A hétvégi Belga Nagydíj előtt, pénteken jelentette be hosszas találgatás, pletykálás és félhivatalos megerősítések után most már 100 százalékig biztos formában az Audi, hogy beszáll a Forma–1-be. A „nagy bejelentés” viszont egyáltalán nem volt nagy bejelentés, mert ahhoz képest, hogy felsorakozott a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke (Mohammed bin Szulajm), az F1 vezérigazgatója (Stefano Domenicali), az Audi igazgatótanácsának elnöke (Markus Duesmann) és a cégnél a műszaki fejlesztésért felelős igazgatótanácsi tag (Oliver Hoffmann), viszonylag kevés információ derült ki.
Az Audi most annyit közölt, hogy 2026-tól érkeznek az F1-be motorgyártóként – épp abban az évben, amikor bemutatják az utolsó, még belső égésű motorral szerelt autójukat. Viszont nem egy motort, hanem egy Audi-festésben pompázó bemutatóautót mutattak be, ami azért jelezte, a korábbi pletykákhoz igazodóan grandiózusabb tervet dédelgetnek, csak amíg nem állt össze teljesen a kép, addig nem fejtették ki a teljes igazságot.
Ha minden jól megy, mire 2026-ban megérkezik az Audi motor a Forma–1-be, már lesz egy jól bejáratott gyári csapatuk is, hogy flottul menjen az átállás. Ez minden bizonnyal az a Sauber lesz, amit most Alfa Romeo néven kell keresni a csapatok között; a hírek szerint az Audi rövid időn belül el is kezdheti felvásárolni a Sauber-részvényeket.
Tehát nem pusztán motorgyártóként, hanem gyári csapatként érkeznének az F1-be, csak az egyes csapataik más-más ütemben hajtanák végre a partra szállást. Nemcsak ezzel, hanem a teljes koncepcióval eltérő utat járnak így be egyébként, mint a Volkswagen-csoport másik F1-aspiránsa, a Porsche, amely a Red Bull-lal szövetkezne. Sokáig úgy nézett ki, ez az együttműködés nagyon simán létrejön, többeket meg is lepett, hogy az Audi a bejelentésével beelőzte a konszernen belüli riválist, azóta viszont kiderült, hogy picit megrekedtek a Red Bull és a Porsche közti egyeztetések, és még arra is van esély, hogy a korábban biztosra vett dologból végül nem lesz semmi.
A Porsche egyébként inkább csak a nevét, a pénzét, illetve a szakértelmének egy részét adná, nem mászna bele annyira az F1-be, mint az Audi. A korábbi pletykák arról szóltak, hogy a most a Red Bull által gyártott, de erősen a Honda segítségével készülő motorok vennék fel a Porsche nevet – ezeket amúgy továbbra is a Red Bull közelmúltban létrehozott saját motorgyártó részlege kezelné –, illetve a német márka bevásárolná magát az F1-csapat fölött álló Red Bull Technologyba. Az egyezkedések állítólag pont emiatt akadtak el, a Red Bullnál ugyanis félnek, hogy ezzel a Porsche túl nagy beleszóláshoz jutna.
Na de vissza az Audihoz: bár ők és a Porsche is a Volkswagen-csoportból érkeznek, köztük is van (és volt is) rivalizálás, például az endurance-vb-n, amíg ott szerepeltek, tehát nyilvánvalóan okkal hozta előre az Audi a saját bejelentését, hogy kicsit kifogja a szelet a Porsche vitorlájából.
A bejelentés alatt odaszúrtak egyébként a kereskedelmi szempontból riválisnak mondható Mercedesnek is. Twitteren (a két gyártó logójára utalva) azt írták, hogy a karikák az új csillagok, a sajtóközlemény legelején pedig azt emelték ki, hogy több mint egy évtized után érkezik majd újra Németországban épített motor a Forma–1-be. A Mercedes ugyanis Angliában gyártja az F1-motorjait, vagyis ők „nem igazi német csapat” az Audi meglátása szerint. Utoljára egyébként 2009-ben volt német motor az F1-ben, akkor szállt ki a BMW, illetve az erőforrásait szintén Németországban fejlesztő és gyártó Toyota is.
Nem tanultak mások hibájából?
Az Audi azt is közölte, hogy az első három éven belül szeretnének versenyképessé válni az F1-ben. Ez persze egy elég tág fogalom, de az Le Mans-i 24 órás versenyen sokáig egyeduralkodó, a Forma–E-ben négy év alatt mindvégig dobogós, GT- és túraautós szinten is elég sikeres gyártó esetében ez szinte biztosan azt takarja, hogy pár éven belül szeretnének stabil dobogós eredményeket.
