35 milliárd a városnak, 70 milliárd a járásnak – így bánna el 2030-ra Debrecennel a Navracsics-féle adóreform
2024. október 31. – 13:04
Ha Debrecen gazdasága a tervezett ütemben bővül, és életbe lép a Navracsics Tibor-féle iparűzésiadó-reform, akkor 2030-ra a város iparűzésiadó-bevétele kétharmadát már nem kapná meg közvetlenül. Erre Debrecennek pályáznia kellene – egy olyan alapból, amelyből rajta kívül csak egyetlen másik város pályázhat majd.
„Azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mellett még egy plusz terhet tegyünk az önkormányzatok nyakába, nem tartom elfogadhatónak, és ennek hangot is fogok adni” – mondta október 10-én Papp László, Debrecen fideszes polgármestere Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter iparűzésiadó-reformja hallatán. Navracsics terve szerint jövő évtől elvennék az önkormányzatoktól a 2024-es értéket meghaladó iparűzésiadó-bevételt, és azt a járások települései pályázat útján kapnák vissza.
Az adóreformmal azok a települések járnak rosszul, amelyekben ma is nagy beruházások zajlanak. Összegszerűen legrosszabbul pedig minden bizonnyal Debrecen, ahol számtalan gyárat építenek egymással párhuzamosan, köztük a CATL és az EVE Power akkumulátorgyárait, a BMW autógyárát és az EcoPro katódgyárát. Ezek várhatóan a következő években kezdik majd meg a sorozatgyártást, az iparűzésiadó-bevételük Navracsics terve szerint azonban már nem közvetlenül a város költségvetésébe folyik majd be.
A képet persze árnyalja, hogy a többletet a bejelentett adóreform szerint a települések a járáson belül pályázhatják majd vissza, a Debreceni járásban pedig csak két település, Debrecen és Hajdúsámson van, vagyis a pénzt nem kellene sokfelé osztani. A folyamatos pályázgatási kényszer azonban mindenképpen kellemetlenebb és megalázóbb, mintha a város vezetése a saját belátása szerint oszthatná be az adóbevételt, ahogy eddig is tette.
Nem véletlen, hogy a kormánnyal szemben korábban nem túl kritikus Papp László a bejelentés után többször is hangoztatta, hogy nem tartja elfogadhatónak a változást. Később, a debreceni városi közgyűlés ülésén aztán megerősítette: „harcban áll” ebben a kérdésben.
Nem válaszolnak, mert nincs még végleges döntés
De pontosan mennyi pénzről is szól ez a harc? Kíváncsiak voltunk, mennyit veszíthet Debrecen költségvetése a következő években, ezért Papp László első nyilatkozata után megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt. Megkérdeztük, van-e valamilyen pontosabb számításuk vagy becslésük azzal kapcsolatban, hogyan változna a város iparűzésiadó-bevétele a következő öt, esetleg tíz évben. Ennek megfelelően pedig mennyi közvetlenül megszerezhető forrástól esik el az önkormányzat ekkora időtávon a Navracsics Tibor által bejelentett adóreformmal.
A levelünk elküldése után néhány nappal felhívtak a polgármesteri hivataltól, és időt kértek, majd megígérték, hogy válaszolni fognak. Néhány nappal később meg is érkezett a válasz, amiben azt írták: „A helyi iparűzési adó változásával kapcsolatos kérdésre – tekintettel arra, hogy jogszabályi tervezet jelenleg nem áll rendelkezésre és jelen pillanatban is zajlanak egyeztetések a Kormány és Debrecen városa között – előzetesen nem áll módunkban pontos számítást, becslést küldeni.”
A válasz olyan értelemben érthető, hogy a Navracsics által bejelentett iparűzésiadó-reform még nincs törvénybe írva, így Papp László debreceni polgármester – Csach Gábor balassagyarmati városvezetőhöz hasonlóan – még annak ellenére is reménykedhet abban, hogy ki tud lobbizni valami módosítást, hogy Navracsics pár napja bejelentette: a kritikák ellenére be fogják vezetni az adóreformot.
Most is dobogós, de elhúzna a többiek mellett
Ha már Debrecen városa nem válaszolt, megpróbáltuk a polgármester korábbi nyilatkozatai és nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján körüljárni, mennyi pénzről lehet szó. Debrecen iparűzésiadó-bevétele 2014-ben 10 milliárd forint volt, ez a helyi gazdaság erősödése miatt 2020-ra 17,7 milliárd forintra nőtt. 2023-ban aztán – jelentős részben az infláció miatt – elérte a 28 milliárd forintot, idén pedig már 34,5 milliárd forintra emelkedett. Ezzel Debrecen Győr mellett az egyik legtöbb iparűzési adót begyűjtő város, 2023-ban gyakorlatilag holtversenyben végeztek Budapest mögött a második helyen.
Mindezt úgy, hogy az elmúlt években a városban bejelentett beruházások közül még nagyon kevés üzemel: a BMW, a CATL és az EcoPro is jövőre kezdené a sorozatgyártást. Papp László polgármester szerint pedig „2-3 év múlva emelkedhet meg nagyon nagy mértékben az iparűzési adó Debrecenben”.
