Nem minden NATO-ország fölé berepülő drón érkezik rossz szándékkal, de Lipcse kemény üzenet volt

Romániában lelőtt drónok, Bulgáriában lepottyanó, majd felrobbant drón, a lipcsei reptéren az ukránok egyik Antonov teherszállítója mellett földet érő, robbanóanyaggal felszerelt drón, majd pedig a hannoveri repülőteret megzavaró, azonosítatlan drón. Napról napra jönnek szembe az ilyen hírek, és bár nem minden berepült drón az, aminek látszik, Lipcsében a támadás és a károkozás volt a cél, és csak a szerencsén múlt, hogy nem történt robbanás. A háttérben pedig egyre valószínűbb, hogy az oroszok tudatos szervezkedése áll.

Az sem véletlen, hogy az európai hírszerző szervek kiszivárogtatják azokat a jelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy az oroszok megpróbálhatják tesztelni a NATO-t. „Ez annak szól, hogy a nyugati hírszerző szervek érzik, van kockázata annak, hogy eszkalálhatnak az oroszok” – mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója. Szerinte téves az a narratíva, miszerint a NATO tesztelése zajlik, az oroszok célja sokkal inkább a nyomásgyakorlás a Nyugatra, az üzenet pedig egyértelmű.

Ott ért földet a drón, ahol a legnagyobbat robbanhat egy megtankolt repülő

Egy közepes méretű drón feküdt az ukránok hatalmas Antonov teherszállító gépe mellett a reptér betonján, az erről készült képek, videók az előző héten bejárták a világsajtót. Egy ilyen drónnak semmi keresnivalója a reptéren, nem beszélve arról, hogy ez az eszköz robbanóanyaggal is fel volt szerelve.

A német Die Zeit megszerezte a biztonsági kamerák felvételeit is, amelyeken látható, hogyan került be a drón az egyébként ukránoknak katonai felszerelést is szállító Antonov mellé. A videón látszik, amint az eszköz nagy sebességgel az ukrán teherszállító felé repül, majd először a szárnynak csapódik, utána pedig lepattan a földre. A drónt akkor nem vették észre, az eszközt egy buszsofőr fedezte fel néhány órával később.

Korábban több német politikus is azt állította, hogy az alacsonyan repülő eszközt a sofőr rúgta le a földre, de a felvételek alapján a buszsofőr csak rátette a lábát a drónra, majd szólt a hatóságoknak. Utólag már ők találták meg a dróntól néhány méterre a robbanószerrel felszerelt csomagot, ami vélhetően a szárnnyal történt ütközéskor vált le az eszközről. Ugyanezen a napon a lezárt lipcsei reptérről átirányított egyik tehergép is ütközött egy drónnal, a DHL gépe végül kisebb sérülésekkel, biztonságosan leszállt a közeli Hannoverben.

A drón irányítója aligha véletlenül próbált minél közelebb kerülni a repülő szárnyához, ugyanis ez a gép legsebezhetőbb része, az üzemanyagtartályok is itt vannak. Ha valaki fel szeretne robbantani egy repülőgépet, akkor ott próbálkozik. Ha a gépet sikerült volna felrobbantani, azzal hatalmas károkat lehetett volna okozni a reptéren. Lipcse fontos logisztikai központ, amellett, hogy a DHL-nek is van itt egy nagyobb elosztója, az Ukrajnának nyújtott támogatás egy része is itt megy keresztül. Kifejezetten egy ukrán teherszállító társaság és az Antonov típusú gépeik lehettek a célpontok. A nyomozás részleteit ismerő források szerint a robbanóanyag csak egy hibás gyújtószerkezet miatt nem robbant fel.

A lipcsei incidensről a német belügyminiszter, Alexander Dobrindt nem mondta ki, hogy ki állhat a hátterében, de „hibrid támadásról” és „külföldi hatalomról” beszélt. Ezt a német sajtó Oroszországra vonatkozó utalásként értelmezte. Hétfőn az amerikai titkosszolgálat szakértői is arról beszéltek, hogy Oroszország állhat a robbantási kísérlet hátterében.

