Magam is nap mint nap láttam a jogtiprást, ebben a korábbi elnök járt élen – a szerb egyetemista mozgalom listavezetője a Telexnek

A Szerbiában 2012 óta kormányon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) négy, zsinórban megnyert választás után eddigi legnagyobb kihívása előtt áll az október 25-én megtartandó parlamenti választásokon. Kihívójuk nem más, mint az újvidéki vasútállomás előtetőjének 16 áldozatot követelő leomlása után a korrupció elleni tiltakozásokból kinőtt, mára párttá szerveződött Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek mozgalom (SL). A listán szereplő kétszázötven jelöltet az ország különböző városaiban működő egyetemista csoportosulások hosszadalmas, aprólékos egyeztetés után választották ki. Saját elmondásuk szerint olyan jelölteket kerestek, akik eddig semmilyen párthoz nem kötődtek, a saját szakterületükön már bizonyítottak, és „képesek lesznek felelősségteljesen elvégezni a rájuk bízott feladatot, miközben nem feledkeznek el arról, hogy miért vannak ott”.

A listát Ilija Srdanović kardiológus professzor, az újvidéki egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanára vezeti, akit korábbi és jelenlegi hallgatói jelöltek a mai Szerbiában nem kis kihívást jelentő feladatra. Ha ők kapják a legtöbb szavazatot, ő lehet Szerbia következő miniszterelnöke. Ellenfele a Szerbiát 12 éven keresztül kormányfőként, majd államfőként vezető Aleksandar Vučić, aki szeptemberben lemondott posztjáról, hogy ismét a kormányfői pozíciót célozza meg magának.

Srdanović a kezdetektől fogva támogatta az egyetemista mozgalmat, az elmúlt közel két évben többször is felszólalt az általuk szervezett tüntetéseken. Az elismert szakemberrel stílszerűen Újvidék és Pétervárad között, az egyetemisták belgrádi kampányzárójára tartó gyalogmenetben beszélgettünk. Annak ellenére, hogy most először van ilyen szerepben, Ilija Srdanović a beszélgetés közben rutinosan, széles mosollyal integetett a menetet – és időnként őt külön is – üdvözlő járókelőknek és autósoknak.

A legnagyobb elismerés

Habár karrierje során számos oklevelet, díjat, kitüntetést kapott már, különleges bátorítást jelent számára, és élete egyik legnagyobb elismerésének tekinti, hogy hallgatói beválasztották a listájukon szereplő kétszázötven parlamenti képviselőjelölt közé – mondta a Telexnek a professzor. Elmondása szerint elsősorban azért mondott igent a felkérésre, mert maga is évek óta tapasztalja, hogy milyen egy demokrácia nélküli társadalomban élni, ahol nincs egyenlőség, a törvényeket nem mindenkire egyformán alkalmazzák, a szabadság pedig nem mindenkinek jár.

„Magam is nap mint nap láttam a jogtiprást, azt, ahogyan semmibe veszik a Szerb Köztársaság alkotmányát. Ebben a korábbi elnök járt élen, hiszen naponta túllépte az alkotmány által biztosított hivatali jogkörét.”

Ezért jutott Szerbia oda, hogy korrupció tekintetében a régióban, sőt, a Transparency International szerint Európában is élen jár, jegyezte meg a professzor.

Srdanović szerint a 2024. november elsején 16 ember halálát okozó előtetőomlás is a korrupció következménye volt, hiszen az újvidéki vasútállomás épületét is a Belgrád-Budapest gyorsvasút építése során újították fel egy közbeszerzési folyamat részeként. Mindössze néhány hónappal a tragédia előtt volt az átadás Aleksandar Vučić akkori szerb elnök és Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök jelenlétében.

Felidézte, hogy a városban futótűzként terjedt a tragédia híre, és hogy a tartományi székhely és a környék összes lakójához hasonlóan ő maga is azonnal a szeretteit hívta attól rettegve, hogy ott lehetnek a romok alatt. Az emberekben a szeretteikért való aggódás nagyon gyorsan haraggá változott, ami nem csillapodott, az egyetemisták hónapokon át tartó tiltakozásai pedig gyorsan országos mozgalommá duzzadtak.

Az Egyetemista Lista élén álló professzor felidézte, hogy a mai napig nem derült fény arra, pontosan kik a felelősök a tragédiáért, „nem volt igazságszolgáltatás”. Az ezzel kapcsolatos egyre növekvő elégedetlenség miatt kezdtek aztán a tiltakozók előrehozott parlamenti választásokat követelni 2025 májusában. Keserűen megjegyezte, hogy „természetesen további több mint négyszáz napig kellett várni, mire kiírták. A küszöbön álló választás lényegében ennek a társadalmi válságnak a záró fejezete”.