Ez nem hogy nem könnyű, de az elmúlt időszakot vizsgálva majdnem lehetetlen az F1-ben. 2010 óta három komolyabb beszálló volt: a Renault 2016-ban vette meg a Lotust, és alakult gyári csapattá a korábbi motorgyártó szerepből; a Honda 2015-ben tért vissza csak motorgyártóként; míg a Mercedes 2010-ben vette meg az előző évi világbajnok Brawn GP-t, és csinált belőle gyári csapatot.
A Renault-nak 111 futam kellett az első futamgyőzelemhez – Esteban Ocon a már Alpine-ra átkeresztelt csapat autóját vezetve nyert a 2021-es, igencsak esős Magyar Nagydíjon –, vb-címet pedig még nem tudtak felmutatni. A Honda a 90. versenyén tudott nyerni, és 7 évet várt a vb-címig. A Mercedes ugyan már 41 futam után győzelmet ünnepelhetett, a világbajnoki cím nekik is öt év várakozás után jött csak el.
Ezek alapján az ambiciózus, már-már arrogáns vállalás kicsit olyan, mintha a klasszikus „fogd meg a söröm” mentalitással üzennének a Mercedesnek, a Hondának és a Renault-nak. Azt persze majd az idő dönti el, hogy túlvállalta-e magát az Audi, vagy tényleg képesek lesznek 2028 végéig odacsapni a riválisoknak.
De miért most jönnek?
A 2026-os beszállás nem véletlen. Akkor új motorok érkeznek az F1-be, amik a mostaninál ha nem is drasztikusan, de érezhetően egyszerűbb felépítésűek lesznek. A kulcs a mostani rendszer legbonyolultabb elemének, a hőenergia-visszanyerőnek (MGU-H) az elhagyása lesz, de fontos faktor, hogy számos, egzotikusnak mondható alapanyagot betiltanak, bevezetik a szintetikus üzemanyagot, és az energia mennyiségében maximalizálják az üzemanyag áramlási sebességét.
Az Audi (és a Porsche) az új motorszabályok részleteire várt a belépés hivatalossá tételével, de ezen felül fontos tényező az is, hogy a német márka számára kiemelten fontos piac Kína, illetve az az Amerika, ahol nagyrészt a Netflix-sorozat miatt ugrásszerűen nő az érdeklődés az F1 iránt, ráadásul a közönség átlagéletkora is sokat fiatalodott – áll a cég közleményében.
Ellentétes irányok
2026 nagy és fontos év lesz az Audi szempontjából. Egyfelől addigra készül el a saját fejlesztésű F1-motorjuk, másfelől abban az évben mutatják be az utolsó, még belső égésű motort használó típust a márkánál, hogy aztán 2033-tól kezdve már csak elektromos autókat áruljanak. De ha az elektromos meghajtásé a jövő, miért a (szintetikus) benzines F1-be fektetnek?
Főleg úgy, hogy korábban, 2018-ig sikeres csapatuk volt az elektromos Forma–E-ben, ahol összetettben egy bronzérem, majd két ezüstérem után bajnoki címet szereztek úgy, hogy közben a pilóták között is szereztek Lucas di Grassi révén egy bajnoki címet, két ezüstérmet és egy harmadik helyet.
Az F1-be való beszállás oka a már taglalt új motorokban rejlik. 2026-tól ugyanis az F1-erőforrások majdnem akkora teljesítményt (350 kW) nyernek az elektromos oldalról, mint a benzinhajtású motorból (400 kW). Az utcai autók szempontjából mind az elektromos hajtásrész, mind a szintetikus üzemanyagra építő benzines oldal fontos lesz az Audinak – és a Föld jövőjének –, amely például elsőként nyerné meg a Dakar-ralit elektromos autóval. Az F1-motor fejlesztése közben szerzett tudás ott, illetve a jövő utcai autóinál is jól jön majd.
Mit akar ezzel az egésszel a Volkswagen?
Sokáig terítéken volt, sőt, komolyabb egyeztetések is mentek az Audi és a Porsche között, hogy ne külön-külön, hanem valahogy együtt szálljanak be az F1-be, akár úgy, hogy közösen fejlesztenek motort, de végül a különcködés maradt. Részben azért, mert egy közös motor problémát jelentett volna a túloldalon, tekintve, hogy két egészen eltérő csapat autójába kellene beépíteni azt, mondta el Markus Deusmann, az Audi vezérigazgatója.
Az sem mellékes szempont, hogy így viszonylagos költségoptimalizálás mellett dupla esélye lesz a VW-csoportnak az F1 meghódítására. A Porsche társfinanszírozóként menne a Red Bull mellé, az Audi pedig maximum annyit költ (a terv szerint) az F1-re, amennyit a többi, elkaszált motorsportos projekten, köztük az előkészítés közben megszakított Le Mans-i visszatérésen megspórolt.
Marketingoldalról is ez volt a logikus választás, hiszen mind az Audinak, mind a Porschénak megvannak a maga rajongói, és a két márkának megvan a saját, jellegzetes karaktere, ezért nem volt értelme egybeolvasztani a két projektet.