Az elmúlt hónapok drónos berepülései közül ez a legdermesztőbb eset, de Németországban alig egy héttel később, kedden ismét egy azonosítatlan drón miatt kellett lezárni egy repteret: Hannoverben két órán át állt a forgalom. A Spiegel egy belső rendőrségi jelentésre hivatkozva azt írta, hogy az esettel kapcsolatban nem zárható ki a hibrid tevékenység. A jelentés szerint a szövetségi rendőrség figyelmeztető rendszerei nem érzékelték a drónt, amit a német légi forgalmi irányítás sem tudott bemérni.

Az oroszok problémái

Jójárt Krisztián szerint tágabb kontextusban arról van szó, hogy az oroszoknak az a fő problémájuk, hogy Ukrajnával vívják ugyan a háborút, de a megtámadott ország nincs egyedül, hanem olyan koalíció áll mögötte, amely nem részese a háborúnak, viszont minden eszközzel támogatja Kijevet. „A katonai műveletek Ukrajna területére korlátozódnak, ezáltal pedig nem képesek megsemmisíteni az ukrán katonai potenciált, hiszen annak jelentős része – a nyugati fegyverszállításnak, illetve részben a nyugati országokba kiszervezett ukrán dróngyártásnak köszönhetően – az ország határain kívül található” – mondta Jójárt.

A szakértő szerint az oroszok ezért két cél alapján folytatják ezeket a műveleteket. Az egyik, hogy operatív műveletekkel közvetlenül akadályozzák az ukrán haderő országon kívülről érkező logisztikai ellátását. Erre a példa a beérkező fegyverszállítmányok akadályozása: próbálják felderíteni ezek útvonalát és szabotázsművelettel megrongálni az infrastruktúrát, Lengyelországban például a vasútvonal egy részét robbantották fel.

Az oroszok másik célja, hogy növeljék a háború költségeit a Nyugatra nézve. Ennek része az információs hadviselés, és az is, hogy drónokat reptetnek be nemzetközi repterekre. Jójárt azt mondta, hogy az oroszok próbálják kiélezni a társadalmi feszültségeket az európai országokban, igyekeznek megosztani a nyugati koalíciót Ukrajna mögött, illetve növelni az ország támogatásának politikai költségeit.

„Vannak képességbeli problémáik is az oroszoknak, már a háború előtt rengeteg orosz diplomatát kiutasítottak, a háború óta még többet. A diplomata fedésben dolgozó rejtett orosz hírszerzők száma jelentősen csökkent Európában. Ez műveleti szempontból okoz problémát az orosz titkosszolgálatoknak” – mondta a lipcseihez hasonló támadások hátteréről a szakértő.

Ezt az űrt úgy próbálják betölteni, hogy a Telegramon keresztül, különböző áttéteken át próbálnak toborozni oroszokat és orosz nyelvű polgárokat. „Pénzt kínálnak nekik, apróbb részfeladatokkal bízzák meg őket, megmondják például, hogy vegyenek fel egy csomagot, majd ezekből összeáll egy komplex művelet.” Lipcsében is ez történhetett, azonban ez is az oka annak, hogy ezek a műveletek sokszor hanyagabbak.

Aligha véletlenül szivárogtatják ki a hírszerzési információkat

Jójárt szerint fontos, hogy van egy politikai korlátja annak, amit meg mernek kockáztatni az oroszok. Az ukrán szállításokat akadályozó szabotázsműveleteket továbbra is kiterjedten folytatják, bár érdemi hatás nélkül. Más szempontból viszont az oroszok eddig kockázatkerülők voltak. „Nem nagyon léptek át bizonyos határokat. Az anyagi veszteségen és a politikai presztízsveszteségen túl nem léptek bele abba, hogy tömeges civil veszteségeket okozzanak nyugati országokban vagy akár egy nagyon kiterjedt kibertámadást végezzenek” – mondta a szakértő.

