látványosabb részén pár perc alatt át lehet jutni, amit meggyorsíthat a hátunk mögött topogó turisták csoportja.

A Morgó-gödör bejárata – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Arról, hogyan keletkezett a szurdok, a Természet Világa folyóirat 2015 novemberi száma ír. Eszerint a Morgó-gödör a Kőbánya-hegy déli oldaláról indul, völgyfője kisebb, enyhe lejtésű deráziós (lassú talajcsuszamlásos, lejtőmarta) páholyból ered. Ebbe mélyül bele hirtelen, függőleges falakkal, már a völgyfő kezdeténél az eróziós (víz koptatta) árok. A Morgó-gödör esetében a dél felől harapódzó völgy egy magasabb helyzetű homokkőtömböt hantolt ki. A vízfolyás energiája itt a mélyítésre fordítódott, a szélesítésre már nem maradt ereje. Így alakult ki a terület egyik legszebb felszínalaktani képződménye, az egyébként természetvédelmi oltalomra is méltó Morgó-gödör homokkő szurdoka.

A Nógrád keleti szélén fekvő Nemti Budapesttől körülbelül másfél órányi autózásra van, a Mátra fölött, Bátonyterenye mellett. A település keleti szélén (egyébként egy turistapanzió és étterem mellett) a főútról indul el a zöld jelzés felfelé, de a turistaútról mér 150 méter után le kell térni az árokban vezető jelöletlen ösvényre. Igen, a látványos homokkő kanyonba egy jelöletlen ösvény vezet. A ösvény hamarosan beér a magas, és egyre szűkülő falak közé, hogy aztán rövid idő múlva ismét rákanyarodjon a turistaútra.

Ha zöld jelzésű túraúton tovább mész, másfél kilométeren belül elérsz a Kőleány nevű látványos homokkő-alakzathoz, ami a legenda szerint úgy keletkezett, hogy az apjának ebédjét szállító leány útközben elmajszolta véletlenül az elemózsiát, majd apjának égre-földre esküdözött („Váljak kővé, ha nem mondok igazat!”), hogy nem ő volt a tettes. Pechjére sajnos az égiek a szaván fogták, és jól kővé vált. A szikla formája amúgy leginkább egy tekebábura emlékeztet, de érthető, ha a középkori magyar falvakban még nem ismerték ezt a játékot.

Morgó-gödör, szurdok – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Visszafelé nincs vége a látnivalóknak, egy szintén jelöletlen ösvényen nyugat felé (a linkelt térképen jól lehet követni az útvonalat), és fél órán belül ott vagy a falu fölötti Sárkány-sziklánál. Ez is egy látványos homokkő-formáció, ami egy fekvő sárkányra emlékeztet. A sárkány taréját a szilárdabb, tömörebb, így az időnek jobban ellenálló kövezet alkotja. Sajnos szerencsétlen okokból a sziklákról nem tudtam fényképet készíteni, de itt például megnézhető, milyen. A Sárkány-szikláról beereszkedhetsz pár perc alatt Nemti főútjára, és visszasétálhatsz a startpontra.

Ez a túra mindenestül mindössze 5,5 kilométer hosszú, 180 méter szintemelkedéssel, tehát gyerekekkel szintén megoldható, és elég látványos elemeket tartalmaz ahhoz, hogy ne kezdjenek el idő előtt azon nyafogni, hogy mikor érünk már oda. Ha kevésnek bizonyul, követhetsz minket, mi még felszaladtunk a közeli Mátramindszentről Galyatetőre a piros túraúton, de itt kevesebb látványosságra, és sokkal több verejtékcseppre (700 méter emelkedő, 16 km hosszú odavissza út) számíts.

A túraútvonal részletes térképe ide kattintva érhető el >>

Tipp: különleges írisz virágzik most a Tábor-hegyen

Van, akit a sziklák kevésbé vonzanak, de egy szép mezei virág mellett hosszasan elfetrengenek a fűben. Ilyenné váltam én is, amikor egy Tábor-hegyi réten, a tanösvény első táblája előtt megláttam ezt a most virágzó apró nőszirmot (Iris pumila).

Az apró nőszirom – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Valaha ez a kis virág állítólag szőnyegként borította a Pest környéki homokhátakat, ma már inkább a Kisalföldön vagy a Mátrában látható. De pár hírmondója maradt szerencsére a Tábor-hegyen is. Az a kis szőrös a levelénél a külső, szakállas lepelcimpa. Hazavinni nem lehet, védett növény!

További telexes túraajánlók ide kattintva >>