Az Erzsébet-kilátó ősverziója a Trónok harcába is beillett volna

Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így:

A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója.

A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot. Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről:

Az köztudott, hogy a kilátónak azért adta a főváros az Erzsébet nevet, mert 20-30 évvel korábban, az 1880-as években Erzsébet királyné szívesen sétálgatott a hegytetőn, élvezve a nagyszerű kilátást. Akkoriban még csak egy faszerkezetű messzelátó állt a hegy tetején, amiről szintén maradt fénykép, így nézett ki:

Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni.

Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől?

A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé. A légtükrözés az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség.

Egy-egy (hidegfront) zivatar után az alsó hideg sűrű és a felső meleg, ritkább levegő között egy teljesen visszaverő, tükröző határfelület alakul ki. Az alulról felfelé csökkenő légsűrűség esetében a sugártörés lefelé irányul és a tükörkép a tárgy képe felett válik láthatóvá. Így volt látható a János-hegyről a pozsonyi vár, írta Zách Alfréd.

A poszt végén természetesen nem hagyhatom elvarratlanul azt a szálat sem, hogy akkor miért hívják ma János-hegynek az egykori Pozsonyi-hegyet. Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtam, a csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy erről az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

A kilátóhoz vezető túrát ebben a korábbi cikkünkben írtuk le: Leteszteltük Budapest legújabb túraútvonalát a Tündér-hegyi kőfejtőnél

Kilátómustra pontozás:

• A helyszín: Budapest legmagasabb pontja – 10 pont
• Szükségesség: a kilátó nélkül nem lehetne élvezni a körpanorámát – 10 pont
• Forma, ikonikus jelleg: összetéveszthetetlen, szinte mindenki által ismert, jól látható – 10 pont
• Dizájn: eredeti, műemlék – 10
• Kilátás: körpanoráma – 10 pont
• Magasság: 527 m + 23,5 m – 10 pont
• Ár: ingyenes – 10 pont
• Kivilágítás: van, jól megoldott – 10 pont
• Megközelítés: csak gyalog
• Anyaga: kő (nem pontozható tulajdonság)
• Összérték: 10 pont

Cikkünk az Arcanumban feldolgozott és kereshető források felhasználásával készült.

Túrák további hazai kilátókhoz:

• Pikáns freskóval díszített, különleges kilátó a Mátrában
• Gigantikus fa szószék a Duna-kanyar fölött
• Kaptárba zárt panoráma: a boglári Atomium
• Tesztalvás a galyatetői kilátó betonbivakjában
• Új kilátópont a Bölcső-hegyen: kis torony nagy körpanorámával

A Szépkilátás – A Telex túrarovata friss anyagokból, valamint a korábbi blog.hu-s Szépkilátás blog túraleírásainak az archívumából állt össze. Ez a poszt 2020-ban jelent meg, de hangulatában most is ugyanilyen végigjárni az útvonalat.