Aznap kezdtük a nyitást, amikor az UEFA Eb-s nézőszámokat várt tőlünk

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) április 7-éig várta az idénre halasztott futball-Európa-bajnokságot rendező tizenkét város jelzését, hogy mennyi nézőt tudnak beengedni a mérkőzésekre. A szervezet szlovén elnöke, Alexander Ceferin márciusban azt mondta, elképzelhetetlen, hogy zárt kapusak legyenek a meccsek, és elveszik a rendezési jogot azoktól a rendező városokat, amelyek nem engednek be nézőket a találkozókra.

A felcsúti csodacsatár bármire képes

Magyarországnak is szerdáig kellett elküldenie ezt számot, mert Budapesten négy meccset rendeznek júniusban. Egybeesés, hogy kedden jelentette be Orbán Viktor, hogy megvan a két és fél millió oltás, és április 7-én megkezdődik az ország nyitása. Szerda reggeltől kinyithattak a boltok, újraindulhattak a szolgáltatások, és a kijárási tilalom is az eddigi 20 helyett csak 22 órakor lép életbe.

Ez a párhuzam magas labda volt az ellenzéki politikusoknak, amit elsőként Hadházy Ákos csapott le kedden, majd őt követte a Jobbik szerda reggel.

Hadházy szerint a kijárási tilalom későbbre tolása vagy a boltok létszámkorlátozás melletti újranyitása nem nagy változás, de már be van ütemezve április 19-re az iskolák újranyitása, és ő biztos benne, hogy május végére erőltetett tempóban újranyitnak mindent, bármilyen áron.

„A propaganda, a foci és a görcsös hatalomvágy szempontjai felülírtak minden józan észt”

– fogalmazott a független képviselő, aki szerint a miniszterelnök döntése ebben a formában több ezer honfitársunk életébe fog kerülni.

„Azt tudjuk, hogy a focimániás felcsúti csodacsatár, vagyis Orbán szinte bármire képes azért, hogy Budapesten – Lölő nevű fegyverhordozójával szotyizva – élőben láthasson néhány Eb-meccset” – kommentálták a párt a Facebok-oldalán. A Jobbik szerint „furcsa egybeesés”, hogy Orbán éppen az UEFA által megszabott április 7-i határidő előtt jelentette be a lazítást. Az iskolákat pedig épp a labdarúgó-szövetség végleges döntésével egy napon, azaz április 19-én, hétfőn nyitják ki, „annak ellenére, hogy a járványügyi szakemberek szerint ez, a szintén ép ésszel megmagyarázhatatlan döntés óriási kockázatokat rejt magában, és hatalmas, akár komoly emberáldozatokat követelő kormányzati felelőtlenség.”

Ugyancsak felhozta ezt a párhuzamot Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke is a parlamentben, amikor számonkérte Orbánt, hogy akkor nyit, amikor a halálozás rekordot dönt. Pontosan tudjuk, hogy 2,5 millió beoltott nem jelent 2,5 millió védettet. Orbán ezt pontosan tudja – fogalmazott Szabó.

„Véletlen egybeesés lenne, hogy Orbán pályázni akar a nyári foci-Eb-re? 20-30 ezres meccseket akar rendezni?.”

A parlament padsoraiból felhördülést, bekiabálásokat lehetett hallani, Dömötör Csaba államtitkár pedig azt válaszolta, hogy a kormány az egészségügyi szakemberek javaslata alapján hoz döntéseket.

A jobbikos Rig Lajos Rétvári Bencét kérdezte, hogy van-e összefüggés a budapesti foci-Eb és a nyitás között. „Nyugtasson meg, államtitkár úr, hogy nem egy fociimádó miniszterelnök hóbortja miatt lesznek a következő áldozatok” – fogalmazott Rig. „Ami a nyitást illeti, az ön frakcióvezetője, Jakab Péter a harmadik hullám küszöbén azt mondta, nyitni kell, különben végleg bezárunk. Párttársa, Nunkovics Tibor erre pár nappal azt mondta, itt az ideje a szabályozott nyitásnak. Ez lett volna a felelőtlenség” – mondta az államtitkár, anélkül, hogy a konkrét kérdésre bármilyen választ adott volna.

Pénteken hozzák nyilvánosságra a végleges számokat

De mi a helyzet a rendező városokban? Martin Kallen, az UEFA versenyigazgatója kedden azt mondta, mind a 12 város jelezte rendezési szándékát. Koppenhága, Bilbao és Dublin húzódozott, mindegyik város különböző okok miatt, de egy ekkora eseményből nem szerettek volna kimaradni.

Egyelőre nagyon változatos a kép, melyik város, mennyi nézőt enged be a stadionokba. A román sportminiszter, a csíkszeredai paralimpiai bajnok, Novák Károly Eduárd már kedden kijelentette, hogy Bukarestben 13 ezer néző ott lehet az 55 ezres stadionban.

