Addig várnak a betiltásukkal, amíg meghal valaki

Az alábbiakban mutatunk két, egyaránt ijesztő, de szerencsére súlyos sérülés nélküli balesetet két különböző versenysorozatból. A két esetben nemcsak az a közös, hogy szerencsés kimenetele volt a rémisztő balesetnek, hanem az is, hogy mindkettőnél fontos szerep jutott a hosszú évek óta kritizált, virsli- vagy kolbászszerű rázókőnek, a sausage kerbnek.

Az első eset bő egy hete, július 3-án, a Forma–2 silverstone-i futamán történt, amikor Dennis Hauger autója fejmagasságban csapódott neki az őt kilökő Roy Nissany versenyautójának, miután Haugert megdobta a talajból láthatóan kiemelkedő rázókő:

A másik az endurance-világbajnokság most szombati, monzai versenyhétvégéjén történt a GTE AM kategóriában. A portugál Henrique Chaves a pálya második sikánjához érve pördült meg az Aston Martinnal, majd teljesen keresztbe fordulva kapta el a sikán levágását megakadályozandó fekvőrendőrt. Ez megdobta, majd a feje tetejére borította a versenyautót, aminek eközben az egyik ajtaja ki is szakadt:

Szedi az áldozatokat

Önmagában ez a két baleset is elég lenne, hogy a felelősök elgondolkodjanak a kanyarokba rakott, fekvőrendőr-méretű rázókövek létjogosultságán. Ezekkel viszont nem ér véget a bűnlajstrom, amit a teljesség igénye nélkül fel is elevenítenénk.

Szingapúrban éveken át gondot okozott az F1-pilótáknak a sikán, főleg azután, hogy a levágásokat megelőzendő itt is megjelentek a virsliszerű fekvőrendőrök.

2014-ben az elektromos Forma–E sorozat legelső versenyén is lecsapott a sausage kerb, Nick Heidfeld repült a levegőbe, majd csapódott neki a gumifal tetejének, ahogy megdobta a rázókő:

Ugyancsak 2014-ben, az azóta már megszűnt GP3-as sorozatban lett kis híján tragédia az orosz Konsztantin Terescsenko bemutatkozásából, akit több méter magasba dobott fel a rázókő a levegőbe.

2019-ben az F3-ban versenyző Alex Peroni még magasabbra repült a versenyautójával, ráadásul ő a levegőben többször megpördülve a szalagkorlát tetején, illetve a törmelék felfogására rendszeresített acélkerítésben landolt. Csodával határos módon nem lett súlyosabb baja:

2018-ban Sophia Flörsch csigolyatöréshez vezető makaói balesetében is a nagy rázókő volt a fő gond, emiatt repült ki a pályáról a versenyautó.

Ugyancsak ennek a fajta rázókőnek volt szerepe Max Verstappen és Lewis Hamilton 2021-es ütközésében, amikor Verstappen versenyautója Hamiltoné tetején kötött ki. Ez az eset, ahogy Peronié és az említett Aston Martin-boruláshoz vezető is, Monzában volt, ami az egyik leggyorsabbnak számító versenypálya, itt tehát a nagy sebesség miatt külön nem mindegy, mivel próbálják a pályán tartani a versenyzőket.

Szintén 2021-ben, ugyancsak Monzában történt az az eset, amelynél a Formula Regionális Európa-bajnokság futamán egymást ütötte ki az élről két csapattárs, miután az előzésbe kezdő David Vidales a pályáról megcsúszva két kerékre emelkedett egy rázókő miatt.

A 2021-es Amerikai Nagydíj két betétfutamán, a női autóversenyzőknek szervezett W Series és az Amerikai F4 versenyén is úgy dobott meg a rázókő egy-egy versenyzőt, hogy mindkettejük gerince megsérült attól, ahogy a levegőből a földnek csapódott a versenyautójuk. Érdekesség, hogy a két eset után eltávolították a rázókövet a 2-es kanyar kijáratának külső ívéről, és Kimi Räikkönen ennek köszönhetően tudta a pályán kívül megelőzni Fernando Alonsót az F1-futamon, ami jól jelzi a helyzet kettősségét. Ha ott van a rázókő, az veszélyes, ha nincs ott, akkor egyből mennek a pályán kívüli előzések.

Minek van?

Az egyes, közutakra is telepített fekvőrendőrök méretével is vetekedő, extra nagy rázókő egyedüli célja, hogy a pályán tartsa a versenyzőket. Ha normál körülmények között megy rá az ember, akkor is annyira megdobja az autót, hogy nem éri meg azt a pár ezredmásodpercnyi előnyt a levágás vagy átvágás. A gond akkor kezdődik, amikor egy autó úgy érkezik meg a nagy rázókőre, hogy a pilótája elvesztette fölötte az irányítást, ekkor jönnek ugyanis a fent látott ijesztő borulások.

Az ilyen nagy rázókövek használata egyfelől érthető, hiszen ezek a bukkanók normál esetben biztosan segítenek a pálya két szélét határoló fehér vonalak között tartani a versenyzőket. Csakhogy több más, kevésbé veszélyes eszköz is a szervezők rendelkezésére áll, hogy megakadályozzák a levágásokat. Nyilván nem lehet mindenhova betonfalat tenni, de sok esetben akár a (mű)fű vagy csak a sóderágy is jobb megoldás lenne, hiszen ezek is távol tartják a szándékos levágásoktól a pilótákat. Ezek a rázókövek egyébként így néznek ki látszólag ártalmatlan állapotukban (hogy mire képesek, azt fent elég jól láttuk):

Okkal vannak

A mai autóversenyzés egyik legnagyobb gondja a pálya határainak betartatása. Hiába mondja el egy adott verseny előtt a versenyigazgató, hogy mely kanyarokban megengedett a levágás vagy a külső íven való kicsúszás, a versenyzők ösztönből vezetnek, és mindig azt keresik, hogy hol tudnak gyorsabbak lenni. Ha a szép szó kevés, akkor jön a drasztikusabb megoldás: erre mostanság a legdivatosabb eszköz a sausage kerb bevetése.

Kiváló példa a most hétvégi Osztrák Nagydíj, amin négy pilóta kapott 5 másodperces büntetést sorozatos pályaelhagyás miatt, a versenybírók pedig összesen 43 figyelmeztetést osztottak ki hasonló okból.

A négy megbüntetett versenyző egyike Lando Norris volt, aki elismerte, hogy a spielbergi pálya 9-es és 10-es kanyarját azért veszik be túl nagy íven, hogy ne kelljen annyira lelassítaniuk, tehát effektíve időt nyernek ezzel. A brit pilóta viszont kifogásolta, hogy a pályaelhagyásoknál azt is figyelembe vették, amikor az 1-es kanyarban csúsztak le, holott az amúgy is inkább időveszteséggel jár.

Kritika van, megoldás nincs

A 2021-es amerikai esetek után a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, illetve George Russell is szót emelt a nagy kerékvetők ellen. Tették ezt egyfelől pilótaként, másfelől a nagydíjversenyzők szakszervezetének (GPDA) igazgatójaként. Vettel akkor úgy nyilatkozott, hogy inkább legyenek napestig tartó viták a pályahatárokról, mint hogy gerincsérüléshez vezető baleseteket okozzanak a rázókövek. Russell már akkor azt mondta, mind az F1-nek, mind a Nemzetközi Automobil Szövetségnek felül kellene vizsgálnia a nagy rázókövek használatát, hiszen több eset is azt mutatja, ezek veszélyesek.

A nagydíjversenyzők szakszervezetének elnöke, a korábbi F1-pilóta Alexander Wurz, a 2022-es Brit Nagydíj után mindkét, azon a versenyhétvégén látott ijesztő baleset miatt a biztonságot emlegette. Csou Kuan-jü borulásához nem volt közük a rázóköveknek, az F2-es balesethez viszont volt. Utóbbira térve azt mondta Wurz, hogy nehézére esik visszafognia magát, amikor ezekről kell beszélnie, főleg azért, mert nem tudja, miért nem tettek már valamit ellenük.

„Tény, hogy most és mindig is elhibázott dolognak számítottak. Hány további balesetet, sérülést kell még végignéznünk? Mindegy, hogy a kanyarok belső oldalára, a csúcsponthoz tett vagy a kijárati ív külső felére rakott rázókövekről beszélünk”

– mondta Wurz, hozzátéve, hogy Rubens Barrichello 1994-es imolai balesete igazolja, miért is volt helyes lépés az F1-től, hogy pár évvel korábban csökkentették a rázókövek méretét.

Barrichellóé volt a tragikus 1994-es San Marinó-i versenyhétvége első súlyosabb balesete. A pilóta egy kanyarban megcsúszva, a rázókövön megpattanva a gumifal legtetejébe csapódott nagy sebesség mellett. Ha 1992-ben nem csökkentik a rázókövek méretét, Barrichello szinte biztosan a gumifal fölé emelkedett volna, ami még súlyosabb balesethez vezetett volna. Barrichello így is elvesztette az eszméletét, és majdnem megfulladt, mivel lenyelte a nyelvét. A balesetben olyan súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy később nem emlékezett rá, hogy ő is vitte a két nap múlva halálos balesetet szenvedő Ayrton Senna koporsóját.

Az elmúlt hetekben látott, a rázókövekre visszavezethető komolyabb balesetek miatt az az Abbie Eaton fogalmazta meg az egyik legsarkosabb véleményt, aki maga is érintett, ő volt ugyanis az egyik pilóta, aki 2021-ben, az amerikai F1-futam előtti versenyen kettős gerincsérülést szenvedett. Eaton még a silverstone-i F2-balesetet látva írta azt Twitteren, hogy biztonságosabb módon kell betartani a pálya határait, és hogy a megoldással nem szabad tovább késlekedni:

„Ne várjanak addig, míg valaki meghal.”

A mostani balestek után Lando Norris, a McLaren pilótája egyenesen a nagy rázókövek betiltását követelte a Daily Telegraphban közölt írásában, amiben kifejezetten a nagy rázóköveknek ment neki. Norris szerint, mivel a mostani F1-kocsik minden korábbinál közelebb vannak az aszfalthoz, és iszonyatosan kemény a felfüggesztésük, esetükben még veszélyesebbek ezek a rázókövek, aminek az ügyét minél előbb rövidre kell zárni.