Már akkor tudhatták a német hatóságok, hogy az oroszoknak dolgozik a lipcsei dróntámadás gyanúsítottja, amikor belépett az országba
A német hatóságok nagy valószínűséggel azonosítottak egy belarusz és egy orosz állampolgárt, akik szerintük az augusztusi, lipcsei repülőtéren történt dróntámadás mögött állnak – írta meg a Politico társlapjára, a Weltre hivatkozva. A hatóságok szerint a két személy kapcsolatban állt az orosz katonai hírszerzéssel.
A lipcsei repülőtéren még augusztus elején történt támadáskísérlet: közepes méretű drón repült be a repülőtér területére, amin robbanószert is találtak. Az eszköz éppen az ukránok Antonov teherszállító gépe mellé zuhant le, miután a gép szárnyának csapódott, de nem robbant fel. Az erről készült képek, videók bejárták a világsajtót. A lipcsei reptér egyébként stratégiai jelentőségű, mert rengeteg fegyverszállítmányt innen visznek Ukrajnába. A drón ott ért földet, ahol a legnagyobbat robbanhat egy megtankolt repülő, így már akkor biztos volt, hogy bárki állt is a háttérben, kemény üzenetet akart küldeni. A németek szerint Oroszország megbízásából kísérelhették meg a meghiúsult támadást.
A Politico társlapjának, a Weltnek a birtokába jutottak az üggyel kapcsolatos nyomozati iratok, és négy magas rangú német biztonsági tisztviselővel is beszéltek. Ezek alapján arról írtak, a német hatóságok Litvániával, Lengyelországgal, Lettországgal és Finnországgal együttműködve dolgoznak, mivel kapcsolatot feltételeznek más európai szabotázsakciókkal.
A hatóságok szerint az orosz gyanúsított a támadás megtervezéséért és a logisztikai előkészítéséért felelt. A férfi kapcsolatban állt a GRU-val, Oroszország katonai hírszerzésével, ezt pedig
már akkor tudták róla a nyomozók, amikor Törökország felől, a Berlin–Brandenburg repülőtéren keresztül belépett Németországba.
Később ugyanerről a repülőtérről Szerbiába utazott, jelenleg pedig ismét Oroszországban tartózkodik. Egy magas rangú német biztonsági tisztviselő szerint azért nem kezdték el az érkezése után megfigyelni a férfit, mert a hatóságok erőforrásai korlátozottak voltak, és nem számítottak arra, hogy a férfi egy közelgő támadást készít elő.
A másik, belarusz gyanúsított július 28-án, körülbelül egy héttel a támadás előtt lépett be Lettországon keresztül a schengeni övezetbe. A hatóságok szerint ő egy „eldobható ügynök” lehetett, vagyis egy bűnöző, akit csak a szabotázsakció végrehajtására béreltek fel. Az egyik tisztviselő szerint őt az orosz férfi irányította, aki a robbanóanyag beszerzéséért is felelt.
A kifutópályán landolt drón vizsgálatából a hatóságok megállapították, hogy azt házilag rakták össze könnyen beszerezhető alkatrészekből, amik egy részét 3D nyomtatóval készítették. A drónon négy kínai motor volt, amit orosz, harci technológiákra szakosodott webshopokban is árultak. A robbanóanyaggal megtöltött konzerveket egy tartóelemmel rögzítették a drónhoz.
A lap szerint hatalmas robbanást okozott volna, és a gép egyes részeit is megsemmisítette volna, ha felrobban a töltet. A robbanóanyag csak azért nem robbant fel, mert a gyújtószerkezet egyik része letört. A támadás másnapján a rendőrök egy antennát találtak, amit egy ragasztószalaggal rögzítettek egy fára a reptér közelében, a hatóságok szerint a berendezéssel irányíthatták a drónokat. Az antennán egy kesztyű maradványait találták, rajta olyan DNS-nyomokkal, amiket korábban Finnországban és Litvániában is rögzítettek. Egy tisztviselő szerint a belarusz gyanúsítottnak mindkét országban volt bűnügyi előélete, és egy 2024-es, Lengyelországban történt tűzesethez is köze lehetett, amit a lengyel hatóságok akkor szabotázsakciónak minősítettek.
Miután a németek megvádolták az oroszokat, egy diplomáciai adok-kapok kezdődött a két ország között. A németek bejelentették, hogy bezáratják a bonni orosz főkonzulátust és a Berlinben működő Orosz Ház kulturális központot, emellett pedig megszigorítják az orosz állampolgárok beutazására vonatkozó ellenőrzéseket.
Oroszország alaptalannak minősítette a német vádakat, és azzal vádolta Berlint, bizonyítékokat hamisított, hogy Oroszországot felelőssé tegye a támadásért. Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos hibának nevezte, hogy Németország hozzájuk kötötte a lipcsei esetet. Oroszország a német lépésekre reagálva bezáratta a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét. A két ország közötti konfliktusról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
