Dárdai egyelőre szenved Berlinben, de a csata még csak most kezdődik

2021. március 02. – 04:58

frissítve

Dárdai egyelőre szenved Berlinben, de a csata még csak most kezdődik
Dárdai Pál a VfL Wolfsburg – Hertha BSC. mérkőzésen 2021. február 27-én - Fotó: Swen Pförtner / DPA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Dárdai Pál Hertháját sokan unalmasnak gondolták, de már most látszik, sok edző és szurkoló a fél karját odaadná azért a sótlan csapatért, ami gond nélkül maradt bent a német élvonalban négy szezonon keresztül. Most kőkemény meló jön a hátralévő 11 fordulóban az újabb hasonló bravúrért.

Dárdai Pál január 25-i kinevezésekor már látni lehetett: élete legnehezebb feladatát kapta, amikor 2015. február után ismét az első csapat edzője lett. Ő maga is erről beszélt a Kicker szaklapban, amikor az első hónapját értékelte. Dárdai 2015-ben is a korosztályos csapattól ült át a felnőttekhez, akkor ugyan irányította a magyar válogatottat is, mégis kezdő edzőnek számított. A beugrás jól sikerült, a berliniek megragadtak az első osztályban. Aztán négy szezont lehúzott a klub kispadján, és kétszer a klub anyagi lehetőségeit felülteljesítve elérték az Európa-ligáját is, kétszer a középmezőnyben végeztek (10. és 11. hely) – mégis a mostani a legnehezebb küldetés, annak ellenére, hogy már tele van tapasztalattal.

A Hertha BSC nem túl indította jól a szezont, és januárban komoly hullámvölgybe került. A Werder elleni 4-1-es hazai vereség után Bruno Labbadia edző mellett Michael Preetz sportigazgatónak is távoznia kellett. A váltáskor látni lehetett, hogy Dárdai nagy szenvedéllyel látott munkához, a frissen kinevezett sportigazgató, Arne Friedrich földrengésszerű változásokról beszélt az érkezése után. Abban bízott, hogy Dárdai karaktere jó hatással lesz a játékosokra, hiszen olykor egy edző jobban ismeri a játékosokat, mint azok saját magukat.

A váltáskor azonban azt is látni lehetett, hogy a sorban következő öt meccsen (Frankfurt, Bayern, Stuttgart, Lipcse, Wolfsburg) a győzelem a bravúr kategóriájába tartozna, és ez a bravúr rendre el is maradt. A vezetők gondolkodhattak olyan fejjel, hogy ezen az öt meccsen a siker irreális elvárás, de legalább a szakvezető megismerkedik ismét a játékosokkal, és testközelből feltérképezi, mire lesz szükség.

Március elsején számot lehet vetni: az új edző eddig egy pontot hozott.

Hat éve hét ponttal startolt Dárdai: kétszer nyert a csapata egy döntetlen mellett. Most a várakozás felett teljesítő Stuttgart ellen jött össze egy idegenbeli döntetlen. A másik négy csapat a táblázat első négy helyét foglalja el, és a Bajnokok Ligájáért küzd, csupa jó formában lévő csapat nagy célokkal.

Az osztályozós pozíciót még mindig elkerülő, 15. helyen álló Herthára most kötelező győzelem vár, hazai pályán kellene legyőznie az Augsburgot szombaton. A siker egy ilyen helyzetben lévő csapatnál átszakíthat egy gátat. 35 ponttal a bennmaradás biztosnak látszik, most azonban még csak 18 pontnál tartanak.

A Stuttgart elleni döntetlen játék 2021. február 13-án – Fotó: Ralph ORLOWSKI / POOL / AFP)

A magyar edző rögtön figyelmeztetett, az utolsó fordulóig nyílt lesz a bennmaradás sorsa, csak a 34. fordulóban derül ki, melyik két klub távozik, és ki kényszerül osztályozóra. A képlet azóta annyiban egyszerűsödött, hogy a történelmi mélyrepülést bemutató Schalke szinte biztosan elköszön az első osztálytól (mindössze 9 pontot kapart össze), a másik kieső helyet kellene elkerülniük Dárdaiéknak. A jelenlegi forma alapján Mainz, a Bielefeld, a Hertha közül kerül ki majd a másik búcsúzó és az osztályozós.

