Teljesen megszüntetné a kormány a különleges gazdasági övezeteket, amelyekkel korábban Göd és Paks adóbevételét is elvette

Egy sor, a különleges gazdasági övezetek megszűnésére vonatkozó részt tartalmaz a jövő évi adócsomag Parlament honlapjára felkerült verziója. Ezekben pontosan szabályozná a kormány, mi történik, ha idén év végéig megszűnnek ezek az övezetek, és az adótörvény ma érvényes részeiben is hatályát vesztik a különleges övezetekre vonatkozó részek.

A változásra az Andersen adótanácsadó szakértői hívták fel a Telex figyelmét, utalva arra, hogy a gödi különleges gazdasági övezet megszüntetéséről szóló politikai döntés már korábban megszülethetett. Az adótörvényből úgy tűnik, hogy ez nemcsak a gödi, de az összes többi különleges gazdasági övezetre is vonatkozik, a korábbi adószabályokat ugyanis több ponton is úgy módosítanák, hogy azokból eltűnjön minden, a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó rész.

Az adószabály kiköti, hogy ha a vármegyei önkormányzat az övezetre határozott időre szóló adómértéket alkot meg, akkor az később a települési önkormányzatot is köti. Ugyanígy, ha az övezetben működő cégeknek adómentességet vagy adókedvezményt adtak, akkor az is köti a település önkormányzatát.

Az ellenzéki települések kifosztására találták ki

Ma Magyarországon négy különleges gazdasági övezet van: Gödön, Iváncsán, Mosonmagyaróváron és Pakson. Ezek most a vármegyéhez tartoznak, az új szabályozással visszakerülhetnének ahhoz a településhez, amelytől korábban elvették őket.

Az adócsomag megjelenésével egy időben Kammerer Zoltán, Göd független színekben megválasztott, de fideszes kötődésű polgármester kiposztolta a Facebookra, hogy kezdeményezi a gödi különleges gazdasági övezet felszámolását, tervét pedig Tuzson Bence igazságügyi miniszter is támogatja. A gyár így négy év után a vármegyétől a településhez kerülne vissza.

Az ügy előzménye, hogy a gödiek 2019-ben ellenzéki polgármestert választottak a város élére, aki különböző vitás kérdésekben megpróbált nyomást gyakorolni a rá vonatkozó szabályokat notóriusan megszegő Samsung akkumulátorgyárra. A kormány erre válaszul „különleges gazdasági övezetté” nyilvánította a gyárat, amivel annak adóbevétele és felügyeleti joga átkerült a várostól az akkor még fideszes többségű Pest vármegyei közgyűléshez. Ők a Samsungra vonatkozó helyi iparűzésiadó-kulcsot 2 százalékról 1 százalékra vitték le.

Időközben Gödnek újra fideszes kötődésű polgármestere lett, az idei önkormányzati választáson pedig elvesztette abszolút többségét a Fidesz-KDNP a Pest Vármegyei Közgyűlésben. Ott az ellenzékben lévő Momentum, Mi Hazánk és DK képviselői megszavazták a Samsungra vonatkozó adókulcs 2 százalékra emelését, és azt, hogy az ebből befolyó pénzt ne kaphassák a kormánypártokhoz köthető (ál)civil szervezetek. A döntés után néhány nappal jelent meg a különleges gazdasági övezet megszüntetéséről szóló szabályozás, és érkezett Kammerer bejelentése.

Gödhöz hasonlóan Iváncsán is azután jelöltek ki különleges gazdasági övezetet, hogy 2019-ben ellenzéki polgármestere lett az ipari parkot üzemeltető Dunaújvárosnak. Pakson idén júniusban választottak ellenzéki polgármestert, a kormány ezután rendeletben einstandolta Paksi Atomerőmű adóbevételét.

Korábban a HVG is írt arról, hogy megszűnhetnek a különleges gazdasági övezetek, a lap kiemeli, hogy ennek technikai okai is vannak: a kormány ugyanis januártól részben a járásokon keresztül szeretné visszaosztani a településeknek a helyi iparűzési adó egy részét. Ez pedig nehezen lenne összeegyeztethető azzal, hogy néhány helyen a vármegyék is részt vesznek a visszaosztásban.

A Navracsics-féle HIPA-reformról itt írtunk bővebben.