Tárgyalás Pintérrel: Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház
2023. május 24. – 12:06
Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház, mondta a pártok és a szakszervezetek közös sajtótájékoztatóján Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a státusztörvényről szóló szerdai egyeztetés után, amit Pintér Sándor belügyminiszter hívott össze fél órával a múlt hét pénteki diáktüntetés előtt.
A meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal az egyeztetésre, amire végül az összes ellenzéki párt elment. Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre.
A pedagógus-szakszervezetek most találkoztak először személyesen Pintér Sándorral, aki belügyminiszterként többek között az oktatásért is felel.
Az egyeztetésen a szakmai szervezetek nem kaptak szót, Pintér Sándor egyedül a pártok képviselőivel állt szóba. Gelencsér szerint a szerdai egyeztetés megmutatta, hogy nincs nyitottság a belügyminiszterben, hogy visszavonja a sokat kritizált törvényjavaslatot. Barkóczi Balázs, a DK képviselője arról beszélt az egyeztetés után összehívott sajtótájékoztatón, hogy a bosszútörvénynek csúfolt státusztörvény nem lehet tárgyalási alap. Mivel a szakmai szervezetek nem kaphattak szót az egyeztetésen, ezért ők sem hajlandók tárgyalni a javaslatról. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is elmondta, hogy egyedül az oktatás helyzetének javításáról hajlandók tárgyalni a miniszterrel.
Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője azt mondta, hogy Pintér Sándor lózungokkal válaszolt az elhangzott felvetésekre. Azt ígérte a miniszter, hogy lesz egy újabb egyeztetési kör a szakértőkkel. Nagy Erzsébet erre azt mondta: nagyon kíváncsiak lesznek erre, nincsenek illúzióik a szerdai egyeztetés alapján. Egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjét hallgatta meg Pintér, aki a kötelező óraszám csökkentését javasolta. Nagy Erzsébet szerint ebben lehet elmozdulás, de az is lehet, hogy „csak a játszma része volt.”
Az sem hatotta meg Pintért, hogy az egyeztetésre elvitték annak a 27 ezer tiltakozónak az aláírását, akik a státusztörvény visszavonását követelték, és annak a közel 5 ezer pedagógusnak a nyilatkozatát, akik nem veszik fel a munkát, ha életbe lép a státusztörvény, tette hozzá. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt emelte ki, hogy először találkoztak „3D-ben, személyesen” Pintér Sándorral, de csak láthatták a minisztert, hiszen nem kaptak szót a tárgyaláson.
Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom képviselője azt mondta, hogy először látták mosolyogni Pintért, de sajnálják, hogy rajtuk mosolygott. Május 30-án a Sándor-palota előtt szólítják fel Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.
Az Egységes Diákfront képviselője, Mihalics Lili szerint szakmaiatlan vagy cinikus, hogy Pintér arról beszélt, mitől lesz jobb a státusztörvénnyel a tanároknak és a diákoknak. Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom képviseletében volt jelen az egyeztetésen. Azt mondta: azért jöttek el a szerdai tárgyalásra, hogy megmutassák, mekkora társadalmi elutasítottsága van a státusztörvénynek.
Az ellenzéki pártok korábban színjátéknak, hazug látszategyeztetésnek nevezték a szerdai egyeztetést. Azért mentek el mégis, mert világossá akarják tenni a kormány számára, hogy a státusztörvényt elfogadhatatlannak tartják, és szerintük a Fidesznek kényelmetlenebb, ha nem bojkottálják a találkozót.
Nem sokkal a pártok és a szakszervezetek után a Belügyminisztérium is tartott egy sajtótájékoztatót. Ezen Pintér Sándor nem volt ott, viszont Rétvári Bence államtitkártól sem kérdezhetett a sajtó. Az államtitkár azt állította, hogy a státusztörvény kérdésében a kormány mindenkivel egyeztetett, akivel csak lehetett. Ezúttal is elmondta, hogy a baloldal miatt nem tudják megemelni a tanárok fizetését.
A kormány szerint már több ponton módosították a státusztörvényt
A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Ebben szó van a bérrendezésről és a teljesítményértékelés bevezetéséről, de
a legfontosabb változás, hogy megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.
Visszanyesnék továbbá a pedagógusok intézményen belül hozott döntésekhez való jogait, az igazgatónak és a fenntartónak több szava lenne.
A javaslatot még nem nyújtották be az Országgyűlésnek, és az eredeti tervezethez képest a kormány már tett kisebb engedményeket az érdekképviseletekkel való tárgyalások során, ám a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a jelenlegi formában még nem tudja elfogadni azt.
Maruzsa Zoltán múlt héten az InfoRádióban arról beszélt, az eddigi 15 egyeztetésből tízet folytattak a pedagógus-szakszervezetekkel, és
a kormányzat 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját március óta, és közelítette a partnerek javaslatához.
A köznevelési államtitkár szerint még a tavaszi ülésszakon dönthet a parlament a pedagóguséletpálya-modellről.
A törvény ellen tiltakozva a pedagógusok sztrájkoltak, és több tüntetés is volt az elmúlt hetekben-hónapokban. Legutóbb múlt pénteken tüntettek a státusztörvény ellen, a demonstráció a Fidesz-székháznál ért véget.
