Üvegcsöves, mozgójárdás, hétemeletes, ipszilon – csak tervek voltak a budapesti gyalogoshidakra
2022. május 30. – 12:07
![Üvegcsöves, mozgójárdás, hétemeletes, ipszilon – csak tervek voltak a budapesti gyalogoshidakra](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653659641-temp-DmPcBD_hero-normal:xl.jpg)
Az elmúlt harminc évben sokféle gyalogoshidat terveztek már a Duna fővárosi szakaszára, egyik álomból sem lett semmi. Épült viszont megkérdőjelezhető árú és hasznosságú kerékpároshíd a Rákos-patak dunai torkolatához, és most is épül egy masszív kerékpároshíd a ferencvárosi atlétikai stadion takarásában a Ráckevei-Soroksári-Dunára. A Szabadság híd vagy a Lánchíd „gyalogosítása” is többször szóba került már, legutóbb épp most, a Lánchíd felújításának befejezése kapcsán.
Nemrég civil szervezetek kezdeményezték a fővárosi önkormányzatnál, hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki az autókat, és csak buszok és kerékpárok mehessenek át a közúti részén, valamint a gyalogosok kétoldalt. A főváros részéről megvan a fogadókészség: mint ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester fogalmazott, „szólnak mellette érvek”, de a tervet a decemberi forgalmi átadás előtt egyeztetnie kell a két érintett kerülettel, a Várnegyeddel és Belváros-Lipótvárossal.
Ha elfogadják, a Lánchíd lehetne az első kerékpáros-gyalogos híd a Dunán. Igaz, nem tisztán kerékpáros-gyalogos, mert a 105-ös és a 178-as busz továbbra is a hídon közlekedne, sőt információink szerint felmerült, hogy a Vár és a Parlament között közlekedő kormányzati gépkocsik is kaphatnának felmentést. Mindenesetre megoldódna az a probléma, hogy a híd forgalmas járdarészén a kerékpárosok és gyalogosok egymást veszélyeztetve közlekedjenek.
A „gyaloghidasítás”
Az, hogy óriási az igény egy budapesti dunai gyaloghídra, mindannyiszor bebizonyosodott, ahányszor ideiglenesen felszabadították a Szabadság hidat vagy a Lánchidat a sétálók, bringások előtt. Ezt először Demszky Gábor főpolgármester húzta meg, amikor rájött, hogy egy darabig nem lesz Budapesten új gyaloghíd: lezárta és sétálóvá alakíttatta nyári hétvégéken a Lánchidat. Az ötlet bevált, az üres hídon szívesen sétálgattak az emberek.
Demszky ennél is tovább ment: 2002-ben bejelentette, hogy a Lánchidat gyaloghíddá alakítják, esetleg városi kisbuszok, kerékpárok közlekedhetnek majd rajta, de az átalakítást az M0-s északi hídjának és az Aquincumi hídnak a megépüléséhez kötötte. (Ebből csak az M0-s híd épült meg eddig.) Sőt, Demszky akkoriban úgy gondolta, hogy ha megépül a 4-es metró, nem lesz szükség a Szabadság híd további terhelésére sem, azt is gyalogoshíddá lehet alakítani (esetleg a villamosközlekedés megtartásával).
A Demszkyt követő Tarlós István idején a nyári hétvégi lánchídi séták kimentek a divatból, viszont lett helyette más. Mivel a Bartók Béla úti villamospálya-felújítása miatt le kellett zárni az autók előtt a Szabadság hidat, az népszerű sétatereppé vált. Sőt, miután a munkák befejeződtek, akkor is megtartották nyári hétvégékre azt a szokást, hogy átadták a hidat a gyalogosoknak.
![„Szendvicshíd" a Várbazárnál – Forrás: Magyar Hírlap, 2003. 302. szám / Arcanum Digitális Tudománytár](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653663596-temp-hpOkpE_cikktorzs:xl.jpg)
Tarlós egyébként újramelegítette a korábbi gyaloghídépítési ötleteket: első és második választási programjában megtalálható volt annak a Fidesz (sőt maga Orbán Viktor) által felkarolt gyaloghídnak a terve, ami a Vigadó teret és a Várkert Bazárt kötötte volna össze a Duna fölött. A Fővárosi Közgyűlés Tarlós idején elfogadott fejlesztési tervében négy gyalogos-kerékpáros híd előkészítése, illetve tervezése, engedélyezése is szerepel.
