Robbanóanyagok a gázvezetéknél, vasút, olajcég: jó pár szerb–magyar ügy vár Vučić után az új kormányra

Aleksandar Vučić bukásával belföldön is rengeteg feladat és megoldandó probléma vár a múlt vasárnapi szerbiai választáson győztes Egyetemista Lista – Az Egyetemisták Győznek formációra, de számos külpolitikát érintő ügyben is állást kell majd foglalniuk. Nem kevés olyan ügy van, ami a magyar–szerb kapcsolatokat érinti, és felgyorsulhat vagy éppen új irányt vehet Vučić vereségével – és nem csak azért, mert jelentős magyar kisebbség él Észak-Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartományban.

Ilija Srdanović kardiológus professzor, az Egyetemista Lista listavezetője, potenciális miniszterelnök-jelölt – még nem nevezték meg, kit terveznek kormányfőnek, ez nem automatikusan a listavezetőt illeti, több másik prominensük is szóba jöhet – másfél héttel ezelőtti interjúnkban így fogalmazott a kétoldalú kapcsolatokról: „Azt kívánjuk, hogy a választások utáni időszakban saját elképzelésük szerint alakítsák hazájukat, és hogy országaink között továbbra is a lehető legjobb szomszédi kapcsolat álljon fenn.

Magyarország Szerbia egyik legfontosabb partnere, ezért elsődleges célunk a jószomszédi viszony fenntartása. A magyarországi választás eredménye egyébként egyértelműen jelezte nekünk, hogy amit itt csinálunk, az helyes.”

Hogy a jószomszédi viszonyt milyen ügyek terhelik, miket kell előrébb lendíteni, sőt kivizsgálni, azokat szedtük össze ebben a cikkben.

Állítólagos szabotázskísérlet a Török Áramlat ellen: már ítélet is született

Vučić április 5-én, egy héttel a magyar parlamenti választás előtt bejelentette, hogy négy kilónyi robbanóanyagot és gyutacsokat találtak a Török Áramlat gázvezeték vajdasági, oromhegyesi szakaszánál. Orbán Viktor összehívta a védelmi tanács ülését, fideszes politikusok szerint terrortámadást hiúsítottak meg. Magyar Péter akkor még ellenzéki vezetőként jelezte, hogy részt vett volna a védelmi tanács ülésén, és azt üzente, hogy nem lehet megakadályozni a választást. Azt is megemlítette, hogy talán hamis zászlós műveletről, tehát kamuról lehet szó. Az ügyben továbbra is rengeteg a kérdés, amikre talán több válasz lehet majd a következő időszakban.

Az ügyben elfogtak a szerbek egy hétfős csoportot, aminek tagjai ellen a szabadkai felsőbb ügyészség tiltott fegyver- és robbanóanyag-előállítás, -tartás, -viselés és ezekkel való kereskedelem gyanújával folytatott nyomozást. A csoportot a szerb Biztonsági-információs Ügynökség (BIA), a Katonai Biztonsági Ügynökség (VBA), a belügyminisztérium bűnügyi rendőrsége és a katonai rendőrség derítette fel az április 5-én Magyarkanizsa területén talált robbanóanyag ügyében folytatott vizsgálat során.

A csoport egyik tagját, D. A.-t október 7-én már egy év házi őrizetre is ítélték egy vádalku keretében. Ő 500 euróért vállalta egy robbanószerkezettel felszerelt, nagy hatótávolságú harci drón szállítását.

Az ügyészség korábbi közlése szerint a csoport az eszközöket előre meghatározott helyszínekre, európai uniós országokba juttatta. A gyanúsítottak között van két szerb állampolgár, Danilo B. és Slobodan Dj. is, akiket júniusban a magyar határ közelében fogtak el. A német sajtó szerint a két férfi úgynevezett egyszer használatos ügynökként orosz titkosszolgálati megbízásból robbantásos merényletet készíthetett elő Németországban. A szabadkai bíróság december 9-ig meghosszabbította előzetes letartóztatásukat. Német sajtóértesülések szerint a német nyomozók azt is vizsgálják, kapcsolatban álltak-e a két Szerbiában őrizetbe vett férfival azok, akiket az augusztusi lipcsei repülőtéri incidenssel gyanúsítanak. A Lipcse/Halle repülőtéren ukrán teherszállító repülőgépek közelében egy robbanószerkezettel felszerelt drónt találtak.

