Üvegcsöves, mozgójárdás, hétemeletes, ipszilon – csak tervek voltak a budapesti gyalogoshidakra

Legfontosabb

2022. május 30. – 12:07

Üvegcsöves, mozgójárdás, hétemeletes, ipszilon – csak tervek voltak a budapesti gyalogoshidakra
Nem űrközpont, épülő kerékpáros-gyalogos híd a csepeli szigetcsúcsnál – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt harminc évben sokféle gyalogoshidat terveztek már a Duna fővárosi szakaszára, egyik álomból sem lett semmi. Épült viszont megkérdőjelezhető árú és hasznosságú kerékpároshíd a Rákos-patak dunai torkolatához, és most is épül egy masszív kerékpároshíd a ferencvárosi atlétikai stadion takarásában a Ráckevei-Soroksári-Dunára. A Szabadság híd vagy a Lánchíd „gyalogosítása” is többször szóba került már, legutóbb épp most, a Lánchíd felújításának befejezése kapcsán.

Nemrég civil szervezetek kezdeményezték a fővárosi önkormányzatnál, hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki az autókat, és csak buszok és kerékpárok mehessenek át a közúti részén, valamint a gyalogosok kétoldalt. A főváros részéről megvan a fogadókészség: mint ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester fogalmazott, „szólnak mellette érvek”, de a tervet a decemberi forgalmi átadás előtt egyeztetnie kell a két érintett kerülettel, a Várnegyeddel és Belváros-Lipótvárossal.

Ha elfogadják, a Lánchíd lehetne az első kerékpáros-gyalogos híd a Dunán. Igaz, nem tisztán kerékpáros-gyalogos, mert a 105-ös és a 178-as busz továbbra is a hídon közlekedne, sőt információink szerint felmerült, hogy a Vár és a Parlament között közlekedő kormányzati gépkocsik is kaphatnának felmentést. Mindenesetre megoldódna az a probléma, hogy a híd forgalmas járdarészén a kerékpárosok és gyalogosok egymást veszélyeztetve közlekedjenek.

A „gyaloghidasítás”

Az, hogy óriási az igény egy budapesti dunai gyaloghídra, mindannyiszor bebizonyosodott, ahányszor ideiglenesen felszabadították a Szabadság hidat vagy a Lánchidat a sétálók, bringások előtt. Ezt először Demszky Gábor főpolgármester húzta meg, amikor rájött, hogy egy darabig nem lesz Budapesten új gyaloghíd: lezárta és sétálóvá alakíttatta nyári hétvégéken a Lánchidat. Az ötlet bevált, az üres hídon szívesen sétálgattak az emberek.

Demszky ennél is tovább ment: 2002-ben bejelentette, hogy a Lánchidat gyaloghíddá alakítják, esetleg városi kisbuszok, kerékpárok közlekedhetnek majd rajta, de az átalakítást az M0-s északi hídjának és az Aquincumi hídnak a megépüléséhez kötötte. (Ebből csak az M0-s híd épült meg eddig.) Sőt, Demszky akkoriban úgy gondolta, hogy ha megépül a 4-es metró, nem lesz szükség a Szabadság híd további terhelésére sem, azt is gyalogoshíddá lehet alakítani (esetleg a villamosközlekedés megtartásával).

A Demszkyt követő Tarlós István idején a nyári hétvégi lánchídi séták kimentek a divatból, viszont lett helyette más. Mivel a Bartók Béla úti villamospálya-felújítása miatt le kellett zárni az autók előtt a Szabadság hidat, az népszerű sétatereppé vált. Sőt, miután a munkák befejeződtek, akkor is megtartották nyári hétvégékre azt a szokást, hogy átadták a hidat a gyalogosoknak.

„Szendvicshíd" a Várbazárnál – Forrás: Magyar Hírlap, 2003. 302. szám / Arcanum Digitális Tudománytár
„Szendvicshíd" a Várbazárnál – Forrás: Magyar Hírlap, 2003. 302. szám / Arcanum Digitális Tudománytár

Tarlós egyébként újramelegítette a korábbi gyaloghídépítési ötleteket: első és második választási programjában megtalálható volt annak a Fidesz (sőt maga Orbán Viktor) által felkarolt gyaloghídnak a terve, ami a Vigadó teret és a Várkert Bazárt kötötte volna össze a Duna fölött. A Fővárosi Közgyűlés Tarlós idején elfogadott fejlesztési tervében négy gyalogos-kerékpáros híd előkészítése, illetve tervezése, engedélyezése is szerepel.