Két híd épült volna az Óbudai-szigetre Budáról, egy a Margit-szigetet kötötte volna össze a pesti Dráva utcával, egy pedig a Soroksári-Duna-ágban levő Molnár-sziget és a Csepel-sziget között lett volna, a rév kiváltására. Ezekből végül egy sem lett, nem is lesz egyhamar. Épült viszont állami beruházásban egy olyan kerékpároshíd a Rákos-patak dunai torkolatánál, az Úszóaréna szárnyprojektjeként, aminek mind az árát, mind a szükségességét (500 méterre tőle fekszik egy másik híd) alaposan megkérdőjelezték.
És épül jelenleg is egy, már látványában is elég gigantikus gyalogos-kerékpáros híd a kíváncsi szemek elől eléggé eldugva Csepel északi szigetcsúcsa és Ferencváros között. Ez is állami beruházásban létesül, egy sportlétesítményhez, a ferencvárosi atlétikai stadionhoz kapcsolódva, úgy, hogy a bicikliforgalmat egyébként a tőle 300 méterre fekvő Kvassay híd kerékpárutakon tökéletesen ki tudja szolgálni.
A nagy gyaloghídálmok
Mint látjuk a legutóbbi fejlesztési tervek gyalogos-kerékpáros hídjai és a megvalósult hidak is inkább a Duna mellékágain épültek, magán a nagy folyón nem lesz egy darabig új gyaloghíd. Pedig az 1993-ban átadott Lágymányosi (most Rákóczi) híd és a Petőfi híd közé az 1996-os (tervezett) világkiállítás előtt szerettek volna komoly gyalogoshidat. Az ötletet 2005-ben melegítette fel négy budapesti egyetem és az MTA Harmónia híd néven, Finta József sztárépítész pedig mozgójárdával összekötött galériákat, egyetemi klubokat, kávéházakat tervezett rá.
![Az albertfalvai emeletes lakóhíd – Forrás: Hg.hu](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653664614-temp-CoELCM_cikktorzs:xl.jpg)
Futurisztikus elképzelésnek tűnik, ugye? Pedig volt még ennél vadabb terv is. 2009-ben Zoboki Gábor építészirodája délre, Albertfalva és Csepel közé tervezett egy hétemeletes lakóhidat, kettős közlekedési rendszerrel. Az egyik az átmenő forgalmat biztosította volna az M7-es autópálya felé, a másik a hídról lefutó babakocsi-, gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálta volna ki.
A Petőfi híd és a Szabadság híd közötti szakasz sem maradt ki a tervezésből. 2010 előtt, az Európa kulturális fővárosa címért folytatott versenyben Budapest egy fedett gyaloghidat álmodott ide, ami a két parton található egyetemeket kötötte volna össze.
Az Erzsébet híd és Lánchíd közötti Duna-szakasz se maradt szűz. A korabeli híradások szerint a Várbazár és a Vigadó tér közötti kerékpáros-gyalogos hidat 1998-ban Bojár Iván András, az Octogon című lap főszerkesztője találta ki. A speciális „szendvicshíd” sétánya alatt, a fedett részben könyvesbolt, étterem, kávéház, házasságkötő terem, kápolna bújt volna meg. A híd ellenzői speciális plazának nevezték az elképzelést.
![Vigadó és a Várkert Bazár közötti gyaloghíd későbbi, 2003-as kiadása – Forrás: Hg.hu](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653663667-temp-nfLmaF_cikktorzs:xl.jpg)
A Vigadó tér és a Várkert Bazár közé tervezett gyaloghíd későbbi komolyabb tervei 2003-ban bukkantak fel. A 4D Stúdió átlátszó, cső alakú átjárót gondolt ki, amiben kávéház, étterem is helyet kapott volna. 2010-ben a terv már odáig bővült, hogy a gyaloghídon futott volna át Budára a kisföldalatti is.
