RSS
Végigettem egy csúcsétterem menüjét: leírhatom-e, milyen volt? Lehet-e objektív véleményt alkotni egy étteremről? Le lehet-e választani az egyedi élményt az objektív megállapításokról egy vacsora kapcsán? Az ország egyik legjobb étterme, az őrségi Pajta kóstolómenüjén teszteltük ezeket a kínzó kérdéseket.
A mi egy szál meggylevesünkön túl is óriási játékterük van a hideg, nyári leveseknek, amelyeknél semmi nem esik jobban 35 fokban. Mi a spanyol gazpacho őse, és hogyan lehet finom a hideg csirkeleves?
Olyan, mint a Mátrix: nem lehet elmondani, meg kell tapasztalni. Mi mégis megpróbáljuk a lehetetlent, és az élő legenda Váncsa István segítségével igyekszünk leírni a totálisan meghatározhatatlan gulyáslevest, valamint kibogozni leghíresebb nemzeti ételünk történetének bonyolult szálait.
Nem volt könnyű, de megtaláltuk a titkot, amitől a német perec annyira ropogós-nyúlós, a krumplisaláta pedig éppen úgy szaftos és savanykás, ahogy kell. A többi már nem rajtunk múlik.
Ha francia sörkorcsolya, akkor előétel, méghozzá a súlyos, zsíros, sajtos, hagymás, rusztikusan kifinomult kategóriából – ezeket ajánljuk a szombati meccshez.
Az első foci-Eb-ellenfelünk ízlése sok tekintetben rokon a miénkkel, sőt, azt is megfejtettük, hogyan lehet házilag elkészíteni legfinomabb süteményüket, a pastel de natát, most már csak a csapaton a sor.
Hosszú az út a szotyiköpködéstől a legklasszabb házi nasikig. A foci-Eb a legjobb alkalom, hogy elinduljunk és legyen itthon is kultúrája a meccsnézés alatti szuper házi rágcsálnivalóknak!
Csak attól függ, milyen szűrőn keresztül nézünk rá, hogy az ételmaradékok felhasználása menőség vagy szomorú szükség: a kapcsolódó ellentmondásokat pedig híven tükrözi emblematikus ételünk, a húsos palacsinta.
Egyszerű étel, amit rengeteg rejtély övez, kezdve ott, hogy miből, majd folytatva azzal, hogy hogyan készül. Az eredeti verziók és a legjobb recept nyomába eredtünk.
A kenyér azért létezik, mert az olaszok berágtak a franciákra a bagett miatt. Pár évvel a feltalálása után már elkezdték tömegtermelni. Hogyan született a ciabatta? És hogyan készítsük el otthon?
A káposzta, a répa, a krumpli megszokott, talán elunt zöldségek, de nem most, amikor újak: ilyenkor önmaguk milliószoros ízű, hiperizgalmas luxusverziói. Miért olyan nagy szám az új zöldség és mit kezdjünk vele?
Lehetséges-e pusztán ábrázolásokból alkotott következtetések alapján, receptek nélkül megsütni az emberiség legrégebbi kenyereit. És ha igen, mi értelme van?
Felülünk a világméretű környezettudatos-hullámra, és megnézzük, hogyan van valóban értelme annak, ha megesszük a gyümölcs- és zöldséghulladékokat. Banánhéj-szalonna, krumplihéj-karamell, karalábélevél-főzelék.
Az ősfőzeléktől a magyar eredetin át a nyelvújítás korának nagy trükkjén és a szocializmus dúlásán át a francia rokonokon keresztül jutunk el szakértői segítséggel a tökéletesített modern főzelékig. Ebben állag, íz, színharmónia, de mindenekfelett a zöldség uralkodik.
Ki lehet-e, vagy egyáltalán ki kell-e javítani gyerekkorunk iskolás ebédjeinek hibáit, vagy éppen tökéletlenségükben rejlik a varázsuk? Nekimentünk a milánóinak, a tejbegríznek, a meggyszószos főtt marhahúsnak és társainak.
Egy olyan mélyen, lelkében leveses nép, mint a magyar, nem csoda, hogy odáig van a világ egyik legizgalmasabb húsleveséért, a vietnami phóért – de hogyan lehet igazán jót főzni otthon?
A spárga olyan kincs, amire sokat várunk, rövid ideig van velünk, és bár megérdemli a körülötte támadó felhajtást, mégsem érdemes túlbonyolítani. Csak pár kiegészítő ízre és egyszerű megbecsülésre vágyik.
Az olasz és német nyelvű receptek éppúgy tudják, hogyan kell igazán habos rizsfelfújtat készíteni, mint a régi magyarok, csak nekünk az iskolai menzák purgatóriuma után kell újra feleleveníteni a tökéletes technikát.
Egy szimpla csellel próbáljuk meg kikerülni a húsok ijesztő áremelkedését: ha van egy éles kés otthon, ideje házi hentesnek állni, és szembenézni azzal a rengeteg ízzel, amit kihozhatunk belőle.
A pak choi egy hibrid, ami magyar földben is remekül megterem, de hogyan együk meg, főzzük-e vagy süssük, ha végre megkaparintottuk?
Egy hétig éltem korunk legnépszerűbb táplálkozási reformja szerint, fogyni nem fogytam, de rájöttem egy csomó mindenre, amit eddig is tudtam. Az utóbbi évek legdivatosabb étrendjének nagy előnye, hogy bármit és bármennyit lehet enni, éppen csak a nap egy meghatározott szakaszán belül.
Igaz-e a legenda, hogy az alaplé drámai különbséget ad minden étel ízéhez? És ha igen, hogyan csinálja? Szakértői segítséggel értjük meg egy univerzális ízfokozó kémiai, történelmi hátterét és a gyakorlatát.
A kenyérhamisítás-para már a franciákat is elérte, a bagett becsületéért is küzdeni kell. De minden hosszú kenyér bagett-e, amit annak hívnak, és lehet-e otthon ilyet készíteni jól?
Már megint túlvállaltuk magunkat a sonka és a kalács mennyiségével, kicsit rá is untunk, mi legyen velük? Van egy csomó ötletünk, hogyan születhetnek a húsvéti maradékok újjá.
Millió receptje és módszere van annak az aprósüteménynek, ami magyar, és valóban az egyik legjobb a világon. Úgyhogy addig sütöttük a pogácsákat míg meg nem lett az elképzelhető legfoszlósabb, legomlósabb, legpuhább verzió.
Oké, a sonka az sonka marad – viszont modern, de egyszerű trükkökkel, ismerős, és mégis más módszerekkel még csodásabb lesz a kalács, és a tojásból is egészen új állagokat hozhatunk ki.
A tavasz fokhagymaillatú, zöld levelek formájában érkezik a konyhába, ahol legnagyobb ellensége a tartós hő és az idő. Ettől függetlenül okosan kombinálva és formálva csodákat lehet kihozni a medvehagymából.
Legalább százféleképpen használjuk a krumplit, de mikor és hogyan ismerte meg, milyen formájában szeretett bele a magyar konyha a hirtelen, ufóként idecsöppent alapanyagba?
Nápolyi vagy római? Olasz vagy amerikai? Vékony vagy vastag? Nem mind pizza, amit annak hívnak, de sütni mindet jó. Előre figyelmeztetünk mindenkit: elő fog kerülni az ananász kérdése is.
A jövő főétele nem a hús, hanem a hüvelyesek lesznek, és ez egyáltalán nem rossz hír, ha megnézzük, hogyan készíti ezeket az alapanyagokat a világ, és ezek alapján kezdünk kísérletezni vele.