A német sajtó szerint az ügy egyik gyanúsítottja egy Oleg L. néven azonosított orosz állampolgár, akit az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val is kapcsolatba hoztak. A szerb hatóságok eddig nem közölték, hogy bizonyítottnak tekintik-e az orosz titkosszolgálati kapcsolatot. A szabadkai ügyészség azt közölte, hogy az érintett európai országok nyomozó hatóságaival együttműködve folytatja a vizsgálatot, amelynek során a gyanúsítottak pontos szerepét és a lefoglalt eszközök tervezett felhasználását is tisztázni kívánják.

NIS <3 Mol: döcög a vásárlás

Szerbia energetikai kiszolgáltatottságának kiemelten fontos eleme a NIS olajtársaság helyzete. Az ország egyetlen olajfinomítóját is birtokló vállalatban jelentős az orosz tulajdonrész, így nemzetközi szankciók vonatkoznak rá, amelyek alapesetben lehetetlenné teszik, hogy kőolajhoz jusson. Ezt a szankciót ideiglenesen feloldották az amerikaiak annak érdekében, hogy az ellátás biztosítható legyen addig, amíg az orosz fél túl nem ad saját érdekeltségén. A résztulajdont a tárgyalások szerint a Mol venné meg.

A Mol még január 19-én írt alá kötelező erejű szándéknyilatkozatot a Gazpromnyefttyel a NIS 56,15 százalékos orosz tulajdonrészének megvásárlásáról. Júniusban a szerb kormánnyal is megállapodott a vállalat jövőbeli irányításáról, valamint arról, hogy a szerb állam további ötszázalékos részesedést szerezhet. A megállapodás része az is, hogy a Mol legalább tíz évig fenntartja a pancsovai finomító működését az amerikai szankciók előtti időszak kapacitásának megfelelő szinten.

A sokszereplős, orosz hozzájárulást, amerikai szankciók alóli mentességet, szerb politikai döntést igénylő ügylet azonban egyelőre húzódik. Bár nincsen arról szó, hogy végül ne vehetné meg a NIS-ben lévő orosz tulajdonrészt a magyar olajvállalat, de tény, hogy az elvi megállapodás még Orbán és Vučić hatalmának elvesztése előtt született, a két politikus bukása új helyzetet teremthet, amelynek tisztázása időt igényel. A helyzet viszont annyiban sürgető, hogy a NIS működése nélkül megbénul az ország, Szerbia településeinek negyedén csak az olajtársaság benzinkútjairól szerezhető be üzemanyag. Az Oroszországot érintő szankcióktól így sem mentesül teljesen a NIS, fizetni például Visa bankkártyákkal nem is lehet a kutakon.

Kérdés, hogy melyik fél miatt lassult le az ügylet. Lehet ez az amerikai fél miatt is, amelyiktől jóváhagyó hozzájárulás szükséges a végrehajtásához, azaz az üzleti megállapodáshoz a szankció alá vont oroszokkal. De lehet az oroszok miatt is, akik esetleg abban bíznak, hogy mégis megtarthatják egyes európai érdekeltségeiket, így tulajdonrészüket a NIS-ben, vagy a Lukoil olajtársaság kelet-európai hálózatát. Ezt a reményt akár arra is alapozhatják, hogy Donald Trump néhány hete váratlanul megállapodott Vlagyimir Putyinnal arról, hogy Oroszország időleges mentességet kap az amerikai szankciók alól és exportálhat dízelt a világpiacra és az Egyesült Államokba is. Ráadásul ennek érdekében Trump még az ukránokra is nyomást gyakorol, hogy ne támadják drónjaikkal az orosz olajfinomítókat és az exportot biztosító kikötőket, valamint a Fekete-tengeren az orosz dízelt és nyers kőolajat szállító hajókat.

Budapest–Belgrád-vasút: szinte kipipálva

„Gratulálok a szerb Hallgatói Lista győzelméhez! Óriási sikert arattak, Belgrádba ért a budapesti gyors – és milyen szimbolikus, hogy politikai értelemben előbb, mint a síneken…” – írta ki a választás vasárnapján Vitézy Dávid közlekedési-beruházási miniszter a Facebookon. Értékelése szimbolikus, a két ország legnagyobb közös projektje hosszú évek óta tematizálta a közbeszédet mindkét államban, sőt közvetetten – a rosszul felújított újvidéki állomástető 16 ember halálával járó leszakadása miatt – Vučić bukását is okozta.

A jórészt kínai hitelből, elképesztően drágán kipofozott vasútvonal eltérő szolgáltatási színvonallal épült meg a két országban. Szerbiában nem nagyon építettek azonos szintű útkereszteződést, ami nagyobb vonatsebességet tesz lehetővé, míg Magyarországon az alul- vagy felüljárókat spórolták ki az előző kormány alatt, hiába a csillagászati ár. A ritkás tehervonati közlekedés már február 27-én elindult a vonalon, amit pont a görögországi kikötőkbe/-ből irányuló cargoforgalomra hivatkozva újítottak fel és bővítettek kétvágányosra. A személyszállítással már nagyobb gondok voltak, részben a kínai kivitelező által nem ismert, európai vonatbefolyásolási rendszer (ETCS) miatt.

