A járvány úgy letarolta a magyar zeneipart, hogy a zenészek közel felében felmerült a pálya elhagyása

Legfontosabb

2022. február 19. – 18:51

A járvány úgy letarolta a magyar zeneipart, hogy a zenészek közel felében felmerült a pálya elhagyása
Koncert a Budapest Arénában 2021 decemberében – Fotó: Ilyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért
megbízásából készített magyar zeneipari jelentést, ami azért különösen érdekes, mert pont egy olyan időszakot ölel fel a vizsgálat, amire óriási hatással volt a globális vírushelyzet. A 2020-as évet vizsgáló kutatás alapján elkeserítően rossz éve volt a hazai zeneiparnak, ami éppen nagy lendületben volt 2019-ben, amikor beütött a járvány, és a feje tetejére állította a kulturális és idegenforgalmi szektort.

A hangfelvétel-iparágban, tehát a lemezeladásokból, streamingből és jogkezelésből keletkező bevételeket tekintve a 2019-es év nagyon erős volt, rekordnak számító, 14%-os volt a növekedés. Ehhez képest 2020 már 5%-os zuhanást jelentett, ami főleg a csökkenő jogdíjaknak és fizikai eladásoknak köszönhető. Egyedül a digitális piac tudott növekedni, az viszont hatalmasat, 2019-hez képest 40%-ot. Ettől függetlenül a digitális rész a zeneipari piacnak még mindig csak az ötödét teszi ki itthon.

A járvány erős hatással volt a jogdíjakra is, összesen 27%-kal, vagyis több mint a negyedével csökkent az a jogdíjtömeg, amit szétosztanak az előadóknak, dalszerzőknek, zenészeknek. Közel 9 ezer (az összesen nagyjából 12 ezer közül) olyan zeneszerző van, aki legalább 1000 forint jogdíjat kapott az Artisjustól. Nagyon érdekes, hogyan oszlik meg az éves kifizetése összege a közel 9 ezer szerző között: az összes jogdíjra jogosult zeneszerzőnek mindössze 5%-a az, aki évente egymillió forint fölött kap a jogdíjakból.

Az abszolút elitet ezen belül összesen 103 szerző jelenti, ők legalább 5 millió forintnyi jogdíjat kaptak 2020-ban, ők az összes szerző mindössze 1 százalékát teszik ki. A jelentésből nem derül ki, hogy konkrétan, név szerint kik tartoznak ebbe az egy százalékba, annyit lehet tudni, hogy 97%-uk férfi, 44%-uk 51 évnél idősebb, és mindössze 21%, aki 21 és 40 év közötti. Az is látszik, hogy jóval nagyobb arányban találhatók fiatal szerzők a jogdíjra jogosultak között, mint amilyen arányban a pénzből részesültek. Vagyis a nagy pénzt jellemzően a veteránok kapják.

Ehhez elég hasznos az az információ, hogy hány dalt kell szerzőként jegyezni ahhoz, hogy valakinek esélye legyen milliókat keresni jogdíjból. Az Artisjus adatai szerint az évi 10 millió felett kereső szerzők akár 4-500 dal után is kaphatják ezt az összeget, de száz feletti zenemennyiséggel érdemes rendelkezni azoknak, akik legalább 500 ezer forintot szeretnének keresni jogdíjkiosztáskor. Meglepő adat, de átlagban 14 dalt jelentett le az a szerző, aki maximum ezer forintot kapott 2020-ban.

A karanténos időszak abból a szempontból is megtette a hatását, hogy 2018-hoz vagy 2019-hez képest drasztikusan megnőtt az Artisjusnál bejelentett szerzemények száma. Amíg 2019 az előző évhez képest mindössze 2%-os növekedést jelentett, 2020-ban ez már 27%-os volt.

Szintén érdekes, hogyan alakult a fizikai értékesítés, hiszen az internetkorszakban azt gondolhatnánk, hogy a kézzelfogható zenehordozóknak már nincs sok értelme. Magyarországon azonban – főleg a benzinkutatokon árult cédéknek köszönhetően – egész tisztességesen tartja magát az iparág. Annyira, hogy a cédék eladásából származó bevétel még nőtt is 2019-ben. Ehhez képest 2020-ra már jóval kevesebb bevétel származott ebből, ráadásul a cédéeladások között egyre kevesebb a hazai előadó.

2015 óta nem adtak el ennyire kevés cédét, mint 2020-ban.

Hasonló tendencia tapasztalható a zenei DVD-knél is, amiknek a forgalma majdnem a harmadára csökkent 2020-ban 2019-hez képest. Cserébe egyre erősebb a vinyl (köznyelven bakelitlemez), és ugyan nem történt akkora ugrás, mint  2018 és 2019 között, de még mindig itt tudott egyedül igazán növekedni a bevétel a fizikai hordozók körében Magyarországon.