A fővárosi gyaloghíd álmok nagyon régre nyúlnak vissza. Nem maradhat ki a sorból az egyik első budapesti (Y-alakú!) gyaloghíd sem, amit a Parlament és a Batthyány tér közé tervezett Lipthay Ágost. Mint az Építő Ipar 1905. február 26-i számában írta: „Ebben a mai helyzetben egy gyaloghíd minden nehézség nélkül helyezhető el az Andrássy-szobor, illetőleg a Báthory-utca és a budai Plébánia utca irányában, amint azt az ábrában eredményvonal jelzi, erre a gyaloghídra mind a két parton megfelelő lépcsőzetek segítségével lehetne följutni. Ezenkívül járó szalagokkal (escalatorokkal) is lehetne a hídra gyorsan és könnyen följutni.”
![A Lipthay-féle Y alakú gyaloghíd – Forrás: Építő Ipar, 1905, február 26-i szám](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653658498-temp-LfOpKH_cikktorzs:xl.jpg)
Külföldi példák
A kétezres évek eleje elhozta a gyalogos-kerékpáros műtárgyak építésének virágkorát, ami várhatóan meghatározza a következő évek, évtizedek beruházásait is, írja Lorászkó Balázs Gyalogos hidak Magyarországon című tanulmányában. A kétezres évek előtt alig néhány gyaloghíd épült nagyobb folyók felett, azok is csak a tehetősebb országokban. Ma viszont a legtöbb ország rendelkezik monumentális gyalogos-kerékpáros műtárggyal:
- London Millenium hídja a Temze felett épült 1999 és 2000 között. A szokatlan kialakítású függőhíd kábelei a hídpálya síkja alatt futnak, így az átkelők teljes szépségében csodálhatják a londoni városképet.
- Ugyancsak 1999 és 2000 között épült a moszkvai Puskinszkij gyaloghíd, mely a Moszkva-folyó felett áll, és a Gorkij park megközelítését szolgálja. A műtárgy a közeli Andrejevszkij vasúti híd (épült 1907-ben) elemeit felhasználva épült.
- Párizs legújabb gyalogos Szajna-hídja a Passerelle Simone-de-Beauvoir, mely 2004 és 2006 között épült. A különleges egynyílású ívhíd hossza 304 méter.
A tanulmány szerint Európa második leghosszabb folyóján, a hazánkat is átszelő Dunán Németországban harmincöt, Ausztriában hét gyalogos-kerékpáros híd ível át (közel felük duzzasztómű gátján), ezenfelül a regensburgi Duna-ág felett kettő, a bécsi Duna-ág felett öt ilyen műtárgy létesült. A németországi hidak jellemzően 30 és 70 méter között változnak, a leghosszabb átkelő egy kiemelkedően hosszú ferdekábeles híd Bad Abbach közelében (170 méter).
![Passerelle Simone-de-Beauvoir – Fotó: Guilhem Vellut / Wikipédia](https://assets.telex.hu/images/20220527/1653663725-temp-Adkffh_cikktorzs:xl.jpg)
Hazai büszkeségek
A régi Pest és Buda gyaloghídban is élen járt Európában. Az első hazai kábelhíd, a már elbontott városligeti függőhíd az 1800-as években szolgálta a gyalogosokat a déli tópart és a Széchenyi-sziget között. A gyalogos műtárgy Fritz Antal, bécsi szitásmester tervei alapján épült 1826-ban, a Szépészeti Bizottmány jóváhagyásával és költségére. Korróziós károk miatt kellett végül elbontani 1875-ben.
Szolnokon, a Tiszán 2010-ben épült gyalogos-kerékpáros híd, ami 445 méteres hosszával egyben Közép-Európa leghosszabb ilyen jellegű hídja is. A hazai rekorder szolnoki híd a legnagyobb költségű gyalogoshíd címét is magának tudhatja. 1,6 milliárd forintos árát viszont a londoni 370 méteres Millennium híd árához hasonlítva kitűnik, nem is jártunk olyan rosszul. A Temze-híd ugyanis 6,1 milliárd forintnak megfelelő összegből épült fel, 740 millió forinttal a tervezett költségvetés felett.