2025-ös adóváltozások: többet szednek be az airbnb-sektől, jön a kiskeradó a webshopoknak, mennek a különleges gazdasági övezetek

A kormány szereti tömbösítve megmutatni, mekkora törvényalkotó munka is zajlik a kormányzati boszorkánykonyhán, október 29-ről 30-ra virradóra például 19 új, elég nagy területeket átfogó törvényjavaslat landolt a parlament honlapján.

Ezek között volt például az őszi adócsomag, vagyis a törvényjavaslat, ami meghatározza, miben változik az jövőre, kitől mennyi adót szed be az állam. A 133 oldalas javaslat az adóval kapcsolatos törvényalkotást szorosabban figyelő szakembereket is meglepte, hiszen az október 16-án társadalmi egyeztetésre bocsátott verzió még csak ötvenegynéhány oldalas volt, így az adótanácsadók és más szakemberek rávetették magukat az új javaslatra, hogy kiderüljön, miféle újdonságokat tartalmaz a tervezet.

Ebben a cikkben az Andersen szakértőinek segítségével szedjük össze, milyen változások várhatók jövőre az adózásban, ha a javaslatot ebben a formában elfogadja a kormány.

Több adó az Airbnb-n, kevesebb a műemlékeken

Nem ez lesz az airbnb-sek kedvenc hete, nem elég, hogy a Terézváros közgyűlése megszavazta a kerületben 2026-tól az ilyen lakáskiadást betiltó rendeletet, az adócsomag megemelné a magánszálláshelyek után fizetendő átalányadót. Aki legfeljebb három lakást ad ki magánszálláshelyként, az választhat tételes átalányadózást.

Ennek az összege eddig 38 400 forint volt szobánként, ez az összeg viszont azokon a településeken, ahol „a tárgyévet megelőző második évben” kétmillió vendégéjszakát töltöttek turisták, lakószobánként 150 ezer forintra emelkedik. Ilyen település jelenleg egy van az országban, Budapest, ahol a KSH adatai szerint 2023-ban, vagyis a 2025 előtti második évben több mint 9,9 millió vendégéjszakát töltöttek turisták. Kérdés, hogy a települést ebben az esetben a törvényalkotó Budapest városára, vagy az egyes kerületekre is lebontja-e, kerületi bontást mindenesetre a KSH oldalán gyors keresésünkkel nem találtunk.

Örülhetnek viszont azok, akik műemléknek minősülő ingatlanokkal rendelkeznek, ezekkel kapcsolatosan ugyanis több kedvező szabály lépne életbe.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben már szerepelt, hogy adómentes lesz a megszerzését követő 3 éven túli értékesítéséből származó jövedelem, ezen felül az adócsomag alapján öröklési illetékmentes lesz a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, és az ilyen épületben lévő lakás öröklése. Továbbá a helyi önkormányzatok által kivethető építményadó alól is mentes lenne a műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben.

Szintén jól járnak azok, akik ki tudják használni a családi adókedvezmény előnyeit, mert azt két lépésben megemeli a kormány, ha a parlament elfogadja a javaslatot (de mivel továbbra is olyan országban élünk, ahol a kormányzó pártnak kétharmados többsége van, ezzel kapcsolatban nem vár senkit nagy meglepetés). 2025 júliusától a mostani érték másfélszerese, 2026 júliusától kétszerese vehető igénybe gyermekenként, amivel a javaslat indoklása szerint 650 milliárd forint marad a gyereket családoknál. Ezt már korábban is bejelentette a kormány, így már egy ideje tudni lehet, hogy az adókedvezmény 2025. július 1-től egy eltartott esetén 15 000 forint, két eltartott esetén fejenként 30 000 forint, vagyis összesen 60 000 forint, és minden további eltartott esetén 49 500 forint lesz, 2026 nyarán pedig ezek az összegek 20 000, 40 000 és 60 000 forintra nőnek. Vagyis durván másfél év múlva 3 gyerek után már 193 ezer forint adókedvezményt lehet majd igénybe venni.

