A járványhelyzetből rengeteget profitáló vállalat állítja, az 1,44 százalékos fertőzöttségi arány jónak számít.
Gazdaság
RSS
Messze alulmúlták a várakozásokat a fogyasztói árak, 0,3 százalékos defláció volt szeptemberben.
Az ázsiai térség után Európa idegenforgalma dőlt be a legdurvábban.
Amikor egy tőzsdei cégben meghatározó tulajdont szerez egy új befektető, a többi kisbefektetőnek is fel kell ajánlania a részvények megvételét. A magyar állam hosszú küzdelem után átvette a debreceni Kartonpack Nyrt. irányítását, ám a tőkepiac elemi szabályait áthágva mégsem tett vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Indokolása szerinte ugyanis a cég esetében nem „kóser” a tőzsdei ár, de még a saját tőke sem. De vajon ezt kijelentheti-e ő maga?
A Magyar Nemzet a Tempus Közalapítvány kutatása alapján azt írja, hogy a külföldi hallgatók egy tanév alatt 111 milliárd forintot költenek.
A vallási közösségeket 1,4 millióan támogatták személyi jövedelemadójukból.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány megvenne egy Spéder-tulajdonú céget, ezzel kisebbségi tulajdonos lenne a Libri-Bookline Zrt.-ben.
Azt sem tudni, mire ment el a pénz.
8,1 százalékra nőtt augusztusra. A kelet-európai tagállamokban jobb a helyzet.
Az előzetes adatok szerint 5,3 százalék volt az államháztartás GDP-arányos hiánya az első félévben.
A kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az előttünk álló hónapok nehezek lesznek az időseknek.
Az olajipari vállalat átáll az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó működésre.
Informatikai megoldásokkal foglalkoztak, aztán beütött a vírus, és jöttek a nagy állami beszerzések.
Feine Sterne mit Kakao, csak éppen fémdarabkák lehetnek benne.
A koronavírus-járvány 11 évig tartó gazdasági növekedésnek vetett véget.
Megváltoztak a rendelői igények.
A New Land Media kaszált nagyot 2019-ben.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint túlárazott a projekt.
A hitelminősítési társaság szerint szilárd a magyar főváros likviditási helyzete.
A két ország együttműködése mezőgazdasági beruházásokkal folytatódhat.
Országosan sem jó, de a fővárosban egészen elkeserítő a turizmusból és vendéglátásból élő vállalkozások helyzete fél évvel a járvány kirobbanása után. A belföldi turizmusból itt alig csapódik le valami, külföldiek pedig nincsenek, és még egy darabig nem is lesznek. Az ágazat célzott állami mentőcsomagban reménykedik, a Fidesz egyelőre Karácsonyékra mutogat.
Jövő év elején már indulna is a termelés az üllői gyárban.
Az elmúlt hónapokban a húspiac teljesen kiszámíthatatlan lett, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, az éttermi és a közétkeztetési fogyasztás visszaesése, valamint a legnagyobb piac, vagyis Kína hektikus döntései miatt összevissza pattognak az árak. Ilyenkor a gyártóknak, a kereskedőknek, de még a fogyasztóknak is nehezebb tervezni.
Magyarország, mint a világ annyi más országa a koronavírus alatt szeretné támogatni azokat az előremenekülő vállalkozásokat, amelyek fejlesztéssel, beruházással óvnák meg a munkavállalóikat. Ám, ha a célpályázat egészen furcsa körülmények között bonyolódik, a segítség inkább csak nagyon elkeseríti a vállalkozásokat és a pályázati szakmát.
A Nébih felmérése szerint 2016-ban még több étel landolt a szemétben Magyarországon.
Miniszterelnökök, államelnökök és Nobel-díjas tudósok értekeztek két napig arról, hogy mennyire van esélye a green recoverynek, vagyis a zöld helyreállításnak. Úgy vélték, meg kell érteniük az embereknek: ha kibocsátás-csökkentést szeretnének, az drágább benzinnel és repülőjeggyel is jár.
Kész az MNB második vírushullámra szánt gazdaságpolitikai javaslatcsomagja. Visszahoznák a bértámogatást, csökkentenék a lakásáfát, fejlesztenék az egészségügyet.
Bár az új munkahelyek nem elhanyagolható része a közmunkában vagy külföldön jött létre. A nők foglalkoztatása rosszabbul áll. Kérdés, mit hoz a második hullám.
Már ráöntöttek 1350 milliárd eurót a piacra a járvány miatt, de akár újabb ösztönzők is jöhetnek Lagarde szerint.
A GVH lezárta a vizsgálatot, az OTP-nek vállalásokat kellett tennie, hogy ne legyen versenyprobléma a NAGISZ megvételéből.