Üvegcsöves, mozgójárdás, hétemeletes, ipszilon – csak tervek voltak a budapesti gyalogoshidakra

Nemrég civil szervezetek kezdeményezték a fővárosi önkormányzatnál, hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki az autókat, és csak buszok és kerékpárok mehessenek át a közúti részén, valamint a gyalogosok kétoldalt. A főváros részéről megvan a fogadókészség: mint ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester fogalmazott, „szólnak mellette érvek”, de a tervet a decemberi forgalmi átadás előtt egyeztetnie kell a két érintett kerülettel, a Várnegyeddel és Belváros-Lipótvárossal.

Ha elfogadják, a Lánchíd lehetne az első kerékpáros-gyalogos híd a Dunán. Igaz, nem tisztán kerékpáros-gyalogos, mert a 105-ös és a 178-as busz továbbra is a hídon közlekedne, sőt információink szerint felmerült, hogy a Vár és a Parlament között közlekedő kormányzati gépkocsik is kaphatnának felmentést. Mindenesetre megoldódna az a probléma, hogy a híd forgalmas járdarészén a kerékpárosok és gyalogosok egymást veszélyeztetve közlekedjenek.

A „gyaloghidasítás”

Az, hogy óriási az igény egy budapesti dunai gyaloghídra, mindannyiszor bebizonyosodott, ahányszor ideiglenesen felszabadították a Szabadság hidat vagy a Lánchidat a sétálók, bringások előtt. Ezt először Demszky Gábor főpolgármester húzta meg, amikor rájött, hogy egy darabig nem lesz Budapesten új gyaloghíd: lezárta és sétálóvá alakíttatta nyári hétvégéken a Lánchidat. Az ötlet bevált, az üres hídon szívesen sétálgattak az emberek.

Demszky ennél is tovább ment: 2002-ben bejelentette, hogy a Lánchidat gyaloghíddá alakítják, esetleg városi kisbuszok, kerékpárok közlekedhetnek majd rajta, de az átalakítást az M0-s északi hídjának és az Aquincumi hídnak a megépüléséhez kötötte. (Ebből csak az M0-s híd épült meg eddig.) Sőt, Demszky akkoriban úgy gondolta, hogy ha megépül a 4-es metró, nem lesz szükség a Szabadság híd további terhelésére sem, azt is gyalogoshíddá lehet alakítani (esetleg a villamosközlekedés megtartásával).

A Demszkyt követő Tarlós István idején a nyári hétvégi lánchídi séták kimentek a divatból, viszont lett helyette más. Mivel a Bartók Béla úti villamospálya-felújítása miatt le kellett zárni az autók előtt a Szabadság hidat, az népszerű sétatereppé vált. Sőt, miután a munkák befejeződtek, akkor is megtartották nyári hétvégékre azt a szokást, hogy átadták a hidat a gyalogosoknak.

Tarlós egyébként újramelegítette a korábbi gyaloghídépítési ötleteket: első és második választási programjában megtalálható volt annak a Fidesz (sőt maga Orbán Viktor) által felkarolt gyaloghídnak a terve, ami a Vigadó teret és a Várkert Bazárt kötötte volna össze a Duna fölött. A Fővárosi Közgyűlés Tarlós idején elfogadott fejlesztési tervében négy gyalogos-kerékpáros híd előkészítése, illetve tervezése, engedélyezése is szerepel.

Két híd épült volna az Óbudai-szigetre Budáról, egy a Margit-szigetet kötötte volna össze a pesti Dráva utcával, egy pedig a Soroksári-Duna-ágban levő Molnár-sziget és a Csepel-sziget között lett volna, a rév kiváltására. Ezekből végül egy sem lett, nem is lesz egyhamar. Épült viszont állami beruházásban egy olyan kerékpároshíd a Rákos-patak dunai torkolatánál, az Úszóaréna szárnyprojektjeként, aminek mind az árát, mind a szükségességét (500 méterre tőle fekszik egy másik híd) alaposan megkérdőjelezték.

És épül jelenleg is egy, már látványában is elég gigantikus gyalogos-kerékpáros híd a kíváncsi szemek elől eléggé eldugva Csepel északi szigetcsúcsa és Ferencváros között. Ez is állami beruházásban létesül, egy sportlétesítményhez, a ferencvárosi atlétikai stadionhoz kapcsolódva, úgy, hogy a bicikliforgalmat egyébként a tőle 300 méterre fekvő Kvassay híd kerékpárutakon tökéletesen ki tudja szolgálni.

A nagy gyaloghídálmok

Mint látjuk a legutóbbi fejlesztési tervek gyalogos-kerékpáros hídjai és a megvalósult hidak is inkább a Duna mellékágain épültek, magán a nagy folyón nem lesz egy darabig új gyaloghíd. Pedig az 1993-ban átadott Lágymányosi (most Rákóczi) híd és a Petőfi híd közé az 1996-os (tervezett) világkiállítás előtt szerettek volna komoly gyalogoshidat. Az ötletet 2005-ben melegítette fel négy budapesti egyetem és az MTA Harmónia híd néven, Finta József sztárépítész pedig mozgójárdával összekötött galériákat, egyetemi klubokat, kávéházakat tervezett rá.

