A sepsiszentgyörgyiek előadása nyerte az „ároktemető” Országos Színházi Találkozót

Csütörtök este átadták a re:OSZT, azaz a megújult Országos Színházi Találkozó díjait. A június 10. és június 16. között, Kaposváron zajló megújult színházi szemle legjobb előadása a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László által rendezett Iráni konferencia című előadása lett. (A Transtelex kritikáját itt olvashatja az előadásról). A legjobb női szereplő díját Tokai Andrea kapta a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Nincstelenek, a legjobb férfi szereplőnek járó elismerést pedig Ifj. Vidnyánszky Attila a Vígszínház Sirály című produkciójában nyújtott alakításáért.

2019 óta ez volt az első olyan találkozó, amelyen a világnézeti alapon kettészakadt színházi oldalak újra tettek egy bizonytalan lépést egymás felé.

A találkozó a kaposvári Csiky Gergely Színház, illetve annak igazgatója, Fülöp Péter szervezésében valósult meg. Fülöp, aki a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság titkára, már előzetesen is azt hangsúlyozta, hogy „új korszakot nyitnak a színházi világban”, a felhívásukat pedig elküldték olyan intézményeknek is, amelyek az utóbbi években távol maradtak a hasonló programoktól, vagy fel sem merült, hogy meghívják őket.

Az Örkény Színház például tavaly decemberben egy közleményben jelezte, hogy elfogadja az új találkozó szervezőinek meghívását, de csak miután a korábban írt nyilvános levelük felvetései alapján a kaposvári szervezők felülvizsgálták az eredeti javaslataikat,

„és jelentős lépést tettek a korábban kirekesztett kritikusok, és legfőképpen a függetlenek felé”.

Eredetileg ugyanis csak az „állandó játszóhellyel rendelkező kőszínházi társulatok” számára hirdették meg a jelentkezést.

Végül a programba az Örkényen kívül a budapesti Katona József Színház és a Radnóti Színház is nevezett, így szimbolikusan a „másik oldalt” jelképező három belvárosi művészszínház is képviseltette magát a szemlén egy-egy előadással. Rajtuk kívül a programba többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a függetlenek közül a Forte Társulat, valamint vidéki és határon túli társulatok produkciói kerültek be.

A re:OSZT versenyprogramjáról korábban egy négyfős előzsűri döntött: Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója, Lantos Anikó, a Thália Színház fesztiváligazgatója, Zalán Tibor költő és Németh Ákos drámaíró 130 produkcióból választotta ki az összesen 16 nagyszínpadi és kamaraelőadást. A szakmai zsűri tagjai Kulcsár Edit, a Nemzeti Színház vezető dramaturgja, Kis Domonkos Márk, a Déry Program igazgatója, Jágerné Katona Zsuzsanna, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság alelnöke, Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság titkára, Bérczes László rendező és dr. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem dékánhelyettese voltak.

A hatfős színészzsűribe a két színházi szakszervezet (mert ebből is kettő van) delegált három-három tagot, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét Császár Angela, Izsó Kati és Pregitzer Fruzsina, a MASZK Országos Színészegyesületet Molnár Zsuzsanna, Harsányi Attila és Danis Lídia színművészek képviselték.

A csütörtöki gálán a legjobb díszlet díját a Nemzeti Színház Kurázsi mama és gyermekei előadásának alkotója, Theodórosz Terzopulosz vihette haza, a legjobb látványért járó elismerést Keresztes Tamás-Hoffer Károly a Budapest Bábszínház Frankenstein című produkciójáért. A MASZK zsűri Tóth Zsófiát (Katona József Színház – Magányos emberek) választotta a legjobb színésznőnek, és László Csabát (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Yorick Stúdió közös produkciója – Lázadni veletek akartam) a legjobb színésznek. A legjobb 35 év alatti színészeknek járó Básti Lajos-díjat Zsigmond Emőke, az Örkény Színház és Karácsony Gergely, a Karinthy Színház tagja kapta.

POSZT-trauma

Talán érdemes feleleveníteni, hogyan jutottunk el a kaposvári eseményig, amely a „színházi sokszínűség megünneplését” és „a szakmai kapcsolatok erősítését” ígérte.

A hazai színházi szakma legfontosabb eseményét, az Országos Színházi Találkozót 1982 óta rendezték meg, sokáig évente más-más városban, majd 2001-ben állandó helyszínt kapott Pécsen. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) szakmai feladatait a Magyar Színházi Társaság látta el, a finanszírozását Pécs városa és a mindenkori kulturális kormányzat biztosította.

