Az oroszok most jelzik a németeknek, hogy beleállnak, nem riadnak vissza a további eszkalációtól
A németek kedden kimondták azt, amire kormányzati szinten eddig csak nagyon finoman utalgattak, de szakértők eddig is feltételezték: Oroszország megbízásából kísérelhettek meg egy meghiúsult támadást a lipcsei repülőtéren egy robbanószerrel felszerelt drónnal augusztusban. A németek diplomáciai szinten reagáltak, de a Telexnek nyilatkozó szakértő szerint ennél többet is tesznek. „Az orosz reakció pedig most az, hogy akkor ők ebbe beleállnak, és jelzik a németeknek, hogy hajlandók tovább eszkalálni a helyzetet” – mondta Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója. Oroszország ezzel éppen azt teszteli, hogy meddig hajlandók elmenni a németek.
A lipcsei repülőtéren még augusztus elején történt támadáskísérlet: közepes méretű drón repült be a repülőtér területére, amin robbanószert is találtak. Az eszköz éppen az ukránok Antonov teherszállító gépe mellé zuhant le, miután a gép szárnyának csapódott, de nem robbant fel. Az erről készült képek, videók bejárták a világsajtót. A lipcsei reptér egyébként stratégiai jelentőségű, mert rengeteg fegyverszállítmányt innen visznek Ukrajnába. A drón ott ért földet, ahol a legnagyobbat robbanhat egy megtankolt repülő, így már akkor biztos volt, hogy bárki állt is a háttérben, kemény üzenetet akart küldeni.
A német belügyminiszter, Alexander Dobrindt most a rendőrség vizsgálati eredményeire, elkövetői mintázatokra és hírszerzési értesülésekre hivatkozott, amikor kedden arról beszélt: Oroszország megbízásából kísérelhették meg a támadást a robbanószerrel felszerelt drónnal.
Német reakció, ami Putyin szerint súlyos hiba
Németország a történteket nem hagyta szó nélkül, több diplomáciai választ is adnak: bezáratják a bonni orosz főkonzulátust és a Berlinben működő Orosz Ház kulturális központot, emellett pedig megszigorítják az orosz állampolgárok beutazására vonatkozó ellenőrzéseket. Johann Wadephul azt is bejelentette, hogy bekérették Oroszország berlini nagykövetét.
A német külügyminiszter már korábban azt mondta, hogy német oldalról nem lesznek túlreagálások, de reakció lesz, ha megtámadják őket. „Németország nem hagyja magát megfélemlíteni, ez továbbra is a politikánk alapelve” – fogalmazott. Szerdán már arról beszélt, hogy Oroszország eszkalálta a helyzetet a „hibrid támadással”. Azt mondta, készek folytatni az ésszerű tárgyalásokat az oroszokkal, de ez Oroszországon múlik. Wadephul további EU-s szankciók bevezetését is sürgette.
Talán nem meglepő, de Oroszország válasza a németek bejelentéseire fenyegetőzés volt. Németország „meg fogja kapni a megfelelő választ” arra a döntésére, hogy bezáratja a berlini Orosz Házat és a bonni orosz főkonzulátust – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Szerinte a két intézmény már „rég nem hagyta nyugodni” a német kormányzó elitet, ezért most kitalálnak valami ürügyet. „Nos, akkor megkapják a méltó választ” – fogalmazott. A megtorlás részleteit azonban egyelőre nem árulta el a szóvivő.
Szerdára aztán megérkezett Vlagyimir Putyin szintén konkrétumok nélküli válasza is. Az orosz elnök súlyos hibának nevezte, hogy Németország hozzájuk kötötte a lipcsei esetet. Putyin a bizonyítékokat is megkérdőjelezte, szerinte a németek csak a saját belpolitikai problémáikról próbálják elterelni a figyelmet lépéseikkel.
Az az erős üzenet, ha Németország nem visszakozik
„Diplomácia szintjén ez erős lépés, de ez az, amit várhattunk, ez az, amit a németek most tudtak csinálni” – mondta a németek válaszlépéséről Jójárt Krisztián. Ezeknél a lépéseknél szerinte az is fontos, hogy mennyi időt szabtak meg a betartatásukhoz. A bonni főkonzulátus rövid időt kapott, szeptember 18-ig kell bezárni. Jójárt hozzátette: a németek eleinte nem mutattak be többet, mint amit egy hónapja is tudtak. Időközben viszont már konkrét bizonyítékokkal is előálltak, arról beszéltek, hogy két gyanúsítottja is van a lipcsei eseményeknek. Ezeket az információkat vélhetően direkt hagyták későbbre, bevárták vele az oroszok reakcióját.