Futurisztikus elképzelésnek tűnik, ugye? Pedig volt még ennél vadabb terv is. 2009-ben Zoboki Gábor építészirodája délre, Albertfalva és Csepel közé tervezett egy hétemeletes lakóhidat, kettős közlekedési rendszerrel. Az egyik az átmenő forgalmat biztosította volna az M7-es autópálya felé, a másik a hídról lefutó babakocsi-, gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálta volna ki.

A Petőfi híd és a Szabadság híd közötti szakasz sem maradt ki a tervezésből. 2010 előtt, az Európa kulturális fővárosa címért folytatott versenyben Budapest egy fedett gyaloghidat álmodott ide, ami a két parton található egyetemeket kötötte volna össze.

Az Erzsébet híd és Lánchíd közötti Duna-szakasz se maradt szűz. A korabeli híradások szerint a Várbazár és a Vigadó tér közötti kerékpáros-gyalogos hidat 1998-ban Bojár Iván András, az Octogon című lap főszerkesztője találta ki. A speciális „szendvicshíd” sétánya alatt, a fedett részben könyvesbolt, étterem, kávéház, házasságkötő terem, kápolna bújt volna meg. A híd ellenzői speciális plazának nevezték az elképzelést.

A Vigadó tér és a Várkert Bazár közé tervezett gyaloghíd későbbi komolyabb tervei 2003-ban bukkantak fel. A 4D Stúdió átlátszó, cső alakú átjárót gondolt ki, amiben kávéház, étterem is helyet kapott volna. 2010-ben a terv már odáig bővült, hogy a gyaloghídon futott volna át Budára a kisföldalatti is.

A fővárosi gyaloghíd álmok nagyon régre nyúlnak vissza. Nem maradhat ki a sorból az egyik első budapesti (Y-alakú!) gyaloghíd sem, amit a Parlament és a Batthyány tér közé tervezett Lipthay Ágost. Mint az Építő Ipar 1905. február 26-i számában írta: „Ebben a mai helyzetben egy gyaloghíd minden nehézség nélkül helyezhető el az Andrássy-szobor, illetőleg a Báthory-utca és a budai Plébánia utca irányában, amint azt az ábrában eredményvonal jelzi, erre a gyaloghídra mind a két parton megfelelő lépcsőzetek segítségével lehetne följutni. Ezenkívül járó szalagokkal (escalatorokkal) is lehetne a hídra gyorsan és könnyen följutni.”

Külföldi példák

A kétezres évek eleje elhozta a gyalogos-kerékpáros műtárgyak építésének virágkorát, ami várhatóan meghatározza a következő évek, évtizedek beruházásait is, írja Lorászkó Balázs Gyalogos hidak Magyarországon című tanulmányában. A kétezres évek előtt alig néhány gyaloghíd épült nagyobb folyók felett, azok is csak a tehetősebb országokban. Ma viszont a legtöbb ország rendelkezik monumentális gyalogos-kerékpáros műtárggyal:

• London Millenium hídja a Temze felett épült 1999 és 2000 között. A szokatlan kialakítású függőhíd kábelei a hídpálya síkja alatt futnak, így az átkelők teljes szépségében csodálhatják a londoni városképet.
• Ugyancsak 1999 és 2000 között épült a moszkvai Puskinszkij gyaloghíd, mely a Moszkva-folyó felett áll, és a Gorkij park megközelítését szolgálja. A műtárgy a közeli Andrejevszkij vasúti híd (épült 1907-ben) elemeit felhasználva épült.
• Párizs legújabb gyalogos Szajna-hídja a Passerelle Simone-de-Beauvoir, mely 2004 és 2006 között épült. A különleges egynyílású ívhíd hossza 304 méter.

A tanulmány szerint Európa második leghosszabb folyóján, a hazánkat is átszelő Dunán Németországban harmincöt, Ausztriában hét gyalogos-kerékpáros híd ível át (közel felük duzzasztómű gátján), ezenfelül a regensburgi Duna-ág felett kettő, a bécsi Duna-ág felett öt ilyen műtárgy létesült. A németországi hidak jellemzően 30 és 70 méter között változnak, a leghosszabb átkelő egy kiemelkedően hosszú ferdekábeles híd Bad Abbach közelében (170 méter).

Hazai büszkeségek

A régi Pest és Buda gyaloghídban is élen járt Európában. Az első hazai kábelhíd, a már elbontott városligeti függőhíd az 1800-as években szolgálta a gyalogosokat a déli tópart és a Széchenyi-sziget között. A gyalogos műtárgy Fritz Antal, bécsi szitásmester tervei alapján épült 1826-ban, a Szépészeti Bizottmány jóváhagyásával és költségére. Korróziós károk miatt kellett végül elbontani 1875-ben.

Szolnokon, a Tiszán 2010-ben épült gyalogos-kerékpáros híd, ami 445 méteres hosszával egyben Közép-Európa leghosszabb ilyen jellegű hídja is. A hazai rekorder szolnoki híd a legnagyobb költségű gyalogoshíd címét is magának tudhatja. 1,6 milliárd forintos árát viszont a londoni 370 méteres Millennium híd árához hasonlítva kitűnik, nem is jártunk olyan rosszul. A Temze-híd ugyanis 6,1 milliárd forintnak megfelelő összegből épült fel, 740 millió forinttal a tervezett költségvetés felett.