A streaming viszont az előző évekhez képest is brutálisan megerősödött, 2020-ban már több mint 4 milliárd forintos forgalmat generált a szegmens. Ennek a túlnyomó részét a fizetős, reklámokkal megtámogatott (például az ingyenes Spotify) és a videós szolgáltatások teszik ki. Összesen 41%-kal nőtt a streamingbevétel 2019-hez képest 2020-ban.

Ez a növekedés főleg annak köszönhető, hogy egyre többen fizetnek elő egyénileg vagy csoportosan valamilyen zeneszolgáltatásra. Amíg ez a szám 2019 első negyedévében 400 ezer előfizetés körül volt az országban, két évvel később már nagyjából 650 ezer.

Az egyik nagyon meglepő adatsora a kutatásnak, hogy a kormányzati részről kiemelt figyelmet kapó Petőfi Rádió hallgatottsága 2018 óta folyamatosan esik, és már bőven lemaradt a piaci versenyben. A piacvezető a 15 évnél idősebbek körében toronymagasan vezet a Retro Rádió, ami 2020-ban még növelni is tudta a hallgatottságát. A második hely már nem ennyire egyértelmű, a Petőfi, a Kossuth és a Rádió1 is nagyjából hasonló hallgatómennyiséget ér el. Az külön kuriózum, hogy alapvetően könnyűzenével foglalkozó rádiókat (Rádió1, Petőfi), hogyan tudja rövid időre megelőzni hallgatottságban a Kossuth.

Az élőzene helyzete, ahogyan az várható, egészen siralmassá vált a járvány alatt.

Amíg 2018-ban 107, 2019-ben 135, addig 2020-ban csak 35 élőzenei koncert jutott egy napra az évben.

Ez az adatsor nagyon jól mutatja, hogy mennyire elkeserítő helyzetbe került az élőzenei szektor a pandémia alatt. A fellépések száma 70%-kal, az élőzenei rendezvényekhez (fesztivál, falunap, stb.) köthető koncerteké 74%-kal csökkent. Az igazán brutális adatsor havi bontásban látszik, ahol megnézték, hogy az országban hány élőzenei fellépés történt egy adott hónapban. Itt látszik igazán, hogy a karantén és a korlátozások milyen hatással voltak a szektorra.

Amíg például 2018 és 2019 májusában 4-5 ezer koncertet is adtak az országban, addig 2020-ban ugyanebben az időszakban mindössze 87-et. Az abszolút mélypontot 2020 decembere jelentette, amikor mindössze 13 darab élőzenei fellépés történt. 2018-ban ez a szám 3281, 2019-ben pedig 3722 volt. 2019 augusztusában majdnem annyi élőzenei koncertet tartottak, mint egész 2020-ban. Hasonlóan lesújtó a fesztiválokra vonatkozó adatsor is, hiszen amíg 2019 csúcshónapjában 263 ilyen rendezvényt tartottak, egy évvel később már csak 66-ot. Ez a 66 pedig valamivel kevesebb, mint a fele az összes (152) 2020-ban megrendezett fesztiválnak.

A kutatáshoz egy kérdőívet is készítettek zenészekkel, amelyből kiderül többek között, hogy

  • a válaszadók 47%-ának esett ki 2020-ban a bevételének több, mint a 90 százaléka,
  • mindössze 6%-uk mondta azt, hogy egyáltalán nem esett el bevételtől,
  • a válaszadók 81%-a már a koronavírus-járvány előtt is más tevékenységgel egészítette ki a bevételeit, és mindössze a maradék 19% az, akik valamelyik hullám után kerestek maguknak másik munkát,
  • 52%-uk nyilatkozta azt, hogy a járvány alatt semmilyen támogatást nem kapott.

Akik mégis kaptak támogatást, főleg a kisvállalkozókat támogató intézkedéseket (21%) választották vagy a kétes hírű raktárkoncerteket (17%). A támogatások között szerepelnek az Artisjus, az EJI, a PIM és az A38, illetve a Budapest Music Center akciói is. Az más kérdés, hogy a válaszadók 67% azt nyilatkozta, hogy a segély az éves bevétele maximum 10%-át fedezte vagy még annyit sem.

A válaszadók 60%-ának mindezek ellenére sem jutott eszébe feladni a zenész szakmát. Persze ezt az adatot olvashatjuk úgy, hogy közel a felüknek megfordult a fejében ez a gondolat. Mindenesetre a gyakorlatban mindössze 7%-uk hagyott fel a profi zenéléssel.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!