Úgy tűnik azonban, hogy az amerikaiak és több más ország hírszerzői az eddigi tevékenységek nagyobb intenzitására számítanak.

Jójárt szerint az oroszoknak erre azért van szükségük, mert nem állnak jól a fronton, csak nagy veszteségek árán tudtak nagyon lassan előrehaladni. Az eszkalációnak pedig két útja van: az egyik a vertikális, tehát egy újabb részleges mozgósítás, vagy szintlépés az ukrán polgári infrastruktúra elleni csapásokban; a másik horizontális, tehát a konfliktus kiszélesítése azoknak a tevékenységeknek a magasabb fokozatba kapcsolásával, amelyekkel költségeket generálnak a Nyugatnak.

Arra a kérdésre, hogy az oroszok vállalják-e, hogy a mostaninál durvább támadásokat, szabotázsakciókat hajtsanak végre, Jójárt azt mondta: ez az, amit nem tudunk, éppen ez okoz aggodalmat. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a hírszerző szolgálatok kiszivárogtatják azokat a jelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy az oroszok megpróbálhatják tesztelni a NATO-t.

A szakértő azt mondta, hogy a hírszerzői szivárogtatások célja valószínűleg az, hogy megpróbálják a nyugati társadalmakat felkészíteni erre az eshetőségre. Ő azonban úgy véli, hogy téves az a narratíva, miszerint a NATO tesztelése zajlik. Jójárt szerint az oroszok célja a Nyugat kényszerítése, az üzenet pedig az, hogy tudnak még költségeket generálni. Ehhez társulnak azok az orosz befolyásolási műveletek, amelyek célja olyan politikai szereplők hatalomba segítése, akik Ukrajnával kritikusak, az oroszokkal pedig megértők.

Az eltévedt csalidrón és társai – sok esetben szó sincs szándékosságról

Ha valaki követi a híreket, annak feltűnhetett, hogy nemcsak a németek küzdenek a berepülő eszközökkel és robbantási kísérletekkel. Kelet-Lengyelországban júliusban egy Ukrajna ellen intézett támadás közben egy eltévedt orosz rakéta csapódott be. Varsó több drónberepülésért is a Kremlt teszi felelőssé.

Romániában is megszaporodtak az „eltévedt” drónok. Július végén rövid időn belül három, a légterüket megsértő eszközt lőttek le. Ennél több is volt, azonban azokat nem semmisítették meg azonnal, hanem inkább követték őket. A románok szerint az incidensek mögött a Kreml áll, már ki is utasítottak egy orosz diplomatát az országból. Júniusban egyébként egy ukrán drón is felrobbant Románia partjainál. Előző héten Bulgáriában is azonosítatlan drón repkedett, ami a román határ irányából érkezett, majd a transzbalkáni gázvezeték kompresszorállomásától ezer méterre robbant fel Kardamnál.

De nem az összes drónos berepülés mögött vannak oroszok, ahogy az sem mindegy, hogy támadásról, vagy szimpla berepülésről van szó, mondta Jójárt. Lipcsében volt robbanószer, csak a szerencsének köszönhető, hogy nem robbant fel, de itt a károkozás volt a cél. A többi reptéri drónberepülésnél pedig van egy olyan jelenség, hogy minden mögé a háborút látják az emberek, ez az orosz–ukrán konfliktus elején is jellemző volt.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ahogy a háború előtt, most is előfordul, hogy civilek drónoznak és berepülnek egy reptérre. „Ezek mögött nem mindig az oroszok állnak, de nyilván van most egy ilyen hullám, hogy minden mögött őket keressük” – mondta.

