Bemutatták a soha meg nem épült Budapestet

Legfontosabb

2022. június 20. – 21:46

frissítve

Bemutatták a soha meg nem épült Budapestet
Tárlat: így nézne ki a mai Attila út, ha Vágó József elképzelései megvalósulnak, és a magasházakkal szegélyezett, széles Attila körút lett volna Buda új forgalmi ütőere – Forrás: Közlekedési Múzeum, Lechner Tudásközpont

Másolás

Vágólapra másolva

Meg nem épült Budapest címmel új tárlattal várja a látogatókat a június 25-én újranyitó Közlekedési Múzeum. A nagy ívű, mai szemmel néhol hajmeresztő víziókról szóló kiállítást Vitézy Dávid, a múzeum igazgatója mutatta be hétfőn. Az intézmény új (régi) járművekkel is gazdagodott, a többi között egy Ford T-modell, egy GAZ szovjet márkájú luxuslimuzin és egy faros Ikarus költözött a mozdonyok mellé a kőbányai Északi Járműjavító dízelcsarnokába.

Tavaly nyáron nyitott meg egy időszakos kiállítással a Városligetből a kőbányai Északi Járműjavítóba költözött Közlekedési Múzeum. A téli szünet után az intézmény újra kinyitja kapuit: a korábbi mozdonyok mellé új járművek költöztek be, és a Dízelcsarnok egyik foszló vakolatú termében A meg nem épült Budapest címmel egy érdekes tárlatot is meg lehet majd nézni.

A kiállításon tizenkét olyan fővárosi közlekedésfejlesztési víziót gyűjtöttek össze az elmúlt századból, amikből végül nem lett semmi – némelyik esetében sajnos, némelyiknél szerencsére. Mint Vitézy elmondta, majdnem mindegyik terv releváns valamiért a mai kor szempontjából.

Palotaállomás a gellérthegyi siklónak

Ilyen például a gellérthegyi sikló, aminek építéséről ma is vita folyik, igaz, már teljesen más tervek alapján. El tudnánk képzelni ma egy ilyen gigantikus fogadóállomást a Gellérthegyen?

1896: a gellérthegyi villamos sodronykötelű pálya, a felső állomás Duna felőli homlokzata – Forrás: Közlekedési Múzeum
1896: a gellérthegyi villamos sodronykötelű pálya, a felső állomás Duna felőli homlokzata – Forrás: Közlekedési Múzeum

A múzeumi anyag szerint a hegyre tervezett gőzsikló gondolata többször is felmerült régebben, legközelebb a megvalósításhoz Novák Ferenc műépítész terve jutott, amit 1896-ban már majdnem építeni kezdtek. A folyton változó elképzelések szerint hol villamos, hol vízi erővel meghajtott sikló a Döbrentei utcából három perc alatt szállította volna fel az utasokat a hegytetőre, festőien kiképzett pályáját még műrom is díszítette volna. Az elbukott elképzelések közös jellemzője, hogy minden esetben vállalkozások próbálkoztak, sem az állam, sem a főváros nem akart közpénzt fordítani a siklóépítésre. Többször előfordult az is, hogy a kormány és a főváros vitája sodorta el a terveket.

Kétszintes autópálya Zuglóban

A zuglóiak rémálma lett volna, ha megvalósulnak a Hungária körútra tervezett kétszintes autópálya-körgyűrű tervei, ami falként vette volna körül Pestet. Az 1971-ben készült Országos Távlati Úthálózat-fejlesztési Keretterv szerint a fővárosból induló autópályákat az autópályává fejlesztendő, többszintes kialakítású Hungária körúttal kívánták összefogni.

Az elképzelések szerint a Váci úttól a tervezett Duna-hídon át az M1-es autópályáig irányonként háromsávos magasút vezetett volna, alatta gyorsvillamossal. A pilléreken álló körgyűrű leállósáv nélkül, 90 km/óra maximális sebességgel szerepelt a koncepcióban. A tervet több részletben kívánták megépíteni, elsőként a Hungária körút szűk csomópontjainak átépítésével. Az óriásprojektet 1990-re akarták befejezni.

Az elképzelést 1977-ben elvetették, mert megállapították, hogy a Hungária körút belső körúttá vált, az autópályák összekötésére már nem alkalmas. Az 1978-as közlekedésfejlesztési tervbe a várostól távolabb vezetett M0-s körgyűrű került be, a Hungária körút csak mint városi főút szerepelt.

Az M3-as Alkotmány u. – Csalogány u. közúti alagútja

Majdnem épült egy belvárosi közúti alagút az M3-as autópályának, ami a Duna alatt átbújva egészen a Moszkva (ma Széll Kálmán) térig vezetett volna. Az autópályát eredetileg a Népköztársaság (Andrássy) útján és a Városligeten keresztül vezették volna be a városba, de a tiltakozások hatására 1971-ben ezen módosítottak: a sztráda a Rudas László (Podmaniczky) és az Alkotmány utcán keresztül érte volna el a tervezett Csalogány utcai közúti alagutat. Ez a terv 1977-ben jutott legközelebb a megvalósításhoz, a tervezés jeleit ma is látjuk, például a több helyen is meghökkentően széles Csalogány utcában.

Felüljáró a Blahán

Mostanában gyakran hallani a Nyugati téri felüljáró elbontásáról. A hatvanas-hetvenes évek autólázában a fővárosi főúthálózat 117 csomópontjából 70-et akartak többszintessé tenni, például a Kálvin teret, az Astoriát és a Móricz Zsigmond körteret.

1965-ben a metróépítés kapcsán a tervezőintézetek javasolták, hogy a Rákóczi út és a Nagykörút Blaha Lujza téri kereszteződését is többszintessé alakítsák át. Az átépítésre két koncepció született, az egyik szerint a Nagykörutat vitték volna a föld alá a villamossal együtt, a másik szerint a Rákóczi út kapott volna felüljárót. 1966-ban azonban csak az épülő metróhoz szorosan kapcsolódó gyalogos aluljáró készült el.

Így nézne ki a Blaha Lujza tér a tervezett felüljáróval – Forrás: Közlekedési Múzeum
Így nézne ki a Blaha Lujza tér a tervezett felüljáróval – Forrás: Közlekedési Múzeum

A műemlékvédelmi szakembereket a szívroham kerülgette, mikor a 1960-as években a tervezők el akarták bontatni a Szabadság hidat, hogy a helyén egy szélesebb, gyorsforgalmi út számára tervezett híd épüljön, a Gellért téren többszintű felüljáróval.

A kiállítás a hátborzongató közúti tervek mellett több kötöttpályás elképzelést is bemutat, a Nyugati kijjebb költöztetésétől, a végül lefújt szocreál, dupla kupolás Népstadion metróállomásról, a nagyszabású metróhálózati tervekről vagy éppen a megálmodott fővárosi gyaloghidakról (amiről nemrég a Telex is készített egy összeállítást), de ha mind leírnánk, már nem lenne érdemes elmenni a tárlatra.

A Közlekedési Múzeum idén is csak nyáron lesz nyitva, mint tavaly, a hatalmas, régi csarnok ugyanis még nincs téliesítve, sőt be is szokott ázni. Vitézy Dávid közölte, hogy az új épületre és rekonstrukcióra 2023-ban készülnek el a kiviteli tervek, akkor fog dönteni a kormány az építkezés ütemezéséről. Addig is hatmilliárd forintot kap a múzeum a közlekedési örökség ápolására, ebből a pénzből restaurálták a kiállított járműveket, és további restaurálásokat is elindítottak.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!