Szerinte az egyetemisták mozgalma azért nőtt túl a saját keretein, mert

idővel nagyon sokan felismerték, hogy az egyetemisták által hirdetett civilizációs értékek tökéletesen kifejezik egy jobb, civilizáltabb Szerbia iránti igényüket, amelyben a jogállamiság és az igazságosság uralkodik. Így váltak az egyetemisták követelései a szerb emberek túlnyomó többségének követeléseivé.

A cél: demokrácia, szabadság, jogállamiság, sajtószabadság

A legutóbbi közvélemény-kutatások egy része szorosnak ígérkező eredményt jelez előre, mások szerint az önálló politikai erők közül jelenleg az Egyetemista Listának (SL) van a legtöbb támogatója Szerbiában. Ilija Srdanović biztos abban, hogy a vasárnapi parlamenti választásokon az egyetemista mozgalom egyértelmű győzelmet fog aratni.

„Családommal együtt büszkék vagyunk arra, hogy részt vehetünk ebben a világszinten is egyedülálló, az alapvető demokratikus értékekre épült mozgalomban, ami olyan értékeken alapul, amelyekkel egy civilizált társadalomnak rendelkeznie kell: ez pedig a demokrácia, a szabadság, a jogállamiság és a sajtószabadság. Ez az, amit Szerbia polgárai is követelnek.”

A vasárnapi szavazáson az eddig megszokotthoz képest sokkal több választási megfigyelő fog részt venni. A múltban láncszavazásról, szavazatvásárlásról és a visszaélés számos más formájáról is születtek bejelentések, alkalmanként videóval alátámasztva – bármiféle következmény nélkül. Ez arra sarkallta az egyetemistákat és számos civil szervezetet, hogy korábban nem látott számú megfigyelőt mozgósítsanak. A Vajdaságban például megfigyelőként szerepet vállal a 2026-os magyarországi parlamenti választáson civil aktivitásával már bizonyított DE! Akcióközösség is.

Az SL listavezetőjétől megkérdeztük, mennyire bízik abban, hogy a választás napján minden szabályszerűen zajlik majd az országban. „Teljes bizonyossággal állíthatom, hogy azok a tisztességes és demokratikus feltételek, amelyeket egy civilizált társadalom biztosít polgárai számára, itt egyáltalán nem adottak. Ettől messze vagyunk. Az elmúlt másfél évtizedben, amióta Aleksandar Vučić antidemokratikus, autokratikus rezsimje van hatalmon, a választási csalás számos fajtájával találkoztunk már” – válaszolta Ilija Srdanović.

Példaként az egyik legfrissebbet említette, miszerint a szerb külügyminisztérium nemrégiben olyan döntést hozott, aminek értelmében

a külföldi külképviseleteken kizárólag a szerb időzónával megegyező időben adhatják le voksukat a szerb állampolgárok – akkor is, ha ez ott az éjszaka közepét jelenti.

További nehezítő körülmény, hogy több olyan országban, ahol jelentős számú szerb állampolgár él, az eredetileg igényelt számú szavazóhelyiségek csupán töredékének megnyitását engedélyezték, ezért sokan csak hosszadalmas utazással tudnának eleget tenni állampolgári kötelezettségüknek. Srdanović szerint ez példátlan.

Habár az Egyetemista Listának még meg kell nyernie a választást, vannak elemzők, akik párhuzamot vonnak az áprilisi magyarországi kormányváltás és a szerbiai mozgalom között, mondván, hogy mindkét országban a politikán kívülről érkezett kihívással találta magát szemben egy régóta hatalmon lévő párt. Erre reagálva az SL újdonsült politikusa a Telexnek azt mondta:

„Örülünk annak, hogy magyar szomszédainknál átlátható és demokratikus választásokon a túlnyomó többség megmutatta, hogy mit szeretne. Gratulálunk és sok sikert kívánunk!

Azt kívánjuk, hogy a választások utáni időszakban saját elképzelésük szerint alakítsák hazájukat, és hogy országaink között továbbra is a lehető legjobb szomszédi kapcsolat álljon fenn. Magyarország Szerbia egyik legfontosabb partnere, ezért elsődleges célunk a jó szomszédi viszony fenntartása. A magyarországi választás eredménye egyébként egyértelműen jelezte nekünk, hogy amit itt csinálunk, az helyes.”