Két híd épült volna az Óbudai-szigetre Budáról, egy a Margit-szigetet kötötte volna össze a pesti Dráva utcával, egy pedig a Soroksári-Duna-ágban levő Molnár-sziget és a Csepel-sziget között lett volna, a rév kiváltására. Ezekből végül egy sem lett, nem is lesz egyhamar. Épült viszont állami beruházásban egy olyan kerékpároshíd a Rákos-patak dunai torkolatánál, az Úszóaréna szárnyprojektjeként, aminek mind az árát, mind a szükségességét (500 méterre tőle fekszik egy másik híd) alaposan megkérdőjelezték.

És épül jelenleg is egy, már látványában is elég gigantikus gyalogos-kerékpáros híd a kíváncsi szemek elől eléggé eldugva Csepel északi szigetcsúcsa és Ferencváros között. Ez is állami beruházásban létesül, egy sportlétesítményhez, a ferencvárosi atlétikai stadionhoz kapcsolódva, úgy, hogy a bicikliforgalmat egyébként a tőle 300 méterre fekvő Kvassay híd kerékpárutakon tökéletesen ki tudja szolgálni.

A nagy gyaloghídálmok

Mint látjuk a legutóbbi fejlesztési tervek gyalogos-kerékpáros hídjai és a megvalósult hidak is inkább a Duna mellékágain épültek, magán a nagy folyón nem lesz egy darabig új gyaloghíd. Pedig az 1993-ban átadott Lágymányosi (most Rákóczi) híd és a Petőfi híd közé az 1996-os (tervezett) világkiállítás előtt szerettek volna komoly gyalogoshidat. Az ötletet 2005-ben melegítette fel négy budapesti egyetem és az MTA Harmónia híd néven, Finta József sztárépítész pedig mozgójárdával összekötött galériákat, egyetemi klubokat, kávéházakat tervezett rá.

Az albertfalvai emeletes lakóhíd – Forrás: Hg.hu
Az albertfalvai emeletes lakóhíd – Forrás: Hg.hu

Futurisztikus elképzelésnek tűnik, ugye? Pedig volt még ennél vadabb terv is. 2009-ben Zoboki Gábor építészirodája délre, Albertfalva és Csepel közé tervezett egy hétemeletes lakóhidat, kettős közlekedési rendszerrel. Az egyik az átmenő forgalmat biztosította volna az M7-es autópálya felé, a másik a hídról lefutó babakocsi-, gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálta volna ki.

A Petőfi híd és a Szabadság híd közötti szakasz sem maradt ki a tervezésből. 2010 előtt, az Európa kulturális fővárosa címért folytatott versenyben Budapest egy fedett gyaloghidat álmodott ide, ami a két parton található egyetemeket kötötte volna össze.

Az Erzsébet híd és Lánchíd közötti Duna-szakasz se maradt szűz. A korabeli híradások szerint a Várbazár és a Vigadó tér közötti kerékpáros-gyalogos hidat 1998-ban Bojár Iván András, az Octogon című lap főszerkesztője találta ki. A speciális „szendvicshíd” sétánya alatt, a fedett részben könyvesbolt, étterem, kávéház, házasságkötő terem, kápolna bújt volna meg. A híd ellenzői speciális plazának nevezték az elképzelést.

Vigadó és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd későbbi, 2003-as kiadása – Forrás: Hg.hu
Vigadó és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd későbbi, 2003-as kiadása – Forrás: Hg.hu

A Vigadó tér és a Várkert Bazár közé tervezett gyaloghíd későbbi komolyabb tervei 2003-ban bukkantak fel. A 4D Stúdió átlátszó, cső alakú átjárót gondolt ki, amiben kávéház, étterem is helyet kapott volna. 2010-ben a terv már odáig bővült, hogy a gyaloghídon futott volna át Budára a kisföldalatti is.