Szerdán sajtóértesülések szerint egy belarusz–orosz és egy lett–orosz kettős állampolgárságú férfit azonosítottak a lipcsei drónincidens elkövetőiként. A Süddeutsche Zeitung című lap, illetve az NDR és WDR regionális közszolgálati műsorszolgáltatók egyaránt úgy tudják, hogy a két férfit a repülőtér közelében talált DNS-nyomok alapján azonosították.
Arra a kérdésre, hogy német részről milyen további lépések várhatók, a szakértő azt mondta: a diplomáciai lépések mellett több dolgot is belengettek a németek. Az egyik ilyen, hogy erőteljesebben fognak fellépni az orosz árnyékflottával szemben. A szankcionált orosz nyersanyagot szállító hajók ellen eddig tulajdonképpen alig tettek valamit a németek, egyetlen mozgásképtelen hajót foglaltak le.
Jójárt emlékeztetett, hogy februárban volt egy német kutatóközpont, amelyik törvénymódosítást javasolt a témában, összeszedték a jogi fellépés lehetőségeit, ugyanis az árnyékflotta hajói egész egyszerűen meghamisítják a zászlót, ami alatt hajóznak. Teszik mindezt az adott ország tudta nélkül. Ahhoz, hogy ezeket a hajókat könnyebb legyen lefoglalni, a német törvényeket is módosítani kellene. „Lehet, lesz egy ilyen lépés, ez pedig megnyitja a lehetőséget, hogy a németek hatékonyabban fellépjenek” – mondta.
Szintén konkrét lépés a németek részéről, hogy bejelentettek egy orosz állampolgárokra vonatkozó utazási korlátozást. Meg nem erősített információk szerint a németek
az Ukrajnának nyújtott támogatást is növelhetik úgy, hogy az IRIS-T rakétarendszerhez még több rakétát adnak.
Jójárt Krisztián szerint nem kizárt, hogy ez egyébként is megtörtént volna. A németek emellett több ezer nagy hatótávolságú drónt is adnak az ukránoknak. „Ez lehet most egy spontánabb reakció” – mondta Jójárt.
Szerinte ezt azért nem jelentették be első körben, mert most látszik, hogy az orosz fél is elég durván eszkalál. Példának hozta a német elektromos hálózat elleni szabotázsakciókat: zárlatot okoztak és volt állítólag egy kiberművelet is. A szakértő megemlítette az augsburgi pályaudvaron történt robbanást, de ezt egyelőre óvatosan kezelné, mert ha ezek az oroszok voltak, akkor az nagyon nagy szintlépés.
„Azt gondolom, hogy az oroszok jelzik a németeknek, hogy ők hajlandók tovább eszkalálni a helyzetet, ha a németek tényleg beváltanák például az árnyékflottás fenyegetést” – mondta Jójárt. Szerinte a németek részéről a legfontosabb lépés az lehet, ha adnak olyan fegyvereket az ukránoknak, amiket korábban nem, esetleg jelzésértékkel növelik ezek számát. Ennek azért is van jelentősége, mert az orosz cél az, hogy leválasszák Ukrajnáról a nyugati támogatókat. „Az egy erős üzenet Németország részéről, hogy nem visszakozik, hanem beleáll ebbe” – fogalmazott Jójárt.
Az oroszok is üzenik: beleállnak
„Diplomáciai szinten lesz egy szimmetrikus válasz orosz részről” – mondta a szakértő Putyin, illetve Oroszország német lépésekre adott reakciójáról. Valószínűleg ők is bezáratnak egy főkonzulátust, és szinte biztosra vehető, hogy a Goethe Intézetre is lakat kerül. „Putyin kijelentése elég cinikus volt és egyben durva is” – mondta.