Egy autokrata rendszerben a választási csalás sem zárható ki

Arra a kérdésre, hogy az Egyetemista Lista győzelme esetén számítanak-e a hatalom békés átadására a jelenlegi kormánytól, a professzor ezt a választ adta: „egy autokrata rendszerben a kormány nem működik, hiszen csak egy bábszervezet, amelynek a tetején egyetlen ember ül, és mindent ő diktál felülről. Egy ilyen helyzetben ez az ember azt csinál, amit akar, képes hazudni is, és valószínűleg a választási csalástól sem riad vissza.”

Az évek során rengeteg feljelentés született ezzel kapcsolatban, de a hivatalos szerbiai intézmények sajnos nem indítottak büntetőeljárást a bizonyíthatóan elkövetett választási csalások ügyében, folytatta az SL listavezetője. „Azt mi nem tudjuk megmondani, hogy most lesznek-e ilyen törekvések. Arról a kormányzó rezsim tagjai tudnának nyilatkozni, hogy ők pontosan mit fognak csinálni, felhagynak-e valaha a választási folyamat akadályozására irányuló szabálysértések és bűncselekmények elkövetésével” – mondta.

Amikor azt kérdeztük, hogy mik lennének az első lépései egy, az SL jelöltjeiből felálló új kormánynak, Ilija Srdanović magabiztosan kijelentette: az Egyetemista Lista győzni fog. A programjuk három elsődleges prioritása pedig a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépés, a média felszabadítása és a közintézmények felszabadítása – vagyis visszaállítják az állami vállalatok vezetőinek jogszerű kiválasztási folyamatát.

„Helyreállítjuk a jogállamiságot, az intézmények megfelelő működését, ideértve a szervezett bűnözés elleni ügyészség működését is. Büntetőeljárásokat indítunk azok ellen, akik magas állami beosztásban vagy az állam tulajdonában lévő nagyvállalatok vezetése során bűncselekményt követtek el, a jogszerűtlenül szerzett vagyon felderítésének érdekében pedig eljárásokat indítunk és végrehajtjuk az átvilágítást. Ahhoz, hogy az állam újra megfelelően működhessen, ez a három intézkedés elengedhetetlen”.

Az egyetemisták értékei az EU értékei

Ilija Srdanović külön kiemelte, hogy egy általuk felállítandó új kormány mindenképpen folytatná az EU-csatlakozás felé vezető utat, de rámutatott, hogy az országnak jelentős hátrányból kellene visszakapaszkodnia. „Önök Magyarországon nagyon jól tudják, hogy mik voltak az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei.

Az első lépések között szerepel az ország intézményeinek rendbetétele – a polgárok szabadságjogainak biztosítása, a demokratikus párbeszéd lehetővé tétele, a jogállamiság garantálása és a korrupció felszámolása. Mi ebben elakadtunk.”

Már 20 éve tart Szerbia integrációs folyamata, de az megrekedt, Srdanović szerint elsősorban az előző elnök, Aleksandar Vučić kormányzása alatt, ráadásul az EU-csatlakozást támogatók aránya ebben az időszakban több mint 20 százalékkal csökkent.

„Első körben a belpolitikai válság megoldására fogunk koncentrálni azért, hogy a polgárokkal folytatott nyílt párbeszéd segítségével a legjobb döntéseket hozhassák meg a további lépésekről. Az európai integrációs folyamatot természetesen folytatni fogjuk; ez stratégiai célunk” – összegezte röviden terveit az ellenzék vezetője.

Ellenzéki politizálásra nem készülnek. Ilija Srdanović ezt azzal magyarázta, hogy „Szerbiában ilyen forgatókönyv jelenleg egész egyszerűen nem lehetséges. Az összes közvélemény-kutatás és a társadalom támogatásának az utcán is tapasztalható mértéke egyértelműen azt mutatja, hogy jelentős többségünk van”. Ha valami miatt mégis másképp alakul a választási eredmény, az nem befolyásolja őket, mondta: ők egy demokratikus beállítottságú politikai mozgalom.

„Alapvető értékeink egyike, hogy mindenkivel jobb kapcsolat kiépítésére törekedjünk. A párbeszéd, a közvetlen kommunikáció, valamint az olyan eredmények elérése, amelyek polgáraink számára a lehető legjobb megoldást jelentik, továbbá a régió országaival és a nemzetközi szereplőkkel való lehető legjobb együttműködés – ez mind alap. Nem leszünk bizonytalan tényező, mindig az lesz a célunk, hogy előmozdítsuk a párbeszédet, és a legjobb megoldásokat keressük” – foglalta össze alapelveiket az Egyetemista Lista választási listavezetője.