A nagy kérdés az, hogy mennyivel. Ahhoz, hogy ezt kontextusba helyezzük, érdemes megemlíteni, hogy
- 2023-ban az egész országban összesen 1149 milliárd forint helyi iparűzési adót szedtek be az önkormányzatok;
- az ország második legnagyobb gyára, a gödi Samsung tavaly kedvezményes iparűzésiadó-kulccsal 6,5 milliárd forintot fizetett be, ez normál adókulccsal 13 milliárd forint lenne; és
- az ország legnagyobb gyára, a győri Audi is több mint tízmilliárd forintnyi iparűzési adót fizet be évente úgy, hogy rájuk is kedvezményes adókulcs vonatkozik.
Az adóbevétel kétharmadától búcsúzhatnának
A debreceni beruházások adóhatásairól nem elérhetők konkrét számok, azt viszont tudjuk, hogy a BMW-gyár 2019-es bejelentésekor a polgármester évi kétmilliárdos HIPA-bevételről beszélt. Ez az azóta megtörtént inflációval felszorozva ma inkább hárommilliárd forint lenne.
Az ennél nagyobb CATL-gyárról Papp László tavaly februárban azt mondta: ez az egy gyár „legalább másfélszeresére” növelné a város iparűzésiadó-bevételét. Ha feltételezzük, hogy a Debrecenben zajló többi autó- és akkuipari beruházás (BMW autógyára, Eve Power akkumulátorgyára, EcoPro Global katódgyára, Semcorp szeparátorfólia-gyára, Halms alkatrészgyára) együttvéve ugyanannyi adót fizetne, mint a CATL, akkor azzal számolhatunk, hogy a jelenlegi helyi adóbevétel a kétszeresére emelkedne. Vagyis az idei 35 milliárdos iparűzésiadó-bevétel 70 milliárdosra bővülhetne, amelynek a felét vesztené el a város.
Ez a számítás viszont több sebből is vérzik, egyrészt nem veszi számításba a ma is Debrecenben működő cégek fejlődését, forgalomnövekedését, és az ebből származó adóbevétel-növekedést. Másrészt a CATL egyelőre még csak az eredetileg bejelentett óriásgyára első ütemét építi, és az akkuipar jelenlegi bizonytalanságai miatt elképzelhető, hogy meg is áll ennyinél.
A debreceni városháza titkolózása ellenére találtunk egy hozzájuk tartozó becslést a debreceni gazdaság távlati kilátásairól. A debreceni önkormányzat tulajdonában álló EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ üzemeltet egy debreceniakkugyar.hu című honlapot, amelyen az akkuipari beruházásokat reklámozzák a helyieknek. Ezen azt írják: „Az EDC számításai szerint 2020 és 2030 között hatszorosára fog nőni a debreceni gazdaság.”
Ha ezt vesszük alapul, akkor 2030-ra a városnak a 2020-as 17,7 milliárd forint hatszorosa, vagyis 106,2 milliárd forint iparűzésiadó-bevétele lesz.
A Navracsics-féle adóreform ma ismert változata szerint ebből az idei bevételnek megfelelő 34,5 milliárddal gazdálkodhatna Debrecen, a maradék 71,7 milliárd forintra pedig Hajdúsámsonnal pályázhatnának a járáson keresztül.
Ha feltételezzük, hogy a pénz nagyon nagy részét Debrecen kapná, akkor a város forintosítva nem járna annyira rosszul. Közben viszont abba a megalázó helyzetbe kerülnének, hogy a kormány szabhatná meg, mire költsenek és mit fejlesszenek a városban – aminek a városvezetés láthatólag a mostani felállásban sem örül, akkor pedig még kényelmetlenebb lehet a helyzete, ha esetleg közben változik a miniszterelnök vagy a polgármester pártállása.
Egy névtelenséget kérő fideszes politikus korábban azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a kormány elsődleges célja a mostani módosítással szerinte nem az, hogy bizonyos önkormányzatoktól pénzt vonjanak el, sokkal inkább az, hogy hosszú távon ellenőrizni szeretnék, melyik önkormányzat mire költi a pénzét. Ő ennek megfelelően elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben az iparűzésiadó-bevételek jelenleginél nagyobb részét is kontroll alá vonja a kormány.
Ha ez így van, akkor Debrecent – az iparűzésiadó-bevételük kétharmadának elvételével – igazán rövid pórázra tudják majd fogni.
Társfőváros lenne
Debrecen csuklóztatása azért is furcsa, mert a magyar kormány az elmúlt években elkezdte az ország többi részéhez képest kiemelten támogatni és fejleszteni. Lázár János nemrég egyenesen arról beszélt, hogy a kormány „mint társfővárosra” tekint Debrecenre, ami szerinte „néhány év múlva utolérheti, vagy meg is előzheti Budapestet”. A miniszter szerint Debrecen ma 200 ezer fős lakossága az „elkövetkező években 60 ezer fővel fog növekedni”. (Ez valószínűleg azzal járna, hogy a ma is elnéptelenedő alföldi vidék kiürülése tovább gyorsulna.)
A városban 2019 óta egy sor hatalmas, az autógyártáshoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházást jelentettek be, ezzel párhuzamosan a magyar állam százmilliárdokat költ a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Csak a víziközmű-hálózatot 108 milliárd forintért fejlesztik, a füzesabonyi és a balmazújvárosi vasútvonalakra 130 milliárd jut, valamint a város melletti egyik ipari parkra 88 milliárd állami forrás jutott.
A kormány még olyan szimbolikus lépésekkel is Debrecennek kedvezne, hogy a jelek szerint Budapestről oda költöztetnék a Természettudományi Múzeumot és a Közlekedési Múzeumot is.
Navracsics HIPA-reformjáról itt írtunk bővebben.