Az orosz elnök szerint Németország nem mutatott be semmilyen bizonyítékot, majd arról kezdett el beszélni, hogy a németek belpolitikai okok miatt, alaptalanul élezték ki a helyzetet. Putyin szerint a német kormány népszerűsége csökken, ezért tesz ilyen lépéseket, miközben a hétvégén Szászországban választások lesznek. Ott a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) jelöltje olyan kijelentéseket tett a lipcsei eseményekről, miszerint az oroszok reakciója természetes, hiszen a németek támogatják az ukránokat.
„Az oroszok egyértelműen és láthatóan beleállnak a német belpolitikába, illetve ebbe a választási helyzetbe. Nyilván gyengíteni próbálják a német kormányzó erőket”
– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő. Szerinte próbálják helyzetbe hozni az AfD-t, ami a Kremlnek kedvező retorikát használ.
A fő kérdés Jójárt szerint az, hogy mi fog kiderülni az újabb szabotázsakciókról, azaz a két magasfeszültségű vezeték elleni akcióról, illetve a német elektromoselosztó-infrastruktúrát ért kiberműveletről. Szerinte ezek is mutatják: az oroszok most beleállnak, miközben azt tesztelik, hogy Berlinben meddig hajlandók elmenni, és azt is üzenik a németeknek, hogy van még mozgástér orosz részről.
Újabb adag szankció jöhet az EU-tól
A németek keddi bejelentése után az EU és a NATO gyakorlatilag egységesen állt ki Németország mellett, támogatásukról biztosítva az országot. Fontos, hogy Oroszország világosan lássa: Európa összetart – közölte az uniós külügyminiszterek szerdai ülésére érkezve Wadephul.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a bizonyítékok egyértelműek, üdvözölte a Németország által bejelentett intézkedéseket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta, hogy „az egyre súlyosabbá váló cselekmények ellenére is meg fogjuk őrizni az EU egységét. Az üzenet egyértelmű: a hibrid támadásokra határozott lesz a válasz.” Von der Leyen egy újabb adag Oroszország elleni szankció bevezetését is szóba hozta, ahogy több másik EU-s vezető is.
A világ vezetői is reagáltak. Az Egyesült Államok NATO-nagykövete, Matthew Whitaker is kiállt Németország mellett. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO kollektív védelme mellett, tisztában vagyunk azzal, hogy a szövetségeseknek növelniük kell képességeiket a NATO-t fenyegető veszélyek elhárítása érdekében” – jelentette ki. Oroszországot azonban nem említette. A németek bejelentését Magyar Péter miniszterelnök se hagyta szó nélkül: biztosította a német kancellárt, hogy Magyarország fontos szövetségesként teljes mértékben szolidáris Németországgal az oroszok hibrid támadása után.
A drónos incidenssel kapcsolatos bejelentések értékelésére tökéletes alkalmat adott az EU-s védelmi miniszterek és külügyminiszterek szerdai csúcstalálkozója az írországi Wicklow-ban. Eközben nemcsak a miniszterek, hanem Ursula von der Leyen és Mark Rutte is találkoztak Brüsszelben, így az EU és a NATO legfőbb vezetői is egy asztalhoz ülnek. Ezeken a találkozókon eldőlhet, hogy a lipcsei eset fordulatot hoz az EU hozzáállásában vagy minden úgy megy tovább, ahogy eddig.
„Ez az elmúlt idők legnagyobb EU-külügyminiszteri találkozója, ami önmagában is jelentős”
– mondta az ír külügyminiszter, Helen McEntee, aki arra utalt, hogy az egyébként informális egyeztetésen külső partnerek, például a britek is részt vettek. Az ARD német csatorna helyi tudósítója szerint a miniszterek először a németek értékelését hallgatták meg. A kelet-európai országok pedig azon az állásponton vannak, hogy ez a történet most nemcsak Lipcséről szól, ugyanis a drónos incidensek mindenhol egyre gyakoribbak.
Széleskörűen támogatják az uniós kormányok, hogy megtiltsák a vízumok kiadását az Ukrajnában harcoló oroszoknak, és korlátozzák a turistavízumok kiadását – jelentette be szerdán Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek ülése után. Kallast arról kérdezték, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint elfogott két ember egyike állítólag Olaszországtól kapott turistavízummal lépett be az EU területére. A főképviselő szerint ezt a német hatóságoknak kell megerősíteniük vagy cáfolniuk, de a vízumok olyan eszközök, amelyekkel az EU-nak ártani akaró személyek a területére léphetnek. Szerdán sokan felvetették a vízumok korlátozását.
