Pintér Sándor az ellenzéki pártokkal is egyeztetne a pedagógusok státusztörvényéről
2023. május 19. – 16:32
Fél órával az újabb diáktüntetés kezdete előtt közleményben jelezte a Belügyminisztérium, hogy a parlamenti pártokkal is egyeztetni kíván a státusztörvénynek is nevezett új pedagógus életpályatörvény bevezetéséről.
Pintér Sándor belügyminiszter jövő szerdára hívta egyeztetésre a parlamenti pártok (Fidesz-KDNP, DK, MSZP, Momentum, Jobbik, Mi Hazánk) frakcióvezetőit, politikusait, szakértőit. „A Belügyminisztérium bízik benne, hogy a baloldali pártok – ahelyett, hogy gyakran erőszakig fajuló tüntetéseket fűtenek, és bevallottan azért dolgoznak, hogy megakadályozzák a pedagógusbéremelés fedezetét biztosító uniós források kifizetését – hajlandóak a higgadt, konstruktív párbeszédre annak érdekében, hogy javuljon a gyermekek oktatásának színvonala és megtörténjen a pedagógusok béremelése” – áll a minisztérium közleményében.
Azt állítják, a minisztérium az elmúlt hónapokban intenzív szakmai egyeztetést tartott az új pedagógus életpályatörvény tervezetéről a szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagóguskarral, szakmai és civil szervezetekkel.
„Az egyeztetések során több tucat tartalmi kérdésben is befogadta a szakmai javaslatokat. Az egyeztetések lezárultát követően a kormány benyújtja a parlamentnek a törvényjavaslatot.”
A pedagógusok a törvény elfogadása után a BM szerint további jelentős béremelésre, előmeneteli rendszerük egyszerűsítésére, teljesítményértékelési rendszerre, valamint köznevelési foglalkoztatási jogviszonyra számíthatnak. Emellett emelkedik alapszabadságuk, csökkennek adminisztratív terheik, megszűnik a kötelező minősítés.
A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a pedagógusok további béremeléséről és a köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezetet. Több bevezetni tervezett változtatásról már korábban is lehetett hallani. Ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a teljesítményértékelés bevezetése.
Az egyik legfontosabb változás, hogy június 1-jétől megszűnne a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni.
A tervezetből az is látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.
Az eredeti tervezethez képest a kormány kisebb engedményeket már tett a tárgyalások során, ám a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a jelenlegi formában még nem tudja elfogadni azt.
A tervezethez képest a kormány engedett abban, hogy
- már nem ellenőriznék a tanárok saját, otthoni számítógépeit és más elektronikai eszközeit.
- A pedagógusok átvezénylésének kérdésében annyit engedtek, hogy amíg egy pedagógusnak alsó osztályos gyermeke van, addig nem lehetne átvezényelhető. Az eredeti tervezetben ugyanis az szerepel, hogy a munkáltatók, mint például a tankerületi központok, bármikor tetszőlegesen megváltoztathatják a munkavégzés helyét.
- Kikerülhet az is, hogy tanársztrájk esetén másik intézménybe küldjék a diákokat,
- továbbá elvetették azt is, hogy pályáztatás nélkül lehessen igazgatókat kinevezni az intézmények élére.
A törvény ellen tiltakozva a pedagógusok sztrájkoltak, és több tüntetés is volt már, legutóbb május 3-án, amely a Karmelitánál dulakodással, könnygázzal, gumibottal ért véget. Az Egységes Diákfront péntek délutánra hirdette meg az újabb tüntetést.