Románia nem jutott ki, Ausztria, Ukrajna és Észak-Macedónia játszik a román fővárosban. A szintén rendező Szentpétervárról úgy hírlik, hogy fél házzal gondolja megoldani a rendezést, az orosz válogatott a stadionban fogadja a belgákat és a finneket. A sorozat elődöntőinek és fináléjának otthon adó Wembley-ben még ennél is több nézőt látnának szívesen, az angolok közelítenek a teljes kapacitás felé. Londonban már a Ligakupa döntőjét is nézők előtt rendeznék hamarosan. Amszterdamban 25 százalékos kapacitással, 13 ezer nézővel számolnak, jelentette be a holland szövetség és a kormány szerdán. Bilbao is 25 százalékban látja a megoldást. Magyarországon is erre van nagyobb esély.

A többi helyszínről nem szivárgott ki semmi, így Budapestről sem, ezért megkérdeztük a Magyar Labdarúgó-szövetséget, hogy milyen nézőszámok mellett rendezhetnek meccset Budapesten.

„Valóban ma jár le az UEFA határideje számos, az Eb-rendezést érintő részletkérdés tisztázására. Az UEFA célja az, hogy bő két hónappal az Európa-bajnokság kezdete előtt a szurkolók pontos képet kapjanak arról, van-e teendőjük, milyen feltételek, járványügyi előírások mellett valósulhat meg belépésük a stadionokba. Az MLSZ a határidőt betartva ma leadja a kért információkat. A végleges számokat, feltételeket az UEFA – várhatóan – pénteken délelőtt hozza nyilvánosságra”

– mondta a Telex érdeklődésére Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője. Vagyis az MLSZ saját hatáskörben nem hozza nyilvánosságra a számokat, az UEFA fogja kihirdetni azokat.

Az UEFA végrehajtó bizottsága április 19-én ül össze, akkor hoznak végleges döntést. Április 27-e az utolsó határidő, akkor még az eredeti vállalástól el lehet térni, ha valamelyik országban addig változik a járványhelyzet.

Utána az UEFA-nak kell meghatároznia, hogyan lehet bejutniuk a nézőknek a stadionba: oltással vagy teszttel, vagy ha valaki átesett már a fertőzésen, akkor az ezt igazoló védettséggel. Mivel az összes jegy elkelt elég sok helyszínen, nem lesz egyszerű a kapacitást lecsökkenteni, és nagy kérdés, milyen elvek mentén kurtítják meg a nézőszámot, kik lesznek a szerencsések, akik ott lehetnek egy-egy arénában.

November óta zárt kapus meccsek vannak itthon

Az első hullám vége felé, tavaly május végén engedték meg, hogy ismét nézők előtt rendezhessenek focimeccseket Magyarországon. A kormányrendelet szerint a szurkolók másfél méterre ülhettek csak le egymástól, és csak minden negyedik széket használhattak. Ez azt jelentette, hogy három széknek üresnek kellett maradnia köztük, illetve az egymás mögötti helyekre se ülhettek. Június elején a Magyar Kupa döntőjére már több mint 10 ezer szurkoló mehetett ki, ahol a televíziós közvetítés alapján jól láthatóan semmilyen távolságot nem tartottak a szurkolók egymástól.

Hat bajnoki focimeccs után is közigazgatási eljárást indított a rendőrség, mert nem tartották be a szurkolók a járványügyi szabályokat. Amikor erről kérdezték, Gulyás Gergely az alkoholfogyasztással indokolta júliusban, hogy miért engednek több ezer ember előtt meccseket tartani, miközben nem lehetett 500 főnél nagyobb koncerteket szervezni. A miniszter szerint a stadionokban tilos alkoholt árusítani, ezért az emberek jobban betartják a távolságot, így szerinte

a fertőzésveszély szempontjából kevésbé kockázatos elmenni egy meccsre, mint egy nagyobb zenés-táncos rendezvényre.

Október végén már többen kritizálták a kormányt, hogy nem zárják be időben a stadionokat, ekkor ugyanis már nagyon magasak voltak a fertőzöttségi adatok. Október 24-én még több mint 15 ezer néző előtt játszották le az Újpest–Fradi-rangadót, ahol maszkot se volt kötelező viselni. Amikor ennek a veszélyeiről kérdezték Gulyást a kormányinfón, azt válaszolta a miniszter, „ha önt a Fradi-meccs érdekli, semmiképpen ne hagyja ki, csak maszkot viseljen”. Pár órával később aztán annyi szigorítás történt, hogy előírták a kötelező maszkviselést a stadionokban.

„Elképesztő, hogy még mindig a 20 ezer fős focimeccsek megtartása a legfontosabb Orbánnak, miközben orvosok és ápolók százával dőlnek már ki a rendszerből, komplett kórházi osztályok zárnak be a járvány miatt” – fakadt ki november elején Facebook-oldalán Szabó Tímea. Széles körben terjedt ekkor az a nézet, hogy Orbán a Ferencváros Bajnokok Ligája meccsei miatt nem akarja bezárni a stadionokat.

Pár nappal később, november 7-én mégis minden eddiginél szigorúbb szabályokat vezettek be itthon. Bezárták a stadionokat is, azóta csak zárt kapus mérkőzések lehetnek Magyarországon, mint ahogy a nemzetközi kupameccseket is nézők nélkül rendezik meg ebben a szezonban.