Az ANSA olasz hírügynökség szerint Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt ígérte, ellenőrizni fogják, olasz vízummal lépett-e be az EU területére a belarusz–orosz gyanúsított. Az oroszoknak kiadott uniós vízumok korlátozása már korábban is felmerült. A szerdai ülés informális volt, ezeken nem hoznak döntéseket. A résztvevők találkozóra érkezéskor adott reakcióit itt gyűjtöttük össze.
Egy újabb EU-s szankciócsomag jelentőségéről Jójárt azt mondta, hogy lehet szimbolikus lépéseket tenni, szankciós listára pakolni különböző orosz entitásokat és személyeket, valószínű ez következik most. „Abban, ami kardinális fordulatot eredményezne az eddigi szankciós lépésekben, vagy olyan jellegű fájdalmat róna az oroszokra, hogy az nekünk ne fájjon, már láthatóan elfogyott a mozgástér” – mondta.
Az energetikai szankcióknál az iráni háború miatt ráadásul olyan helyzet alakult ki, hogy enyhíteni kellett egyes szankciók végrehajtásán, mert az fenyegetett, hogy nem lesz elég kőolaj. A szankciók ennek ellenére fontosak, de nem várható olyan lépés, amibe belerokkan az orosz gazdaság. A nemzeti, tehát a német szinten megtehető lépések látványosabbak.
Zelenszkij is drónokról beszél, de nem úgy
Közben kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag a német belügyminiszterrel egy időben szintén átrepülő drónokról írt, de az ő posztjának más a lényege. „Az első rakéták és drónok Oroszországból érkeztek, az országunk határát az orosz légtérből léptek át. Ez az eszkaláció nem korlátozódik kizárólag ukrán területre” – mondta. Majd figyelmeztetett minden orosz légteret és repülőteret használó társaságot, hogy Oroszország légtere teljesen veszélyessé fog válni.
„Ukrajna nem fenyegeti a polgári légi közlekedést, egyetlen polgári repülőgépet sem. Egyszerűen annyi drón lesz Oroszország égboltján, amit figyelembe kell majd venni. Bár az orosz hatóságok nem tájékoztatják erről megfelelően az embereket, az orosz légtér gyakorlatilag bezárul”
– figyelmeztetett az ukrán elnök. Nem akarják, hogy ártatlan emberek veszítsék életüket, ezért figyelmeztetik partnereiket, hogy az orosz légtérben vége a biztonságos napoknak. Szerinte fontos, hogy ezt az üzenetet a nagykövetek meghallják és továbbítsák országaiknak, ahogy a légitársaságoknak is fontos üzenet ez, amelyek Moszkva, Szentpétervár és Oroszország fontosabb desztinációira repülnek. „A drónokkal teli égbolt nem alkalmas a polgári légi közlekedésre” – zárta üzenetét az ukrán elnök.
A bejelentésről Jójárt azt mondta: a hiteles forrásokkal rendelkező Atlantic már hetekkel ezelőtt arról cikkezett, hogy a volt ukrán védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov támogatott egy olyan tervet, amivel mesterséges intelligencia által vezérelt drónokat küldtek volna az orosz repterek ellen. Ennek háttere az, hogy a tehetősebb oroszok továbbra is szeretnek utazgatni a világban, ezt szeretnék ellehetetleníteni az ukránok. Ez a terv az Atlantic szerint korábban a fiókba került, mert Zelenszkij túl kockázatosnak ítélte, mivel nem tudják megítélni, hogy egy földön lévő gépben van-e utas. Most mégis elővették.
Az ukrán elnök kijelentése a szakértő szerint éppen arról szól, hogy előre figyelmeztet, jelezték a különböző légitársaságoknak, hogy ez a fenyegetés él.
Kijevben abban bíznak, hogy már csak a bejelentéssel is zavart tudnak okozni az orosz légi közlekedésben, és nem feltétlenül kell nagy számban bevetni drónokat.
A Turkish Airlines pedig már be is jelentette, hogy felfüggesztenek moszkvai járatokat. Jójárt azt mondta, hogy ugyanez működik a hajózásban is, tehát nem kell hajókat elsüllyeszteni, önmagában a fenyegetés visszatarthat egyes cégeket.