Dárdai 2015-ben sokkal jobban kezdett, de mi változott meg azóta? Felpuhult volna, elveszítette a varázsát?

Tény, hogy hat éve a sorsolása könnyebb volt, a csapat verhető ellenfelekkel került szembe, és Mainzban rögtön nyerni is tudott. Kevesebb sérült is volt a klubnál. Fontos változás még, hogy akkor Rainer Widmayer volt a segítője, most korábbi csapattársa, Andreas „Zecke” Neuendorf, aki az egyik bizalmasa, baráti kapcsolatban állnak. Hogy Widmayer mennyire volt fontos láncszem, arról a szezon végén kaphatunk képet.

Egyelőre fontosabb, hogy

  • akkor volt a csapatnak vezére, most nincs;
  • volt a csapatnak pontrúgója akkor, most nincs;
  • jobb volt a csapatszellem, több csapatember alkotta a gárdát, mint most, amikor túl sok az individualista játékos.
  • Jobb volt a koreloszlás a játékosok között, most túl sok a tehetséges fiatal.
  • Stabilabbnak látszott a védekezés, amit még jobban meg tudott szilárdítani.
  • Most egy igazi internacionális csapat a Hertha, akkor kevesebb volt a légiós, a német volt az öltöző nyelve.
  • Akkor egy szegény kis csapatként tekintettek a Herthára, most egy feltörekvő klubra, amelyik rengeteget költött átigazolásokra, de a BL-szereplés reményében érkező játékosok most egészen más motivációt kaptak, bent kellene valahogy maradniuk.

„Ez egy nagyon veszélyes év. A Hertha túl nagyot akart egyszerre ugrani, a nulláról a száz százalékot szerette volna elérni a Bajnokok Ligája részvétellel. A folyamatos fejlődés nélkül nem lehet szinteket átlépni” – hangzott Dárdai intelme.

A klub egy tehetős befektetőtől, Lars Windhorsttól 374 millió eurót kapott másfél év alatt, ennyi pénzt 10 év alatt sem költöttek el korábban vásárlásra és a futballisták bérére. A legfőbb gondot épp a koncepció nélküli vásárlás okozta. Hogy a keretet így állították össze, az egyértelműen a sportigazgató felelőssége, aki nem járt el kellő gondossággal. Dárdai emiatt oda is szúrt Preetznek, de az ő reputációján nem segít, ha visszafelé mutogat, hiszen a feladat adott, neki pedig meg kell felelnie.

A Hertha játékoskeretének az értéke 2015-ben a 12. helyen állt, most a 7. legértékesebb, ezt az értéket kellene valahogy a pályára átültetnie Dárdainak. Mert egy erős keret is könnyen kizuhanhat, ha nincs megfelelő kezekben. Teljesen más az alapállás, csalódottságot, frusztrációt, alulmotiváltságot okoz, hogy nem az eredeti célért kell küzdeni, hanem kevésbé vonzóért.

2015-ben a csapat egyféle játékrendszert tudott, a 4-2-3-1-es felállást, 28 méteren vagyis meglehetősen visszavontan védekezett. Innen próbáltak előrefelé játszani. Most tudnak támadni, a keret alkalmas rá, ezért változtatott az alapfelálláson, és megpróbálta a 3-5-2-es hadrendet. A Hertha azonban mindössze két gólt lőtt az öt meccsen, ami vékony. A brazil Cunha a Bayern ellen az utolsó percben egyedül vezethette a kapura a labdát, a kilépő Neuer mellett elpörgette, de a kapu mellett is. A Lipcséből megszerzett 21 éves játékos máskor is helyzetbe került, de ezek mindig kimaradtak. Az ő formáján elég sok múlik a hátralévő 11 fordulóban.

A szakvezető nagyon várja vissza a 27 éves kolumbiai Jhon Cordobát, aki a naptári évet sérüléssel kezdte. Azt mondta róla, hogy egy igazi harcos, neki pedig most ilyen típusú játékosokra van szüksége. Nagy tisztelője volt már korábban is, 2017-ben szerették volna leigazolni, belefért volna az előző csapatába, de akkor egyszerűen nem volt meg rá a pénzük, hogy megszerezzék. Ezért is örül, hogy most együtt tudnak dolgozni.