A fővárosi gyaloghíd álmok nagyon régre nyúlnak vissza. Nem maradhat ki a sorból az egyik első budapesti (Y-alakú!) gyaloghíd sem, amit a Parlament és a Batthyány tér közé tervezett Lipthay Ágost. Mint az Építő Ipar 1905. február 26-i számában írta: „Ebben a mai helyzetben egy gyaloghíd minden nehézség nélkül helyezhető el az Andrássy-szobor, illetőleg a Báthory-utca és a budai Plébánia utca irányában, amint azt az ábrában eredményvonal jelzi, erre a gyaloghídra mind a két parton megfelelő lépcsőzetek segítségével lehetne följutni. Ezenkívül járó szalagokkal (escalatorokkal) is lehetne a hídra gyorsan és könnyen följutni.”

A Lipthay-féle Y alakú gyaloghíd – Forrás: Építő Ipar, 1905, február 26-i szám
A Lipthay-féle Y alakú gyaloghíd – Forrás: Építő Ipar, 1905, február 26-i szám

Külföldi példák

A kétezres évek eleje elhozta a gyalogos-kerékpáros műtárgyak építésének virágkorát, ami várhatóan meghatározza a következő évek, évtizedek beruházásait is, írja Lorászkó Balázs Gyalogos hidak Magyarországon című tanulmányában. A kétezres évek előtt alig néhány gyaloghíd épült nagyobb folyók felett, azok is csak a tehetősebb országokban. Ma viszont a legtöbb ország rendelkezik monumentális gyalogos-kerékpáros műtárggyal:

  • London Millenium hídja a Temze felett épült 1999 és 2000 között. A szokatlan kialakítású függőhíd kábelei a hídpálya síkja alatt futnak, így az átkelők teljes szépségében csodálhatják a londoni városképet.
  • Ugyancsak 1999 és 2000 között épült a moszkvai Puskinszkij gyaloghíd, mely a Moszkva-folyó felett áll, és a Gorkij park megközelítését szolgálja. A műtárgy a közeli Andrejevszkij vasúti híd (épült 1907-ben) elemeit felhasználva épült.
  • Párizs legújabb gyalogos Szajna-hídja a Passerelle Simone-de-Beauvoir, mely 2004 és 2006 között épült. A különleges egynyílású ívhíd hossza 304 méter.

A tanulmány szerint Európa második leghosszabb folyóján, a hazánkat is átszelő Dunán Németországban harmincöt, Ausztriában hét gyalogos-kerékpáros híd ível át (közel felük duzzasztómű gátján), ezenfelül a regensburgi Duna-ág felett kettő, a bécsi Duna-ág felett öt ilyen műtárgy létesült. A németországi hidak jellemzően 30 és 70 méter között változnak, a leghosszabb átkelő egy kiemelkedően hosszú ferdekábeles híd Bad Abbach közelében (170 méter).

Passerelle Simone-de-Beauvoir – Fotó: Guilhem Vellut / Wikipédia
Passerelle Simone-de-Beauvoir – Fotó: Guilhem Vellut / Wikipédia

Hazai büszkeségek

A régi Pest és Buda gyaloghídban is élen járt Európában. Az első hazai kábelhíd, a már elbontott városligeti függőhíd az 1800-as években szolgálta a gyalogosokat a déli tópart és a Széchenyi-sziget között. A gyalogos műtárgy Fritz Antal, bécsi szitásmester tervei alapján épült 1826-ban, a Szépészeti Bizottmány jóváhagyásával és költségére. Korróziós károk miatt kellett végül elbontani 1875-ben.

Szolnokon, a Tiszán 2010-ben épült gyalogos-kerékpáros híd, ami 445 méteres hosszával egyben Közép-Európa leghosszabb ilyen jellegű hídja is. A hazai rekorder szolnoki híd a legnagyobb költségű gyalogoshíd címét is magának tudhatja. 1,6 milliárd forintos árát viszont a londoni 370 méteres Millennium híd árához hasonlítva kitűnik, nem is jártunk olyan rosszul. A Temze-híd ugyanis 6,1 milliárd forintnak megfelelő összegből épült fel, 740 millió forinttal a tervezett költségvetés felett.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!