Miközben a szerb oldalon már 2025. október elején elindultak a személyvonatok, a magyar szakaszon Lázár János, majd Vitézy tárcája folyamatosan kitolta a startot. Emlékezetes volt, amikor tavaly októberben Vučić odaszurkált a lesándorozott Csepreghy Nándor államtitkárnak, hogy „mikor fejezitek be a ti részeteket?” Vitézyék mindenesetre tavasz óta arra hivatkoznak, hogy első a biztonság. Vitézy október elején azt írta, október közepére várják a vasútvonal utolsó vizsgálatainak dokumentációját, és ha ezekkel minden rendben van, akkor a magyar szakaszon már október végén indulhatnak vonatok, a nemzetközi közlekedés pedig decemberben indulhat.

Október 25-én arról írt a Szabad Magyar Szó, hogy a vonalon december 13-án, az új menetrend életbelépésével lehet először utazni a határon át, és erről beszélt a Srbijavoz állami vasútvállalat megbízott igazgatója is. Ezt Vitézy minisztériuma a szerbiai kampány részeként értékelte, és jelezték, a miniszter által október elején elmondottakat fenntartják, végleges beindulási dátumokat csak akkor közölnek, ha minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll. A vonal magyarországi szakaszán eredményesen lezajlott a vonatok közlekedését felügyelő irányító rendszernek a tesztüzeme. Már az osztrák vasút (ÖBB) is bejelentette RailJet-vonatok indítását a Bécs–Belgrád viszonylaton, ami több mint valószínű, hogy érintené a Budapest–Belgrád-vasútvonalat.

VMSZ, Bethlen Alap, támogatások: vizsgálatok tárgya

„Alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén, és nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen” – közölte Magyar Péter másfél héttel a magyarországi választás után. Abból az apropóból tette közzé álláspontját, hogy találkozott Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. A VMSZ-t hagyományosan és gyakran érte a vád, hogy túl közel került Vučić kormánypártjához, és ideológiailag is azonosult vele.

Ahogy Magyar írta, a VMSZ a magyarországi kampányban is besegített a Fidesznek, terjesztette annak propagandáját, Pásztor pedig ott volt a Fidesz április 12-i eredményváróján is. Magyar azt mondta Pásztornak, hogy a Tisza tíz évre visszamenőleg át fogja vizsgálni az anyaországi támogatások felhasználását, ahogy a levélszavazás esetében tapasztalt választási visszaéléseket is.

Az egyik legvisszásabb támogatási metódus a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztüli volt. A kormány el is kezdte átvilágítani, milyen projektekre mennyi pénzt folyatott ki az Orbán-kormány a határon innen és túl. Térképes keresőt is létrehoztak erre a célra, amin látható, a Vajdaságba is jutott sok pénz. Egy példa: furcsa projekt lett az Újvidéktől kéttelepülésnyire fekvő Karlóca bor-, wellness- és konferenciahotelé, amit a magyar állam összesen 3,85 milliárd forinttal támogatott. Az Átlátszó vajdasági kiadása arról írt februárban, hogy ennek ellenére a hotel összetett konstrukcióban voltaképp a boszniai Szerb Köztársaságban működő cégek tulajdona lett.

Topolyán hárommilliárd forintból épült fociakadémia, amit 2018-ban Orbán Viktor adott át. Ezt a Magyar Labdarúgó-szövetség finanszírozta, és erről Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta kedden a Szabad Magyar Szónak, hogy Topolyán

„megvolt az utánpótlásképzés egy egész komoly alközpontrendszerrel. Szeretnénk, hogy valamilyen formában részt tudjunk venni ennek a folytatásában. Az összegekről azonban nem mernék beszélni.”

A Belgrade Center for Security Policy 2023-as kutatásából kiderült, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül több tucat magyar nyelvű médiatermék kapott támogatást, például az RTV Pannon, a Magyar Szó, a Hét Nap, az Express TV, az URKO rádió és a Vajdaság Ma. 2011 és 2019 között közel 12 millió euró (kb. 4,4 milliárd forint) közpénzt költött az Orbán-kormány a vajdasági magyar média támogatására.

