2024. február 16. – 05:06
Magasabb hegyeink közül a magyar–szlovák határon emelkedő Karancs van a legközelebb a Tátra vonulataihoz, ezért a tetején feszítő egykori olajtorony árbóckosarából jó eséllyel meg lehet pillantani a 150 kilométerre fekvő havas tátrai csúcsokat. Nem csak ezért érdemes felmászni rá: egyik legszebb kilátású hegycsúcsunk. De sose hallgassunk arra, aki azt mondja: visszafelé van egy rövidebb út az erdőn át.
A 725 méter magas Karancson jó tíz évvel ezelőtt jártam a klasszikus, somoskőújfalui útvonalon, ami kelet felől tör fel a hegycsúcsra. A legtöbben innen másznak fel, de már régóta izgatott a nyugati útvonal is, amit néhány hete összekötöttem a kishartyáni Kőlyuk-oldal meglátogatásával is. Ez a túraútvonal Karancslapujtő határától indul a Z+ turistajelzést követve.
Az már az odaúton kiderül, hogy a hegység nyugatról is kiadja azt a szép formát, amit a Medves-fennsík széléről, a Salgóvárból mutat. Igaz, a keleti látvány inkább egy fekvő elefántra emlékeztet, a nyugati pedig így télen egy heverésző shar pei kutya bőrredőit idézi.
Az útvonal kezdetben mezőn halad, aztán az alacsony Cinegés-hegy mellett betér a fák közé. Az erdőben talpalunk át az egykori Bobonyér pusztaságon, aminek furcsa, rajzfilmszereplőre illő neve miatt néztem utána: a néveredet prózai, a közelben csörgedező Babony-ér névalak módosult az idők során.
Bobonyért követően emelkedni kezd az út, ez már a hegyoldal. Egy fákkal övezett szép gerincen kapaszkodunk fel a Karancs-nyeregbe, ahol kétfelé ágazik az út: a Karancs-tető és a 688 méter magas Kápolna-hegy fele. Mivel a Kápolna-hegyen áll egy rendkívüli történelmi és vallási emlék, először arra irányítjuk utunkat. A bronzkori erődítmény alapjain felhúzott erdei Karancshegyi Szent Margit kápolnát állítólag IV. Béla király lánya építtette, mert itt talált menedéket a tatárok elől.
Később volt itt búcsújáróhely és remetelak is. 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. A romos épületet 1991-ben egy helyi lakos kezdeményezésére rendbe hozták, majd 2007-ben felújították. Azóta minden évben tartanak virrasztást a félig nyitott épületnél, ami előtt egy harangláb áll.
A Kápolna-hegyről jól érzékelni a szomszédos Karancs-tetőt, a kilátóban kurjongató túrázók hangja akadálytalanul érkezik át a nyereg íve fölött. Nézzük meg akkor azt is! Visszaereszkedünk a nyeregben hagyott Z+ turistaúthoz, és annak mentén folytatva az utat, felkapaszkodunk a túloldalt feszítő Karancsra. Ahogy közel érünk a kilátóhoz, egy ismeretlen túratársunk rikkantása megelőlegezi látványt: „Juhúú, látom mind a két Tátrát, a Magast és az Alacsonyt is!”
És valóban, fellépdelve a szűk lépcsőkön, mi is megpillantjuk az északi látóhatár szélén a Magas-Tátra cakkos, fehér vonulatát. Előtte az Alacsony-Tátra lekerekítettebb tömege fehérlik, nyugatra tőlük a Nagy-Fátra széles, havas gerince. Természetesen a közeli Cserhát és a Mátra is jól látszik, igaz, az ellenfényben nehezebb kivenni a sziluettjüket. A kilátó tetőteraszán társaságunk van, néhányan feljöttek zenét hallgatni, van, aki a függőágyát is hozta. Ugyan kicsit szeles és hűvös a hely, de pihenőnek tökéletes.
A kilátó helyén korábban egy rozoga, faszerkezetű építmény állt. A hatvanas években merült fel, hogy egy biztosabb, fémszerkezetű torony kellene helyette. Szegedi kapcsolatok révén ekkor került a megyébe két olajfúrótorony – a másik a Cserhát Tepke nevű csúcsára került – amiket a célnak megfelelően átalakítottak, de mind az alap sziklába való vésése, mind az acélelemek ide szállítása elég nehézkes volt. Az új tornyot 1966. június 5-én adták át – emlékezett vissza Szabó Ferenc, az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdészetének vezetője a helyi lapban a 2002-es felújítás idején.
Bár az egykori olajtorony lépcsői aránylag biztonságosak, figyelni kell főleg a lefelé lépkedésnél. 2020 nyarán történt már itt egy sajnálatos baleset: egy húsz év körüli fiú valószínűleg megcsúszhatott lefelé jövet, és hét méter magasról leesett a kilátóból. Úgy összezúzta magát, hogy az életét már nem tudták megmenteni.