A túlságosan liberálisnak tartott Magyar Színházi Társaság ellenpontozására 2008-ban megalapított szervezet, a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként Vidnyánszky Attila éveken át kritizálta a POSZT szellemiségét, mert szerinte annak programját „meglehetősen behatárolt ízlés, színházi és ideológiai irányvonal szerint válogatták, amiből nagyon sokan kirekesztve érzik magukat”. A feszültségeket mutatta az az emlékezetes eset, amikor Vidnyánszky 2011-ben egy szakmai beszélgetésen rendezése, a Mesés férfiak szárnyakkal című előadással szemben megfogalmazott kritikákra úgy reagált, hogy felrúgott egy széket, majd távozott a teremből és a városból is.

Így azzal a szándékkal, hogy a színházi találkozó „kiegyensúlyozottabb” legyen, a Magyar Teátrum Társaság 2012-ben bevásárolta magát a POSZT nonprofit szervezőcégébe. De a Magyar Színházi Társasággal közös munka finoman szólva sem volt konfliktusmentes, pedig még paritásos rendszert is bevezettek a versenyprogram válogatóinak kiválasztására, de a zsűri tagjaival kapcsolatban néha így is hosszas viták után sikerült megegyezni. 2015-ben például az Örkény Színház és két független társulat is visszamondta a versenyzést a politikai megosztottság miatt, a kritikusok pedig bojkottot hirdettek.

Végül 2019 nyarán a Magyar Színházi Társaság feladta a küzdelmet, kilépett a tulajdonosi körből, és a tulajdonrészét átadta a teátrumi társaságnak. Ezután két jelentős esemény történt: az addig fideszes vezetésű Pécs élére ellenzéki polgármester került, 2020-ban pedig a pandémia elmosta a fesztivált. A Magyar Teátrumi Társaság 2021 márciusában jelentette be, hogy megszüntetik a POSZT-ot, mert szerintük az elfáradt, így húsz év után befejeződött a POSZT története is.

Vidnyánszkyék 2023-ban a Színházi Olimpia keretében rendeztek egy Országos Színházi Találkozót Debrecenben, de csak ezután deklarálták nyilvánosan is azt a szándékot, hogy a két szakmai-világnézeti oldalt újra közelíteni szeretnék. Ez lett tehát a mostani újragondolt színházi szemle, amelyet Vidnyánszky Attila ötlete alapján vándortalálkozó formájában működtetnek tovább.

Az árkok maradtak, legfeljebb kicsit feltöltődtek

Abban van valami sorsszerű, hogy a fesztivál első napján váratlanul kiderült, hogy Csák János kulturális és innovációs minisztert Hankó Balázs államtitkár váltja a poszton. Ezzel párhuzamosan egy konfliktussal indult a kaposvári re:OSZT is: a három említett igazgató, a Katonát vezető Máté Gábor, az Örkényt vezető Mácsai Pál és Kováts Adél, a Radnóti direktora – kiegészülve a Trafó és a Városmajori Szabadtéri Színpad vezetőjével – egy újabb, de ezúttal a szokottnál karcosabb hangvételű nyílt levelet fogalmazott meg a találkozó szervezőinek és a kulturális tárca illetékeseinek címezve. A rendezvény nyitónapján ugyanis egy szakmai konferencianapot terveztek, ahol a színházi szervezetek szabályozását újrarajzoló Kulturális Törvényről egyeztettek volna a felek, a minisztérium államtitkára, Závogyán Magdolna azonban két nappal korábban lemondta a programot. A levélírók ezután írták azt:

„felszólítjuk az illetékeseket, hogy ne ismételjék az Előadó-művészeti Törvény módosításai során unalomig megismert gesztusokat, amikor látszategyeztetésekkel, érdemi párbeszéd nélkül, a színházi alkotók nagy részének kihagyásával születtek meg azok a keretek, amelyeket most nagyobb rendszerbe illeszteni szándékoznak.”

Majd arra is felszólították a döntéshozókat, hogy a széles körű egyeztetési fórumot még a kaposvári eseményen szervezzék meg, mert az kiváló alkalmat nyújt erre. De ez nem történt meg.

Fülöp Péter fesztiváligazgató, aki korábban művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár is volt az Orbán-kormányban, mindezek ellenére nagyon sikeresnek ítélte a rendezvényt, a Deszkavíziónak például azt nyilatkozta: „Látni, hogy a szakmának a legkülönbözőbb szereplői, vagy, ha merhetek így fogalmazni, a különböző gondolkodású színházcsinálók össze tudtak gyűlni, egy helyen lenni, beszélgetni”. Az Origo interjújában pedig úgy fogalmazott:

„Talán illúzió, hogy az árkokat teljesen betemetjük, de arra teszünk kísérletet, hogy legalább ezeket az árkokat egy kicsit feljebb töltsük, hogy ne legyenek olyan mélyek.”

Az Országos Színházi Találkozót jövőre a szolnoki Szigligeti Színházban rendezik meg.