A NER befektetései: egyelőre nem kapargatták

Magyar állami cégek és a NER-hez, tehát a tűzhöz közeli üzletemberek több szerbiai projektben is megjelentek. Furcsa sztori volt tavaly nyáron, amikor az MVM többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Maneks Csoport két leányvállalatában. A furcsaság abban rejlik, hogy az energetikai cégek tulajdonosa, Dragoljub Zbiljić közeli viszonyt ápolt Vučić pártjával, a Szerb Haladó Párttal (SNS), sőt a szerb lapok szerint a helyi alvilággal is. Zbiljić a 2012-es szerbiai választások előtt kezességet vállalt egy, az SNS-t megtámasztó hitelért, Vučić pártjának győzelme után pedig ömlöttek cégeihez az állami megrendelések. A SRCE (Srbija Centar – Szerbia a Középpontban) nevű ellenzéki párt az MVM-mel kötött deal hírére reagálva azt írta közleményben, hogy

„üzleti és piaci szemmel nézve ez a két cég az SNS-rezsimmel való szoros kapcsolat nélkül senkinek sem kellene, főleg nem egy olyan komoly cégnek, mint amilyen az MVM”.

Az ingatlanpiacon az utóbbi években Tiborcz István, Orbán Viktor veje terjeszkedett Szerbiában. Ahogy arról a Telex is beszámolt, 2024 januárjában a Tiborczhoz kötött Diófa Alapkezelő Zrt. tizenegy irodaházat vásárolt meg Belgrád öt különböző üzleti negyedében az Indotektől, ami Jellinek Dániel cége. 2024 márciusában pedig lezárta a szerb disztribúciós piac meghatározó szereplője, az MD International többségi részesedésének felvásárlását a Waberer's csoport. A Waberer's jelentős tulajdonrészét Tiborcz István cégei vásárolták meg 2022-től kezdődően, több részletben, idénre pedig a nevet is magukra igazították, W Solum Holding néven fut tovább a vállalat. A vajdasági biznisz egyelőre jól roboghat, az MD International szeptemberben bejelentette, hogy bővíti szerbiai raktárbázisát.

Mészáros Lőrinc érdekeltségei is megjelentek az elmúlt években több szerbiai projektben. 2020-ban arról írt az Átlátszó, hogy Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó Szeged–Röszke-vasutat.

EU és Oroszország: Magyarország felé közelítő pályán

A külpolitika terén nem várható egyhamar óriási elmozdulás a kormányváltás után sem. Mint szerdai cikkünkben írtuk, az új kormány folytatná az uniós csatlakozási tárgyalásokat, amikkel a 2012 óta EU-tagjelölt ország igen lassan haladt az elmúlt években, nagyrészt épp Vučić egyre inkább kézi vezérlésű, az EU demokratikus elveivel ellentétes rendszere miatt. A 35 fejezetet külön egységekre bontó hat klaszter egyikét sem zárták még le, sőt meg sem nyitották mindet.

„Az EU-tagságot 2008-ban, Koszovó függetlenségének kikiáltása után is többen támogatták, mint ma” – mondta Ivan Đurić, a szerbiai Kutatási, Transzparencia- és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) elemzője. „Azzal, hogy az évtizedek óta tartó EU-ellenes manipuláció véget ért, önmagában is várható, hogy a következő hónapokban az EU-tagság támogatottsága látványosan nőni fog. Mindegy, milyen semlegességről szóló kormányzati retorika lesz, bizonyos, hogy az országnak EU-pártibb kormánya lesz, mint 2002 óta valaha is volt” – mondta. Ez azonban továbbra is csak fokozatos közeledést jelenthetne az EU-hoz. Ez a magyar–szerb kapcsolatokat is érintené hosszabb távon, hiszen csatlakozás esetén leomolhatnának a vámhatárok, felgyorsulhatna a határátlépés (egy esetleges szerb schengeni csatlakozással meg is szűnne a kemény határ), szabadon mozoghatna a tőke és minden szolgáltatás a két ország között.

Orbán Viktort és Vučićot összekötötte az oroszbarátság is. Szerbia szankciókat sem vezetett be az Ukrajna ellen agressziót indító Putyin-rezsimmel szemben, és várhatóan ez nem fog változni az új szerb kormány megalakulásával sem. Az Egyetemista Lista programja szerint „elvi álláspont az Orosz Föderációt érintő szankciók” ellenzése, mondván „a szankciók politikai állásfoglalást tükröznek, és nem járulnak hozzá a politikai és biztonsági kihívások megoldásához”. Mindez a testvéri-szláv-ortodox kötelékek mellett többek között az energetikai függőség miatt is így maradhat jó ideig. Ahogy megjegyeztük, azonban már Vučić idején is beindult enyhülés, nem ismerték el az ukrajnai orosz területszerzéseket és adtak el lőszert Ukrajnának.