Érdekes sziklasikátorokat rejt a Nógrád megye keleti szélén emelkedő Szilvás-kő 628 méter magas, hármas bazaltkúpja. Egészen különleges érzés bemenni a szűk, mohos falak közé, és végigsétálni a zörgő avaron.
Nyilván a nagy cseh sziklavárosokhoz képest csak egy kicsi, néhány utcakanyonból álló természeti jelenség a nógrádi Szilvás-kő bazalttömbje, de van olyan látványos, hogy elguruljunk a fővárostól másfél órányi utazásra fekvő Bárna településig. A sziklahasadékokhoz vezető kirándulást a hegytől keletre fekvő Szér-kő becsatolásával alakítjuk körtúrává.
Bárnából indulunk, a kocsma és a templom között fekvő Bárna, bolt nevű buszmegállóból. A télen kissé magába burkolózó, nem túl világos zsákfalu egy Y alakú völgyelágazás csomópontjában fekszik, 400-500 méter magas hegyek árnyékában. Nem csodálkozhatunk a nevének kiválasztásán, hiszen a község honlapja szerint a Bárna név a sötét értelemben használt barna szóból ered.
A S■ jelet követjük kifelé, a temető mellett hagyjuk el a falut és az erdő szélét. Az erdei út folyamatosan, de enyhén emelkedik a völgyoldalban. A fák közül kilesve sokáig látni lent a zsákfalu ipszilonjának nyugati ágában meghúzódó házakat. A földút annyira széles, hogy jelölt hegyi bringaút is egyben.
Az alig három kilométernyi könnyű kaptatás után a Szilvás-kő déli nyúlványának, a Kis-Szilvás-kőnek az ormai alá érünk, ahol a S■ betorkollik a S túraútba. Ez utóbbin megyünk tovább röviden egy nagy tisztás szélén, aztán a S+ túraútra váltva felügetünk a Szilvás-kő és a Kis-Szilvás-kő közötti nyeregbe.
A Kis-Szilvás-kővel kezdünk, jobb kéz felé fordulva. Felhágunk a sötét sziklatömb tetejére a S▲ jeleket követve, magunkba szíva az ösvényt elfedő avar földes szagát. Mély, keskeny kőhasadék bejárata, valamint egy sötét természetes akna mellett lépkedünk fel a csúcshalom tetejére.
A csapás egy meredek sziklaletörésnél ér véget. A szakadék felett elképzeljük, milyen lenne a kilátás a szomszéd csúcsra, ha nem nőtték volna be magas bükkfák a szikla környékét és a nyerget. Óvatosan nézelődünk, a 8-10 méteres magasból nagyot lehet esni.
Visszafelé lenézünk a függőleges, barlangszerű aknába, ami a Pók-lyuk nevet viseli. A kiáramló hideg levegőtől borsódzik a hátunk. Ide nyilvánvalóan életveszélyes lehet beereszkedni, még akkor is, ha nem vár ránk bent Shelob, A Gyűrűk Ura Banyapókja. Nem is erőltetjük.
A közeli sziklahasadék szűk bejáratához kitaposott ösvény vezet. A bejutáshoz jobb levenni a hátizsákot, nehogy beszoruljunk a kapuba. Bent avarszőnyeg ropog a talpunk alatt. Hideg, nyirkos, zöld mohos falak vesznek körül. Úgy érzem magam, mint egy természetes, nyitott tetejű öreg tömlöcben, már csak a lánccsörgés hiányzik a sikátor elkeskenyedő, sötét végéből. Nyitott térben ilyen szorult érzetet még nem nagyon tapasztaltam.
Miután kikecmeregtünk a kis-szilvás-kői sziklahasadékból visszaereszkedünk a nyeregbe, majd egyenesen tovább felhágunk a Nagy-Szilvás-kő tetejére. A közeli csúcsra rövid jelöletlen ösvény visz. Már felfele menet elmegyünk egy sziklaablak mellett, amin keresztül be lehet lesni egy mély és meredek oldalú sziklahasadékba. A biztonság kedvéért fakorlát védi.
A Szilvás-kő 628 méteren fekvő lapos tetejét szintén benőtték a fák, nem nagyon lehet kilátni közülük. A csúcsot jelző betongúla közelében pihenünk egyet, iszunk egy termoszkupaknyi gőzölgő teát. Közben egy információs táblát böngészve fény derül arra is, hogy keletkeztek a Szilvás-kő sziklahasadékai.