Különadós változások

A tranzakciós illetékkel kapcsolatban viszont van újdonság a héten benyújtott csomagban. A kormány augusztus elsején megemelte ezt a különadók közé is sorolható illetéket, a társadalmi egyeztetésre kiadott verzióban viszont azt ígérte, hogy a törvény kihirdetésének napján az illeték értéke visszaáll az emelés előtti szintre.

A most megjelent javaslat viszont már nem ilyen engedékeny, eszerint maradna az augusztusban megemelt szinten az adó, és a különböző valuták közötti átváltást érintő illeték is alkalmazható marad 2025-ben. A készpénzbefizetésnél is pluszsarc jön, „a gazdaság fehérítésének jegyében” a készpénzbefizetésekre vonatkozó tranzakciós illeték 50 ezer forint helyett már 20 ezer forint felett érvényesülni fog.

Ahogy viszont korábban írtuk, a kormány eltöröl a javaslatban egy sor különadót, így a gyógyszeripar, a távközlés és a légitársaságok különadóját, és reklámadót sem kell fizetni 2025-ben.

Megmarad viszont a kiskereskedelmi különadó, amiben egy fontos változás is jön: jövő januártól az online platformon keresztül eladott termékek után nem a kereskedőnek, hanem a platformnak, vagyis a webshopnak kell majd befizetnie a különadót.

Barta Bence, az Andersen adószakértője szerint valószínűleg az e-kereskedelemben nem volt igazán nagy az adófizetési hajlandóság, ezért is változtat ezen a kormány. A webshop az adót az általa közvetített ügyletek és a saját maga által teljesített értékesítések (ha ilyen van) összértéke alapján kell, hogy megfizesse. A külföldre eladott termékek után továbbra sem kell megfizetni a kiskereskedelmi adót. Ha viszont a platform üzemeltetője nem teljesíti az adófizetési kötelezettséget, az adóhatóság elérhetetlenné teszi a webshopot és felhívja a kiskereskedőt, hogy teljesítse ő az adófizetési kötelezettséget.

Szintén újdonság, hogy 2025-től nem kell majd kiskereskedelmi különadót fizetni az üzemanyagok értékesítése után.

Áfás változatlanságok

A kormány egyik kedvenc adónemét, az általános forgalmi adót is érinti pár rendelkezés az adócsomagban. Korábban írtuk, hogy a kormány nagy segítséget adhat a kisvállalkozásoknak azzal, ha átvezeti a magyar jogrendszerbe azt az EU-s rendelkezést, ami megnövelné az alanyi áfamentesség értékhatárát. A kérdésünk akkor az volt, hogy szeretné-e a kormány, hogy több kisvállalkozó élhessen az áfamentesség lehetőségével, és most megkaptuk a választ:

nem, az alanyi adómentesség értékhatára marad az eddig is érvényes évi 12 millió forintos bevételnél. Emlékeztetőül, az EU-s szabályok már 18 millió forintig engednék az áfamentességet, ennek bevezetése viszont tagállami hatáskör.

A csomag arról is rendelkezik, hogy marad a kedvezményes áfakulcs az új lakásokra, 2026. december 31-ig hosszabbítja meg ennek az alkalmazását a tervezett módosítás. Fontos, hogy bizonyos előfeltételek teljesülése esetében akkor is alkalmazható lesz a kedvezményes áfakulcs, ha 2030. december 31-ig megtörténik az ingatlan átadása.

2025-től az importőröknek csak akkor nem kell megfinanszírozniuk az importáfát, ha megbízható adózónak minősül az importőr. Mivel a megbízható adózói státuszt csak olyan cég kaphat, ami már legalább három éve működik, az ennél fiatalabb cégeknek mindenképpen növekszik majd az adóterhe, bár a szakértők úgy tudják, hogy itt még várható változás pozitív irányba. Azt az Andersen szakértői szerint mindenképpen el kellene kerülni, hogy a vámkezeléseket az importőrök áttegyék más EU-s tagállamba, mert ezzel Magyarország, különösen a logisztikai szektor sok üzletet veszítene.

Szintén fontos változás, amire a szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a törvényjavaslattal teljesen megszüntetheti a kormány a különleges gazdasági övezeteket, amelyekkel korábban Göd és Paks adóbevételét is elvette. Erről a rendelkezésről részletesebben is írtunk ebben a cikkben.