Az is fontos, hogy a lipcsei események, a romániai drónberepülések és például a Bulgáriában nemrég felrobbant drón esete nem egy sorminta részei. Jójárt azt mondta, hogy Románia esetében többnyire annyi történik, hogy az oroszok támadják a Duna-deltán közlekedő hajókat, próbálják akadályozni az ukrán exportot, emellett Odesszában folyton támadják drónokkal a kikötői infrastruktúrát és az ott várakozó hajókat.

Ezeken a helyeken közel kerülnek az orosz drónok Romániához, és át is sodródnak a határon. De ugyanez történik Moldovában is.

Bulgáriában pedig egy ukrán drón zuhant le, amiről Jójárt Krisztián azt mondta, hogy egy „imitátor, csalidrón” volt. Ezek a drónok viszonylag olcsók, van rajtuk ugyan egy kisebb robbanófej, de a lényegük, hogy lekössék velük a légvédelmet. „Mind az orosz, mind az ukrán fél rengeteg drónt küld ki egy ilyen művelet során, ezek egy része vagy technikai hiba miatt, vagy elektronikai zavarás miatt letér az útvonaláról, emiatt sodródhat be NATO-tagországok területére” – mondta a szakértő.

Ez történt év elején a balti országokban is, ahova például többnyire ukrán drónok kerültek be, mert az orosz balti-tengeri kikötőket támadták az ukránok. Ennek hátteréről itt írtunk részletesen.

Ezekkel szemben a szabotázsakcióknál rövid hatótávú drónokat használnak. Lipcsében például egy kvadkoptert vetettek be, aminek néhány kilométer a hatótávolsága, tehát ott helyben, illetve a közelből indították. DNS-nyomokra is bukkantak a fel nem robbant drónon, ezeket sikerült beazonosítani: megegyeznek azzal, amit 2024-ben találtak egy másik lipcsei incidens után, tehát ugyanaz lehet az elkövető. A besodródó drónokat viszont az operátorok orosz vagy ukrán területről működtetik.

Európa tanul, de nem lehet hermetikusan lezárni a reptereket

Jójárt szerint Európa és a NATO elsősorban azt tudja tenni az ilyen támadások ellen, hogy fejlesztik a felderítési képességeiket és rendszereiket. Erre ott vannak például akusztikus szenzorok, amik hang alapján szűrnek. A nyugati országoknak egyébként nincs első kézből származó tapasztalatuk a drónfenyegetések elleni küzdelemben. A felderítésben és a semlegesítésben az oroszoknak és az ukránoknak van releváns tudásuk, az ukránok fel is ajánlották az Öböl menti arab országoknak a segítségüket, amikor Irán elindította drónjait ellenük.

„Nyilván nem lehet egy repteret lezárni hermetikusan, főleg, ha a rövid hatótávolságú drónokat a kerítés túloldaláról indítják” – mondta Jójárt. Ráadásul egy kereskedelmi reptéren mérlegelni kell például azt is, hogy milyen technikát alkalmaznak, az elektronikai zavarás az utasszállítóknak is bekavarhat. Hasonló véleményen van Mitko Müller, a német védelmi minisztérium szóvivője is. „Több tízezer kilométernyi kerítés mellett nem tudunk éjjel-nappal felderítési képességeket biztosítani” – mondta a lipcsei incidens után.

Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy mikor éri meg lelőni ezeket a drónokat. Előfordult, hogy a román F–16-os gépek követték, de nem szedték le őket, mert a lehulló darabok nagyobb veszélyforrást jelentettek volna.

A lipcsei reptéren történtek után a német belügyminiszter most bővíteni szeretné a rendőrség drónvédelmi képességeit, egy új drónvédelmi technológiai központot is kialakítanak. Emellett a német kormány hamarosan elindítja a hírszerző szolgálatok reformját is, bővítik a hatásköreiket. A reformot a kémkedés és az elsősorban Oroszországból érkező szabotázsok veszélyével indokolták. Hogy ezek a gyorsan meghozott intézkedések mennyire lesznek hatékonyak, illetve mennyire veszik el az oroszok kedvét, az a következő hónapokban dőlhet el.