A vulkanikus bazaltkúp rétegekben szenet is tartalmazott régebben, ezért a hegyen 1917-ig bánya működött. Csakhogy az alábányászás miatt megsüllyedt a talaj, a hatalmas sziklatömb kettévált. A leváló rész egyre mélyebbre süllyedt a gravitáció hatására, a repedés pedig kiszélesedett: a hegy meghasadt.
A kis-szilvás-kői sziklahasadéknál jóval nagyobb, mélyebb és hosszabb hasadékok a csúcstól nem messze indulnak. Simán be lehet ereszkedni egy ösvényen a biztosnak tűnő 5-8 méter magas falak közé. Ez a rész inkább hasonlít egy szurdokra vagy egy kanyonra, ami a déli vége felé összeszűkül.
Veszélyre figyelmeztető táblát nem látni ugyan, de amikor már otthon utánaolvasok a hely történetének, akkor tudom meg, hogy veszélyt rejthet a szakadék, mégiscsak egy beomlott bánya maradványán lépkedünk. Ezt jó, ha mindenki tudja.
A hasadék környékét elhagyva visszaérünk a S▲ jelű túraútra, ami magasan a régi bányafal tetején halad. Ennek köszönhetően innen már nagyon jó a kilátás északra, valamint kelet felé, a Bükk irányába. A tiszta levegőben jól fotózható északon az Alacsony- és a Magas-Tátra, viszont érdekes optikai illúzióban van részem. Valószínűleg a föld görbülete miatt a hátrébb levő Magas-Tátra csúcsai kisebbnek tűnnek, mint a náluk valójában 500 méterrel alacsonyabb Király-hegy, azaz az Alacsony-Tátra. Ilyet sem látunk többet.
Visszaereszkedve ismét a két Szilvás-kő közti nyeregbe, ráfordulunk vissza az azt keresztező S+ túraútra. Nem arra, amerről jöttünk, hanem kelet felé, és egy jelöletlen úton elhagyjuk a S+ jelzést, célba véve a távoli Szér-kőt. Kicsit nehézkes átjutni a lekerített legelő mellett a minket jó irányban továbbvivő szekérútra, de meg lehet oldani.
Kelet felé megyünk tovább az erdőben, majd meglepetésszerűen kiérünk a túra legszebb részére: a békés keleti panorámát kínáló enyhe, füves lejtőre, a Szilvásra. Ha jól sejtem, erről a részről kaphatta nevét a Szilvás-kő is régen. A távolban méltóságteljesen bontakozik ki a Bükk hegység.
Leérve a völgybe átkelünk a Bárna-patakon. Előttünk a Szér-kő nagy halma, balról kerülve lehet az erdei úton a tetejére jutni. A csúcson pihenünk, és a hegy keresztrétegzett homokkőfala fölött üldögélve élvezzük azt a szeletnyi kilátást, ami jut nekünk: a völgyet, aminek közepén békésen füstölög Bárna, az árnyas falu.
A Szér-kőről ismét jelölt úton, az eseménytelen és adrenalinmentes K▲ jelű túraösvényen csorgunk le Bárnába. A völgybe merülve már messziről vinnyogó berregés hasít a békés csendbe: mi az isten lehet ez, részeg favágó motoros fűrésszel?
A falu szélén kiderül, hogy nem: három-négy srác álló krosszmotort túráztat egy ház előtt, mintha direkt a falubeliek idegeit akarnák borzolni. Ha az a motor élne, minimum állatkínzásért felelnének a fiúk. Az idegtépő hang éles kontrasztot alkot az erdő békés csendjével, jól fejünkbe vésve az utóbbi értékét.
Szerencsére, mire beérünk a falu közepére, a berregés elhallgat, a falubeliek lepihenhetnek, mi meg nyugodtan indulhatunk haza. Előbb azonban, ahogy az egy jó túra után illik, benézünk a szomszédos Kazár nevezetes vendéglőjébe egy jó pirított gancára, valamint egy krumplilaska (kizárólag szombaton) nevű gasztrokölteményre.
Az útvonal nagyítható túratérképen:
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk.
További túrák a környéken:
- Fellegbarlang Nógrádban: a kishartyáni Machu Picchu
- Nógrádban van a kilátóterasz, ahonnan legjobban látni a Tátrát
- Fel a Karancsra: bazaltvízesés a palóc Olimposz mellett
- Nevadai kanyonhangulat a nógrádi Morgó-gödörben
- Boszorkányos túra a Medves-fennsíkon
- Félvakon a medvesi kerékpáros alagútban
- Famúmiák temetője: a Páris-patak szakadékvölgye
