Egy vékonyka könyv, aminek a megjelenése fontos irodalmi esemény

Nádas Péter a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, egy olyan alkotó, akit valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, hiszen évek óta a Nobel-díj egyik legfőbb várományosa. Néhány mondatban ugyanakkor így is érdemes áttekinteni a pályáját, mégpedig azért, hogy megérthessük, miért fontos esemény egy korábban már publikált szövegeit tartalmazó vékonyka kötet megjelenése.

Összességében elmondható, hogy Nádas szövegei nagyfokú intellektuális és érzelmi intenzitással bírnak, igaz ez már a korai sikert hozó Bibliára is, de különösen érezhető az 1986-ban megjelent Egy családregény vége című regényében, amely egy gyermek szemszögéből dolgozza fel a háború és a diktatúra okozta traumákat.

Nádas legjelentősebb művei között említhető még az Emlékiratok könyve (1986) és a Párhuzamos történetek (2005). Az Emlékiratok könyve egy személyes és filozofikus hangvételű regény, amely a narratív összetettség és a lélektani mélység révén a modern magyar irodalom egyik legfontosabb alkotásává vált. A Párhuzamos történetek monumentális regényfolyama három kötetben tárja elénk a 20. századi magyar és európai történelmet. Nádas ebben a regényben a történelem hétköznapi emberek életére gyakorolt hatását mutatja be, közben sokszor szinte mikroszkopikus részletességgel elemezve a szereplők lelki folyamatait, testi és szellemi vágyait, valamint a társadalmi korlátokat.

Nádas szövegei sosem egyszerűek vagy könnyen érthetők, mégis van bennük valami, ami segít megérteni, milyen traumák és torzulások alakították olyanná a magyar társadalmat, amilyenné vált az elmúlt bő egy évszázadban. Legújabb műve, a Helyszínelés a maga (nádasi mércével) meglepő személyességével mutatja be, miként alakult a szerző stílusa és világlátása az átélt élmények hatására.

A hírlapíróként szerzett élmények

A kötetben szereplő első két szöveg, az Egy megyei hírlapíró hátrahagyott jegyzetei és A ló vak egyaránt a szerző újságírói pályája során szerzett élményeiből táplálkozik. Az első történet úgy tárul elénk, mintha valóban egy hírlapíró jegyzetei volnának, és az újságírói-interjúalanyi kérdezz-felelek során szép lassan összeáll egy népszerű és nagy tudású, ám névtelen rágalmazó levelek miatt elbocsátott falusi iskolaigazgató története, ami akár a korszak állatorvosi lova is lehetne. Mindenki tudja, hogy a pedagógus ártatlan, sőt azt is tudják, ki írta a leveleket, de mivel a párt meg akar szabadulni tőle, még a közvetlen barátok is inkább hallgatnak. De ugyanezt teszi felsőbb utasításra maga Nádas is, így cikk nem születik az esetről, csak évekkel később ez a rövid történet.

A következő szöveg már jobban hasonlít a valódi szépirodalomra, ebben az újságíró egy, a téeszből elbocsátott férfi igazát keresi, és közben nehéz eldönteni, az öreg valóban egy lusta, alkoholista munkakerülő, ahogy a felsőbb vezetés állítja, vagy csak egy szerencsétlen, akin – megannyi sorstársához hasonlóan – átgázolt a szocialista valóság.

„A Ráckeve határát jelző táblán túl van egy kis kocsma. Három tujafa nő előtte. És innen nyílik a falu utolsó utcája, a Vörös Hadsereg utca. Porosan, üresen.

Tisztára sepert udvaron, ócska léckerítés mögött áll a ház. Nádfedeles, vályogfalú. A forró déli fényben mozdulatlanok az akácok puha árnyai. Megállok a kapu előtt, s benn az udvaron azonnal megjelenik egy mezítlábas asszony.

»Vörös Gézát keresem.«

Nem válaszol, figyel. Csend van, csak a falu felől hallani valami kopácsolást, kutyaugatást, s messzebbről cséplőgép dohogását. Aztán egy férfi is kilép a ház mögül. Rongyos inget, foltozott nadrágot visel, lábán ócska kalucsni, amit két gumiszalag erősít meztelen, püffedt bokájához. Lassan, lábát húzva csoszog át az udvaron. De azért nem jön egészen közel, s a köszönést sem viszonozza. Némán nézzük egymást; dülledt szemében vérerek. Arca barna, ráncos, borostás.”

Helyszínelés egy rendszer bűnei között

A kötet egyértelmű csúcspontja a címadó Helyszínelés, melyben igen érdekesen rakódnak egymásra a különböző korok és szövegrétegek. A történet mindössze annyi, hogy az elbeszélő barátnője kibérel a nyári időszakban egy szobát, amelyről a tulajdonos rendőr jóvoltából hamarosan kiderül, hogy nem más, mint az a helyszín, ahol a Rajk-per egyik „tanúját”, Szász Bélát tartották fogva és kínozták. Mivel Nádas szamizdat formájában már ismerte a férfi visszaemlékezését, azonnal a helyszínre siet, majd igyekszik azonosítani azokat a helyiségeket, amelyek Szász szövegében is szerepelnek. Ennek következtében egymást váltják Nádas feljegyzései és Szász szavai, hogy ezáltal egymásban csússzon a két korszak, amit bőséges fotódokumentáció egészít ki. De hogy még mélyebb legyen az egész, gazdagon kapunk lábjegyzeteket is, amelyekből megismerhetjük a Rajk-per résztvevőit, valamint a szerző a témával kapcsolatos ismerőseit is.

Az ezután következő Ma mind stílusában, mind tartalmában jelentősen eltér a többi írástól. Ebben a roppant sűrű nádasi szövegben mindössze annyi történik, hogy egy fiatalember bámulja az utcát, és közben megérti, hogy bármi, amit lát, eltereli a figyelmét és lehetetlenné teszi számára a gondolkodást. A Tegnap néhány utalás formájában ugyan kapcsolódik ehhez, de sokkal közelebb áll a könyvben szereplő többi alkotáshoz. Ez abban a szerző számára létfontosságú időszakban játszódik, amikor a magyar csapatok részt vettek Csehszlovákia megszállásában, ami Nádas szemében egy olyan lépés volt, ami után nem vállalhatott semmiféle közösséget a Kádár-rendszerrel.

Ezután egy levelezést olvashatunk (Aczél György – Nádas Péter levélváltásai és Kenedi János levele), amely abból az időszakból származik, amikor a karakán véleményét egy sor kérdésben kinyilvánító Nádas tiltott szerzőnek számított, ami miatt dühös levelezést folytatott a rendszer mindenható kulturális urával, Aczél Györggyel. Végül a kötetet egy eredetileg németül megjelent esszé, a Parazita rendszerek zárja, amelyben a hidegháború alatt kölcsönösen egymásba fonódó amerikai és szovjetrendszerek sajátosságai kerülnek a középpontba.

A kötet egyetlen igazi hátránya, hogy csupa évtizedek óta ismert szöveget kapunk benne kézhez, viszont a nagy előnye, hogy egy olyan válogatásban, amelyből megismerhetjük, a fiatal Nádas előbb hogyan működött együtt a rendszerrel, majd mi miatt és hogyan fordult el tőle. Egy ilyen kimagasló képességű írót pedig mindig érdemes megérteni.

Nádas Péter: Helyszínelés
Jelenkor, 2024, 4499 Ft