Mivel elfogytak a védői, ezért a középső fiához, Dárdai Mártonhoz kellett nyúlnia, a két legutóbbi meccsen részben kényszerből már bevetette, mert bal lábas, és a három védőből az egyiknek bal lábasnak kell lennie. Ki nem lógott, a Lipcse ellen volt egy hibája a meccs elején, de gólt nem kaptak belőle. 19 éves játékosban fokozottan benne van a hiba, de a Bundesligában egyáltalán nem riadnak vissza hasonló korú játékosok szerepeltetésétől.

A VfL Wolfsburg – Hertha BSC, meccsen Marin Pongracic, Dárdai Márton és Niklas Stark küzdelme a labdáért 2021. február 27-én – Fotó: Swen Pförtner / DPA / Picture-Alliance / AFP

Dárdai Márton szögletet is rúgott, ami egyáltalán nem megszokott, hogy egy középső védő végzi el. Annyira nem hatékony és pontatlan viszont az összes középre rúgott labda, hogy az edző húzott ezzel valami váratlan. Ráadásul az ötből négy meccsen kaptak rögzített helyzetből gólt, míg ők hasonló után még csak veszélyes helyzetet sem igazán tudtak teremteni.

A világbajnok középpályás, a 33 éves Sami Khedira érkezését a komplett német sajtó nagyon várta, hiszen a Real Madrid és a Juventus után tért vissza ismét a Bundesligába. Ő lehetne az a játékos, aki vezér lehet, érti és jól olvassa a játékot, és kulcspozícióban, hiszen rajta kellene, hogy átfussanak a támadások. Nem volt viszont játékban, ezért azonnal nem lehetett bedobni, nagyobb baj, hogy a hétvégén megsérült, és a hétvégén biztosan nem lehet ott a középpálya közepén. Tőle pedig, a rutinos sokat látott játékostól a többiek önbizalmat és hitet kaphatnának.

Sokszor hangoztatta Dárdai, hogy nyugodtan alszik, nincs pánikban, mert a munkát hétről hétre elvégzi, és a sportban egyszer csak minden jóra fordul, eljön a sikeresség pillanata, ha valaki keményen dolgozik. Szombaton beindulhatnak.

„Nyugodtnak kell maradnunk, fel kell emelni a fejünket. Rendellenes lenne, ha nem nyernénk soha. Az akarat és a hozzáállás rendben van, nem ingott meg a csapat a Wolfsburg ellen sem. A kapu előtt hiányzik valami, külön csatáredzéseket végeztünk, felhívtam Szabics Imrét, akivel a válogatottnál is együtt dolgoztunk, de ő azt mondta, nincs erre szükség, együtt kell kijönni a gödörből” – magyarázta a Skynak.

Mi jön még?

Ha szombaton nyernek az Augsburggal szemben, akkor egy fontos lépést tesznek, de az utolsó hat meccsen derül majd ki, mi lesz a csapat sorsa. Akkor így néznek ki az ellenfelek:

  • Mainz (i)
  • Freiburg (o)
  • Schalke (i)
  • Bielefeld (o)
  • Köln (o)
  • Hoffenheim (i)

Addig azonban nem ártana nagy önbizalommal várni a meccseket, mert a görcsösség az egyébként jó képességű játékosokat is le tud nyomni. A csapatszellemet Dárdai igyekezett gyógyítani, jobbnak is nevezte, mint mikor átvette a társulatot.

A Hertha amúgy hagyományosan edzőgyilkos csapat volt a múltban, a görögökkel Eb-győztes Otto Rehhagel sem tudott segíteni rajta 2012 tavasszal, akkor kiestek. Amikor a Hertha 18 pontot szerzett 23 forduló után, akkor egyszer sem sikerült a bennmaradás a múltban. Ezen kellene változtatnia Dárdainak. A Kicker szavazásán az olvasók 84 százalék mondta azt, hogy most nem jár sikerrel.