Zelenszkij megköszönte a támogatást az uniós vezetőknek, a „valódi vezetőknek”

Örülök, hogy itt lehetek – jelentette ki pénteken az Európai Unió állam- és kormányfői csúcstalálkozójára érkezve Volodimir Zelenszkij.

Ukrajna elnöke köszönetet mondott az orosz invázió kezdete óta nyújtott óriási támogatásért az EU-nak, az uniós testületeknek és a tagállami vezetőknek – „valódi vezetőknek”, tette hozzá anélkül, hogy elmondta volna, miért vagy kinek címezve mondta ezt külön.

Donald Trump, az USA elnöke nemrég a piacra engedett orosz dízelt, miután telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Egy energetikai tűzszünetet is bejelentett, amivel meglepte Zelenszkijt, az oroszok pedig nem reagáltak rá, majd ismét nekiment Zelenszkijnek, hogy Ukrajnának új elnökre volna szüksége, és azt állította, Ukrajna elnöke „nem akar megállapodni. Azt mondja, hogy meg akar egyezni, de mégsem teszi”. Ugyanabban az interjúban azt is kijelentette, hogy valójában Zelenszkij és Putyin is szeretné a háború végét, csak előbbivel nehezebb tárgyalni. (Trump újabb cikcakkjait itt igyekeztünk lekövetni.)

Zelenszkij pénteken nem említette Trumpot. Hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb véget akarnak vetni a háborúnak, de nem látják a jeleit annak, hogy az oroszok készen állnának erre, ezért fel kell készülniük a télre. Elsősorban energetikai segítségre van szükségük, mellette pedig légvédelemre is, finanszírozásra is, utóbbinál már 2027-re gondolva. (Az EU egy többek között Magyarországra pénzügyi kötelezettséget nem rovó kölcsönnel fedezi a háború miatt becsült ukrán költségvetési lyuk kétharmadát 2027 végéig.)

Zelenszkij hálás volt, hogy az ukrán kormány és a parlament kiválóan végzi a „házi feladatát”, még a nagyszabású támadások közepette is fontos reformokkal végeztek, majd megköszönte, hogy a héten megnyitottak két csatlakozási klasztert.

Az uniós csatlakozási folyamatban a jelölteknek át kell venniük az uniós joganyagot, amelyet témák szerint több mint harminc fejezetre osztanak, és ezeket hat nagyobb csoportba (klaszterbe) rendezik. Az ilyen döntésekhez – magához a tagjelöltséghez és a csatlakozáshoz hasonlóan – a tagállami kormányok egyhangú támogatása kell.

Az előző magyar kormány 2022-ben, az orosz invázió kezdete után még kifejezetten sürgette, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajnával, majd húzódozott és blokkolt. Ukrajnát 2023-ban tagjelöltté nyilvánították, amiről a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan egyhangúlag döntöttek (attól függetlenül, Orbán Viktor épp mikor kávézott vagy ment mosdóba), majd az Orbán-kormány az EU tárgyalási keretébe is beleegyezett, ebbe 11 pontot rakatott a kisebbségi jogokról. Ezután blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, bár arra az Európai Bizottság értékelése alapján már készen állt Ukrajna.

Az első klasztert idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről. Ezt köztes mérföldkőként betették az első klaszterbe is, azaz e nélkül nem juthatnak el a lezárásig. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni. Ukrajna és egyes tagállamok kormányai az összes fejezetcsoportot kinyitották volna, de ezt a magyar kormány szeptemberben blokkolta, majd azt is, hogy csak két klaszternek kezdjenek neki. Csak azután engedte a két fejezetcsoport megnyitását, hogy az ukrán parlament megszavazta a kisebbségek oktatási jogait biztosító törvényt.

Zelenszkij szerint mindent megtesznek, hogy év végéig azt a két klasztert is megnyissák, amelyeknél még nem kezdték el a tárgyalásokat.

Reggel helyett délben tárgyalnak Magyar Péterrel

Az ukrán elnök már csütörtökön találkozott több tagállami vezetővel a csúcs margóján. Magyar Péter eredetileg péntek reggelre jelentette be, hogy egyeztet Zelenszkijjel, egy péntek kora délelőtti Facebook-posztja alapján délben tárgyalnak.

Magyar Pétert péntek reggelre ismét meghívták azon vezetők közé, akik keményebb fellépést követelnek a migráció ellen.

A csúcs első napjáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk, pénteken Ukrajnával és a migrációval folytatják az ülést.