Óvatosan lelépkedünk, és búcsút intünk a Karancsnak. Mielőtt azonban továbbmennénk a tervezett úton, tartozom a név magyarázatával. Amiből rögtön kettő is van. Mocsáry Antal 1820-ban kiadott, Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése című munkája szerint „Ezen hegynek magyar nevezete Kárránts, 's minthogy a' róla lejövő árvíz sokszor igen nagy kárt szokott okozni azon völgyekben, mellyeken általfolyik...”. Szép kép, de nem valószínű. A hegyet ugyanis már az 1327-es iratok is Mons Karanchként emlegetik, aminek a neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint inkább a garancs (göröncs, göröngy) jelentésű főnévből eredeztethető.
Útitervünk szerint a regényesen hangzó Északi Zöld turistaúton folytatjuk az utat. Ez az útvonal az egyik legvadregényesebb magyar turistaút, Balassagyarmattól Sátoraljaújhelyig kanyarog nagyrészt a magyar-szlovák határ mentén, körülbelül 380 km hosszan. Jelölés ugyan van rajta, de sok helyen már alig látszik, és mivel a határ vonalát követi, nagyon kevés a lakott megállóhely – főleg a vadonban halad. A Karancson is átmegy a magyar–szlovák határral együtt, majd észak felé fordul, és hegység gerincén kígyózik tova.
Négy kilométernyi szakaszt szemelünk ki rajta a Banka nevű 590 méteres csúcsig meg vissza. A Karancsról azonban olyan meredek eséssel indít az út, hogy leérve újratervezünk: egy jelöletlen erdei út pont Karancslapujtő felé ágazik le, az jó lesz majd levágásnak. De előbb még elmegyünk a határkövekkel megszórt határsávon a Bankáig. Szerencsére a 4-5 méter széles sávot relatíve karban tartják, ezért jól lehet követni az utat – ami nincs. Nincs csapás, nincs ösvény, csak a határsáv, állati nyomból is több van rajta, mint cipőnyom. Ezt nevezem elhagyatott turistaútnak!
A Banka (szlovák nevén Csakta) fával benőtt teteje egy nyugodt pont. Kilátás ugyan nincs róla, de pont látjuk a fák között a lenyugvó nap narancsos sávját. Visszagyaloglunk a kinézett erdei levágóig, és a telefon GPS-es térképappját sűrűn nézegetve elindulunk rajta. A térkép egyébként nem jelez utat, de szemmel láthatólag itt vadász vagy katonai terepjárók közlekednek aránylag gyakran, méghozzá nekünk jó irányba. Az este közben leszáll, jól besötétedik.
Az erdei út sokáig megfelelő irányba megy, aztán elkanyarodik. Mi legyen? Észrevesszük, hogy egy egynyomú csapás megy tovább Karancslapujtő felé, rajta egy krosszmotor nyoma. Na, ahol a motor el tud menni, ott mi is. A bozót egyre sűrűbbé, marasztalóbbá válik. Motorosunk is megunhatta, mert egy szűk horhosba kanyarodott le. Mi meg utána. A vízmosás meredek patakmederben ér véget, a vékony jéggel fedett víz 10-30 centi mély. Egy darabig küzdünk a csúszós, vizes sötétben, aztán az első lehetőségnél kimászunk a mederből.
A térkép egy közeli csapást mutat, ami pár száz méter múlva egy olyan erdei útba fut, ami a szélesebb útba torkollik, azon meg már csak néhány kilométer a falu. A csapás azonban nem erdei útba, hanem egy roppant kellemetlenül tüskés-szúrós bozótba ér be, annak túloldalán lehet az út. Kezdünk idegesek lenni, de néhány kisebb szakadás árán sikerül megkerülni a bozótost és átvergődünk az úthoz. Az szélesnek, kényelmesnek tűnik, viszont veszélyesen közel halad el egy tanyához, aminek sötétjéből mérgesen ugató kutyák kórusa hangzik fel. Már csak ez hiányzott!
Végül megússzuk kutyaharapás nélkül, és megpillantjuk a falu fényeit is. Még előttünk van egy jeges patak, amit át kell ugrani, meg egy kis bozótos, de az már semmiség. Az utolsó pár száz méter már ismerős, ezen érünk el az első házakig. Megkönnyebbülve sóhajtok, ezt megúsztuk. Sose tanulom meg, hogy a „Tudok egy rövidebb utat az erdőn át” egy olyan baljós mondat, aminek szinte biztos, hogy orbitális szívás lesz a vége, de mostantól fokozottan figyelek majd erre. Ezt ajánlom mindenkinek, és az útvonalat is úgy rajzoltam be inkább a térképen, hogy biztosan visszavigyen a startpontra.
A túraútvonal nagyítható térképen:
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk.
További túrák a környéken:
