Ipsos: Átlagosan az emberek felét sem érdekli az idei téli olimpia

2022. február 2. – 16:08

Másolás

Vágólapra másolva

Az Ipsos 28 országban végzett kutatása alapján sokakat nem érdekel a pekingi téli olimpia, ami február negyedikén indul. Átlagban az emberek 46 százaléka kíváncsi a játékokra, Kínában a leglelkesebbek (87 százalék), világszerte a műkorcsolya érdekli a legtöbbeket. A németek a legkevésbé izgatottak, az emberek 30 százaléka várja az olimpiát.

A magyarok nagy részét szintén nem érdeklik a pekingi játékok, de sokakat még egyes sportszámok sem igazán. A magyarok 34 százaléka mondta azt, hogy egyik sportág sem érdekli őket. Az Ipsos szerint valamivel alacsonyabb a globális lelkesedés, mint a legutóbbi téli olimpia idején, akkor az emberek 51 százaléka mondta azt, hogy érdeklik az események.

Érdeklődés aránya az országokban, ahol az Ipsos a mérést végezte. A zöld csík jelzi az érdeklődőket – Ábra: Ipsos
Érdeklődés aránya az országokban, ahol az Ipsos a mérést végezte. A zöld csík jelzi az érdeklődőket – Ábra: Ipsos

A globális hezitálás mögött valószínűleg az állhat, hogy ez a nyárihoz hasonlóan megint egy járvány alatt megrendezett olimpia. Kínában nagyon szigorúan veszik a koronavírus megfékezését (bár nemrég egy kicsit enyhítettek az olimpia miatt, erről itt olvashat bővebben), így például nem vehet bárki jegyet a játékokra, csak kiválasztott csoportok ülnek majd a nézőtéren. Az Ipsos által megkérdezettek csupán 52 százaléka gondolja úgy, hogy a járvány alatt szabad olimpiát rendezni (ez a szám Kínában 80, Dél-Koreában 30 százalék).

A paralimpiáért sajnos a szokásos módon még kevesebben rajonganak. A megkérdezettek 50 százaléka nem tudta felsorolni a hat sportot, amik idén szerepelnek a játékokon. A legtöbben a jégkorongot találták el (18 százalék), utána pedig a snowboardot (14 százalék), curlinget (12 százalék), alpesi sízést és sífutást (11-11 százalék) és végül a biatlont (10 százalék).

A dopping-kérdés is felmerült a kutatásban. Átlagosan a megkérdezettek 69 százaléka szerint attól még, hogy egy országot kizárnak doppingolás miatt, az adott ország azon sportolói, akik nem keveredtek még ilyen botrányba, indulhatnának a nemzeti olimpiai bizottságuk zászlaja alatt. A magyarok és a németek a legkevésbé megengedők ebben, mindkét országban csak 61 százalék ért ezzel egyet.

Ez talán abból is sejthető, hogy itthon nem divat a focimeccseken a rasszizmus elleni térdelés (vagy az, hogy a szurkolók egy kicsi, de hangos része például ne huhogjon közben), de a megkérdezett magyaroknak csak a 37 százaléka ért egyet azzal, hogy helyénvaló, ha egy sportoló az olimpiai szereplése közben nyilvánosan állást foglal társadalmi vagy politikai kérdésekben. A globális átlag ebben a kérdésben 55 százalék, legtöbben Indiában (74 százalék), Németországban (72 százalék) és Szaúd-Arábiában (70 százalék) gondolják így.

Globális átlagban az emberek fele szerint foglalhatnak állást sportolók, de a magyar többség nem ért egyet – Ábra: Ipsos
Globális átlagban az emberek fele szerint foglalhatnak állást sportolók, de a magyar többség nem ért egyet – Ábra: Ipsos

Emellett a megkérdezettek 57 százaléka szerint túl sok nacionalizmust nyomnak az emberek arcába a szervezők, ezzel leginkább Szaúd-Arábiában és Törökországban értenek egyet, de a Svédeknek csak a harmada gondolja így.

Az Amnesty International szerint sincs rendben a kínai rendezés, így kampányt indítottak, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy egy, az emberi jogokat durván sértő ország rendez olimpiát. Ehhez hatásos képeket is gyártottak, a kezdeményezésről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az Ipsos kutatását teljes egészében itt olvashatja el.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!